2008. 10. 10. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Az OMCE újjászervezése, a Magyar Kórus mozgalom kezdete, Kersch Ferenc, Harmat Artúr és Bárdos Lajos munkássága
Ahogy már korábbi műsorunkban említettük, az Országos Magyar Cecília Egyesület, röviden OMCE Bogisich Mihály kezdeményezésére 1897. szeptember másodikán alakult meg. Célja az egyházzenei gyakorlat megtisztítása és felvirágoztatása, a gregorián korális visszaállítása a liturgikus gyakorlatba, valamint a világias-hangszerkíséretes művek helyett, a liturgia szellemében született új művek ápolása és terjesztése volt. Az OMCE első elnöke Bogisich Mihály püspök, az egyik világi alelnök Kersch Ferenc, az esztergomi bazilika karnagya volt. Kersch Ferenc művei közül először a Dextera Domini – Az Úr jobbja – című kórusművet mutatjuk be a Szent István Bazilika Kórusának előadásában. Fehér László vezényel.
Kersch Ferenc Bácsalmáson született 1853-ban. A kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett, ugyanitt zenei tanulmányokat is végzett Hennig Antal vezetésével. Ezután Budapesten lett négy évig egyetemi hallgató, közben rövid ideig Liszt Ferenc tanítványa volt. 1876-tól 1884-ig Nagybecskereken gimnáziumi tanár. 1886-tól a nagyváradi székesegyház orgonistája, majd karnagya, s a tanítóképző tanára. 30 pályázó közül 1897-ben elnyerte az esztergomi bazilika karnagyi állását, amely pozíciót egészen 1910-ben bekövetkezett haláláig betöltött. A zenetörténet Kersch Ferencet az egyházzene reformgondolatának elterjesztőjeként tartja számon. Fiatalabb korában dalokat, zongoraműveket, kamarazenét is komponált, majd 1891-ben Gárdonyi Géza szövegére megalkotta az Árgyrus királyfi című operát. Idősebb korában kizárólag egyházzenei darabokat, összesen 17 misét, 14 Tantum ergo-t, 3 Requiemet, 2 Te Deumot, motettákat, eredeti orgonadarabokat alkotott. Zenekari művek, dalok és zongoraművek is fűződnek nevéhez, 1902-ben Szent Tarziciuról zenei melodrámát írt. Ugyanebben az évben adta ki „Sursum corda” című monumentális orgonakíséretes népénekgyűjteményét, mely közvetlen előzménye a ma is használatos Szent vagy Uram című népénektárnak. Zeneelméleti munkái közé tartozik az Összhangzattan és Ellenponttan tankönyv.
Művei megismerését a Stabat Materral folytatjuk. A Szent István Bazilika Kórusát halljuk Fehér László vezényletével.
Az OMCE alapítói sokat fáradoztak, törekvéseik országos viszonylatban mégis kevés eredményt hoztak. Az egyesület az első világháborúban szétzilálódott, majd 1926-ban kelt új életre Demény Dezső elnökletével. Az alelnök a 20. századi magyar katolikus egyházzene legjelentősebb személyisége, az 1885-ben született Harmat Artúr lett.
Harmat Artúr már 1914-ben, zeneakadémista korában díjat nyert Te Deumával. 1922-től a belvárosi Plébániatemplom, 1938-tól 1962-ben bekövetkezett haláláig a Szent István Bazilika karnagya volt. Újjászervezte az első világháború idején széthullott Cecília Egyesületet, 1926-ban megvalósította Liszt Ferenc tervét, létrehozta a Zeneakadémián az önálló egyházzenei tanszakot. Bogisich, Kersch és mások munkáját folytatva Sík Sándor piarista szerzetes-költővel közösen elkészítette a Szent vagy Uram énekgyűjteményt, mely mindmáig meghatározó szerepet tölt be a magyar katolikus liturgiában, különösen az orgonakíséretek míves megfogalmazása miatt. Az énekgyűjtemény kiadását a meglévő kiadók nem akarták vállalni, ezért Harmat Artúr Kodállyal, Bárdos Lajossal és Kertész Gyulával közösen létrehozta a Magyar Kórus kiadót, ami az OMCE azonos című folyóiratával együtt a katolikus egyházi muzsika formálásának legfontosabb eszközévé vált. Iskolák, énekkarok, zeneiskolák juthattak így hozzá olyan új és értékes kottaanyaghoz, melyben a korabeli egyéb kiadók nem láttak fantáziát. Így vált lehetővé, hogy a silány Liedertafel és operett-átirat dömpinget felváltsák Palestrina, Bach és a XX. századi zeneszerzők értékes művei, itt látott először napvilágot az egyházi év ünnepeinek ötvonalas kottába átírt gregorián anyaga, megjelentek a Magyar Cantuale, és a Harmonia Sacra című énekkaroknak szánt gyűjtemények.
Harmat Artúr művei közül először a De profundist ismerhetik meg hallgatóink, amelyet a Berzsenyi Dániel Főiskola Vegyeskarának előadásában hallgatunk meg Vinczeffy Adrienn vezényletével.
- Beszélgetés Tardy Lászlóval Harmat Artúrról és az újjászervezett OMCE-ről
Folytassuk a Harmat Artúr művészetének megismerését a 150. zsoltárral. Előadó a Baptista Központi Énekkar. Vezényel: Oláh Gábor. Orgonán közreműködik: Beharka Pál.
Bárdos Lajos 1899-ben született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait 1919-ben a József Műegyetemen gépészmérnök hallgatóként kezdte, de 1920-tól 25-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Kodály Zoltán és Siklós Albert növendéke lett. Közben egyházzenei tanulmányait Harmat Artúr irányításával végezte. A Zeneakadémia elvégzése után pályafutását gimnáziumi énektanárként kezdte. 1928-tól már a Főiskolán tanított zeneszerzést, karvezetést, zeneelméletet, népzenét, összhangzattant, partitúraolvasást, formatant. A tanítás mellett sokat tett a magyarországi kórusélet megújításáért. Évekig volt a budapesti Cecilia Kórus, a Palestrina Kórus, a Mátyás templom Ének és Zenekara és a Budapesti Kórus karnagya. 1934-ben Kerényi György és Kertész Gyula közreműködésével megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Karnagyként számos bel- és külföldi koncerten szerepelt nagy sikerrel, jelentős kórusművek és oratóriumok hazai ősbemutatója fűződik nevéhez. Rendszeresen tartott előadásokat országszerte zenetörténeti, karvezetési, pedagógiai témákról. 1931 és 1950 között a Magyar Kórus folyóirat szerkesztője, több cikksorozatot publikált a Parlando és az Ének-zene tanítása című szaklapokban. Vezetője volt a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének, az Országos Magyar Cecilia Egyesületnek és a Bartók Szövetségnek, elnökségi tagja a Kórusok Országos Tanácsának, azaz a KÓTÁ-nak. Számos díjban, többek között Erkel és Kossuth díjban, valamint Bartók-Pásztory-díjban részesült.
Következik Bárdos Lajos Missa Primájának Kyrie és Gloria tétele. A Berzsenyi Dániel Főiskola vegyeskarát halljuk. Vinczeffy Adrien vezényel.
- Beszélgetés Tardy Lászlóval Bárdos Lajosról
A Musica Sacra mai adásának végén Bárdos Lajos: Az Úristent magasztalom című művét hallgathatjuk meg, amely a Hortus Musicus Énekegyüttes előadásában hangzik el.