2008. 11. 14. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A magyarországi kompozíciós egyházzene a zsinat után
A II. világháborút követő 1948-as rombolásról már volt szó korábbi műsorunkban: a zeneakadémiai egyházzenei képzés megszűnt, az ott tanító tanárok nagy része egzisztenciális válságba került. A Magyar Kórus kiadó működési engedélyét megvonták, az OMCE Bárdos Lajos magánlakásába szorult. A kiadói lehetőség megszűnt, ám az alkotói tevékenység mégis tovább élt – bár csökkentett formában. Harmat Artúr, Bárdos Lajos, Werner Alajos, Lisznyay Szabó Gábor és Halmos László továbbra is igyekeztek a kórusokat könnyen énekelhető, értékes anyagokkal ellátni, melyek legtöbbször csak kéziratban terjedhettek. A II. Vatikáni zsinatot követően a Szent István Társulat vállalkozott néhány új mű kiadására. Így került napvilágra előző műsorunkban bemutatott Missa Hungarica Szigeti Kilián tollából, de Kodály: Magyar miséje, vagy Werner: Mercédes-miséje is. Jelentős kompozíció még Lisznyay: Missa Solemnis, illetve a zsinat után született, magyar nyelvű Boldogasszony mise című műve. A misekönyvek és szertartáskönyvek zsinat utáni zenei anyagát Bárdos Lajos irányításával alakította ki és állította össze az OMCE illetékes bizottsága. A Hozsanna énekgyűjtemény hetvenes évekbeli bővített kiadása is Bárdos, illetve Werner nevéhez fűződik. A passiók magyar változatainak megjelentetésében – Werner Alajos mellett – még Harmat Artúr is tudott szerepet vállalni. Fontos szerepe volt még a népzenekutató-zeneszerző Rajeczky Benjámin ciszterci szerzetesnek, aki az 1985-ben megjelent Éneklő Egyház című énekgyűjtemény magyar vonatkozású gregorián anyagához végzett alapvető kutatásokat. A diktatúra idején egzisztenciális szempontból nem volt veszélytelen, ha valaki egyházzene komponálásával is foglalkozott. Ennek ellenére mégis számos kitűnő komponista írt liturgikus használatra szánt műveket, így nem tört meg az a hagyomány, melyet a mai fiatal zeneszerző generáció is folytathat.
Áment Lukács: Rorate Coeli című művének első tétele hangzott el a szerző előadásában.
Mai műsorunkban elsőként Maros Rudolf egyházzenei tevékenységébe tekintünk be. Zenei tanulmányait győri konzervatóriumi évei után a Zeneakadémián folytatta, ahol Kodály Zoltán vezetésével zeneszerzést, valamint Temesváry János növendékeként brácsát tanult. Diplomája megszerzése után a pécsi konzervatóriumban tanított, majd 1949-től 1978-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kamarazenét, zeneelméletet és hangszerelést oktatott. 1949-ben Prágában Alois Hába mesterkurzusának hallgatója volt. 1959 után több alkalommal vett részt a darmstadti nyári kurzusokon, egy évig ösztöndíjasként Berlinben is élt, és négy évig volt a Modern Zene Nemzetközi Társasága elnökségi tagja. Korai művein Kodály hatása érződik. Egyéni zeneszerzői stílusát az 1950-es évek végére alakította ki.
Maros Rudolf Jubilate Deo című műve következik, amelyet a Mátyás Templom Énekkara ad elő Tardy László vezényletével.
Műsorunkat Szokolay Sándor egyik egyházzenei kompozíciójával folytatjuk. Szokolay zenei tanulmányait a Békéstarhosi Énekiskolában kezdte el, majd a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként. Diplomája megszerzése után a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt. 1959-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán tanított. 1994-ben lett nyugalmazott egyetemi tanár és Sopronba költözött, ahol még több időt tud a komponálásnak szentelni. Művei, különösen operái, külföldön is ismertek.
Szokolay Sándor: Örvendjetek az Úrnak című művét a Tomkins Énekegyüttes előadásában hallgathatjuk meg. Vezényel: Dobra János, orgonán játszik Ella István.
Korunk hazai egyházzenéjének jelentős alkotója volt a 2007 júniusában, 67 évesen elhunyt Büky Géza, aki a Zeneakadémián tanult Antal Istvántól zongorát és Szervánszky Endrétől zeneszerzést. Zongoratanári pályája 1964-ben indult a székesfehérvári zeneiskolában. Régi tanítványai közül kiemelhetjük a későbbi kiváló karvezetőt, Hartyányi Juditot és a jeles zenetörténészt, Wilheim Andrást. 1977-tõl a XI kerületi zeneiskolában dolgozott tovább. Jelentős volt egyházzenei munkássága: latin és magyar nyelvű miséit, motettáit, zsoltárjait a Mátyás templom együttese tartja műsoron. Aktív egyházzenészként évtizedeken keresztül szolgált a margitszigeti Szent Mihály kápolna vasárnapi istentiszteletein. Szívesen komponált az ifjúság számára, sok gyermekdarabja született. Budapesti és vidéki zeneiskolák is rendszeresen előadják kompozícióit.
Büky Géza művei közül a Missa Lumen Christi című miséjének Kyrie, Gloria és Sanctus tételeit hallgatjuk meg. Előadja a Mátyás templom Ének és Zenekara Tardy László vezényletével.
