2008. 09. 12. 11:15 zenei műsorok

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Mosonyi Mihály: C-dúr és A-dúr mise
A C-dúr mise a szerző első nagyszabású alkotása, melyet 1840 és 1842 között komponált Rétfalun. A mű megírását Anton Reicha négykötetes zeneszerzés tankönyvének és klasszikus művek partitúráinak beható tanulmányozása előzte meg. A zenetörténetben nem ismerünk más zeneszerzőt, aki szinte előzmények nélkül ilyen érett művel lett volna képes előállni. Valószínűsíthető, hogy Mosonyi már korábban is írt néhány művet, ám ezek sajnos nem maradtak az utókorra, mert a mise befejezése után alkotójuk majdnem mindegyiket megsemmisítette. Csak Grand Duó című négykezes zongoraszonátájának és első vonósnégyesének kegyelmezett meg. A C-dúr misét nem egyhuzamban komponálta, a Credo tétel befejezése után írt egy hegedű-zongora Balladát, a Gloria egyes részeinek megírása közben pedig egy zenekari Nyitányt. Mivel a mű bemutatására Rétfalun semmi lehetőség sem volt, elodázhatatlanná vált Mosonyi pesti letelepedése. 1842 szeptemberében már Pesten találjuk, ahol számos magántársaságban feltűnést keltett vonósnégyeseivel. 1843 áprilisában a Pestbudai Hangászegylet Zenekara bemutatta Rétfalun komponált Nyitányát, 1844 márciusában pedig Első szimfóniáját. A C-dúr mise 1845 április 7-én hangzott el először a pesti Belvárosi plébániatemplom Ének és Zenekarának előadásában Bräuer Ferenc vezényletével. A korabeli sajtó így írt a bemutatóról: „A mű sok eredetiséget, sok önállóságot mutat, benne van az a bizonyos valami, ami ezt a zenét, minden egyházi jelleg ellenére, bizonyos romantikus mázzal vonja be. Ez a mű musica sacra romantica. A szerző gazdag alkotói tehetsége már eddig is általános elismerésben részesült, de ebben az egyházi műfajban azonban olyan képességeket mutatott fel, melyek hallatán minden zenebarát azt kívánja, bárcsak adnák elő mihamarabb Mosonyi úr Második miséjét is, amelyben majd bizonyára ugyanennyi szépség rejlik.”
Műsorunkban a Kyrie és a Gloria tételt hallgatjuk meg Mosonyi Mihály első, C-dúr miséjéből. Előadja az Amszterdami Liszt Ferenc Ének és Zenekar. Szólót énekel: Kertesi Ingrid, Lukin Márta, Mukk József és Jekl László. Vezényel: Scholz Péter.
Mosonyi Mihály már első miséjének során biztos tudású kontrapunktistává képezte magát. Mesteri imitációk, kánonok, fúgák teszik változatossá miséit. Hatásosan állnak szembe a szólisták a kórussal, s mindig a liturgikus szöveg szellemében jönnek létre a teljes apparátust foglalkoztató dinamikai tetőpontok. Mesteri a polifónia és a homofónia aránya, és mindez természetes módon egészül ki a zenekari kíséret plasztikus hátterével.
Mindezek a szerzői erények természetesen még érettebb formában vannak jelen Mosonyi negyedik, Á-dúr miséjében. A mise komponálását tragikus időszak előzte meg. Négy és fél éves, boldog házasság után, 1851. július 13-án meghalt szeretett felesége, Paulina. Mosonyi az életéből hátra lévő tizenkilenc évben is hű maradt hozzá, soha többé nem nősült meg. Zeneszerzőként is hosszabb időre elhallgatott, legközelebbi egyházi kompozíciója az Á-dúr mise. A partitúrán szokatlanul sokáig dolgozott. A Kyrie tételt 1853. januárjában fejezte be, a Glóriát február, a Credo-t április végén. A Sanctussal és a Banedictussal már május végére elkészült, de az Agnus Dei – és ezzel a teljes misekompozíció – végére csak 1854. szeptember 17-én tett pontot. A mű fogadtatásáról sajnos semmit sem tudunk. Egyetlen korabeli előadásáról maradtak fenn adatok, 1864. húsvétján Pozsonyban hangzott el, az ottani egyházi zeneegylet ének és zenekara tolmácsolásában.
A mű alaphangja meditatív, átszellemült, könyörgő. Több helyen éles kontrasztot alkotnak a lefelé tartó hangszereses szólamok és az ezzel szemben álló, felfelé törekvő énekdallamok. A Sanctus tétel a misekompozíciók többségében általában gyorstétel szokott lenni, itt a szólisták kvártettje a főszereplő. A Benedictus kétféle zenei anyagból formálódik: az Úr nevében jövő Áldott bensőséges hangját a teljes együttes hozsannája egészíti ki. Az Agnus Dei ismét az ég felé emelt könyörgő tekintet zenéje. A mű végén visszatér a Kyrie témája, azt érzékeltetve, hogy az irgalomért és a békéért könyörgés egy és ugyanaz.
Következzen tehát az A-dúr miséből a Sanctus, Benedictus és az Agnus Dei tétel, amelyet az Amszterdami Liszt Ferenc Ének és Zenekar ad elő Scholz Péter vezényletével. Szólót énekel: Vanessa del Riego Ledo,Reina Boelens, Marianne Selteger, Simone Veder, Ruud Fiselier,Bert Visser, Lars Terray, Jan van Zelm.

A fenti adás szomszédai időrendben

2008. 09. 26.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Kodály Zoltán: Missa brevis

2008. 09. 19.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A 20. századi egyházzene és Kodály Zoltán művészete

2008. 09. 12. 11:15
Épp ennek az adásnak az adatait látod fent.
2008. 09. 05.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Mosonyi Mihály élete és művészete 1.

2008. 08. 29.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Liszt Ferenc 3. Missa Choralis

2008. 08. 22.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Liszt Ferenc 2. Koronázási mise

2008. 08. 15.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Liszt Ferenc 1. Missa Solemnis-Esztergomi mise

2008. 08. 08.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A cecíliánus mozgalom kezdete

2008. 08. 01.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Romantikus egyházzene Párizsban 2

2008. 07. 25.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Romantikus egyházzene Párizsban 1

2008. 07. 18.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A romantika kezdetei Magyarországon - Menner Bernát, Richter Antal, Bengráf József, Zsasskovszky testvérek

2008. 07. 11.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A német romantika reprezentánsai: Schumann, Brahms, Max Reger,

2008. 07. 04.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Schumann, Brahms, Max Reger - a német romantika újabb reprezentáns képviselői