A következő kórusmű alkotója Dobos Kálmán. Világtalanul született Szolnokon 1931-ben. Tizenéves korában a kefekötő, vagy a kosárfonó szakmát javasolták neki, de a Gondviselés kegyelméből mégis tanulhatott zenét, így tanulmányait 1950 és 1957 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Viski János növendékeként fejezhette be. 1957-től a Magyar Rádió szerkesztőjeként dolgozott. Alkotásai zenekari és kamaraművek, vokális kompozíciók. Zeneszerzői tevékenysége mellett zenei íróként is termékeny, sokat hangversenyezett zongoristaként, előadásokat tartott a magyar zenéről Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ázsia és Afrika számos országában.
Dobos Kálmán művei közül az Ima irgalomért hangzik el Jekl László és a Mátyás Templom Énekkarának előadásában. Vezényel: Tardy László.
Koloss István zeneszerző-orgonaművész 1932-ben született. A Zeneakadémián Gergely Ferenc professzor és Szelényi István tanítványa volt. Részt vett Marcel Dupré improvizációs kurzusán, Fernando Germani mesterkurzusán is. Magyarország nagyobb városain kívül koncertezett Ausztriában, Angliában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svájcban. Több kurzust vezetett Budapesten, Győrben, a Bécsi Zeneakadémián és Ratzeburgban. 1963-tól a Szent István Bazilika orgonistája, valamint a nyári orgonahangverseny-sorozat művészeti vezetője. Orgonát és zeneszerzést tanít az Egyházkarnagyképzőn. Életműve jelentős hányadát egyházi kompozíciók alkotják. Művei Európán kívül is ismertek. Zenekari kompozíciói közül két szimfóniáját, Szent Ferenc Naphimnuszára írott művét és Orgonaversenyét az Assisi Zenei Fesztiválon mutatták be.
1982-ben Pro Arte Assisi díjjal, később a Magyar Köztársaság lovagkeresztjével tüntették ki.
Műsorunk folytatásában következik Koloss István művei közül az Emlékmise Mindszenty József tiszteletére. A Kyrie, Gloria, Sanctus és az Agnus Dei tételt a Szent István Bazilika Kórusa adja elő. Fehér László vezényel, a szerző orgonál.
Orbán György erdélyi magyar zeneszerző 1947-ben született, Marosvásárhelyen. A Kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, diplomaszerzése után zeneelméletet és ellenpontot tanított az intézményben. 1979-ben Magyarországra települt, és 1990-ig a Budapesti Zeneműkiadónál zenei szerkesztő volt, közben 1982-tõl a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneelméletet és zeneszerzést tanít. 1991-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki. Korai stílusa a nyugati avantgárd technikákhoz áll közel, az 1980-as évek közepe táján a neoromantikus stílus felé fordult. Zenekari művei közül két Szerenádja emelkedik ki, kamaraműveit általában vonós-zongora összeállításra írta. Zongorára három-három szvitet, illetve szonátát komponált. A magyar kórushagyományhoz kapcsolódó, részben liturgikus célra írott kórusművei jazz-szerű elemeket is tartalmaznak, sok dala és kórusa groteszk, humoros karakterű. Kilenc zenekari, vagy orgonakíséretes misét írt, számos kórusművet, szólódalt komponált.
Orbán György: Ave Maria című művét a Berzsenyi Dániel Főiskola Vegyeskarának előadásában hallgathatjuk meg. Vezényel: Vinczeffy Adrien.
Csemiczky Miklós 1982-ben szerzett zeneszerző és zeneszerzés tanári oklevelet, majd három éven át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetének fúvós-karnagyképző szakán zeneelméletet és szolfézst tanított. Ezzel párhuzamosan kezdte el tanári munkáját a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában – ahol azóta is tanít. 1999-tõl a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében zeneelméletet, partitúraolvasást, ellenpontot és zeneszerzést tanít. Rendszeresen részt vesz a Debreceni Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny munkájában, tagja a Kórusverseny Mûvészeti Tanácsának is. Zeneszerzői tevékenységéért 1986-ban Erkel Ferenc Díjat, 1996-ban Bartók-Pásztory Díjat kapott.
Műsorunk végén Csemiczky Miklós: Regina Coeli című művét mutatjuk be, amelyet a Magyar Rádió Énekkara ad elő. Erdei Péter vezényel.
Csemiczky Miklós 1982-ben szerzett zeneszerző és zeneszerzés tanári oklevelet, majd három éven át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetének fúvós-karnagyképző szakán zeneelméletet és szolfézst tanított. Ezzel párhuzamosan kezdte el tanári munkáját a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában – ahol azóta is tanít. 1999-tõl a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében zeneelméletet, partitúraolvasást, ellenpontot és zeneszerzést tanít. Rendszeresen részt vesz a Debreceni Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny munkájában, tagja a Kórusverseny Mûvészeti Tanácsának is. Zeneszerzői tevékenységéért 1986-ban Erkel Ferenc Díjat, 1996-ban Bartók-Pásztory Díjat kapott.
Műsorunk végén Csemiczky Miklós: Regina Coeli című művét mutatjuk be, amelyet a Magyar Rádió Énekkara ad elő. Erdei Péter vezényel.