2008. 07. 25. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Romantikus egyházzene Párizsban 1
A Bourbon dinasztia alatt virágzó francia egyházzenei élet a Nagy Francia Forradalom alatt lényegében megsemmisült. A templomokat gabonaraktárnak, istállónak használták, az évezredes múltú Cluny-i apátságot és más híres műemléktemplomokat is lerombolták. A 19. század közepére azonban Franciaországban, ezen belül Párizsban ismét jelentős egyházi, egyházzenei központok jöttek létre. A kor francia zeneszerzői közül a belga származású Cesar Franck teremtett új stílust orgonakompozícióival. Franck Liege-ben született. Édesapja zongoravirtuóznak szánta. Először a liegei konzervatóriumban tanult, majd tizenöt éves korában a párizsi Zeneakadémián folytatta tanulmányait. Ennek elvégzése után 1842-ben két évre hazatért Belgiumba, majd 1844-ben visszatért Franciaországba, és élete hátralevő részében ott élt. Úgy döntött, hogy mégsem lesz zongoraművész, ezért édesapjával igen feszültté vált a kapcsolatuk. Első párizsi évei alatt tanításból élt, valamint orgonistaként is dolgozott, például 1847-től 1851-ig a Notre Dame de Lorette, 1851-től 1858-ig a Szent János és a Szent Ferenc templomokban. Ebben az időszakban intenzíven fejlesztette orgonajáték- és improvizációs technikáját. Megismerkedett a híres francia orgonaépítővel, Aristid Cavaillé-Collal is. César Franckot 1858-ban kinevezték az újonnan felszentelt Saint Clotilde Székesegyház orgonistájává, mely tisztséget haláláig viselte. Ekkor már igen ismert volt improvizációiról, mégis első orgonaművei csak 46 éves korában jelentek meg. 1872-től Franck a párizsi Zeneakadémia orgonaprofesszora volt. Legnevesebb tanítványai közé tartozott Vincent d' Indy, Ernest Chausson, Louis Vierne és Henri Duparc.
César Franckot sokan Bach után a legnagyobb orgonaszerzőnek tartják, habár csupán tizenkét nagyobb szabású orgonaművet komponált. Mégis, tevékenységével megalapozta a francia szimfonikus orgonajáték műfaját. Nagyobb lélegzetű orgonaművei útmutatóul szolgáltak Widor, Vierne és Dupré orgonaszimfóniáihoz. César Franck számos művében alkalmazza a ciklikus formát, mely szerint a tételek fő témái ugyanabból. az alapmotívumból fejlődnek ki, a ciklikus formának megfelelően kapcsolódnak egymáshoz, és visszatérnek a zárótételben. Zenéjének harmóniavilága tipikusan későromantikus, nem nélkülözve Liszt és Wagner hatását sem. Másik jellegzetessége műveinek a gyakori finom moduláció. Sokszor előfordul, hogy e hangnemváltás-sorozatok a dallam induló hangnemétől harmóniailag igen távol fejeződnek be. César Franck alázatos, egyszerű, tisztelettudó és rendkívül szorgalmas ember volt. Személyisége tükröződik zenéjében is, mely gyakran komoly, áhítatos, örömöt sugárzó vagy szenvedélyes, de sohasem könnyed vagy humoros. Legjelentősebb műveit - szokatlan módon - élete második felében írta. Ezek közé tartozik a d-moll szimfónia, a Szimfonikus variációk zongorára és zenekarra, az A-dúr hegedű-zongoraszonáta és a Fisz-dúr zongoraötös.César Franck 1890-ben súlyos közlekedési balesetet szenvedett. Ezt követően még komponált három mesterművet, három korált orgonára, de röviddel ezután a baleset következményeiben meghalt. Síremléke Párizsban, a Montparnasse temetőben található.
Művei közül a Cantabile-t hallgatjuk meg először Virág András tolmácsolásában.
A zeneszerző művészetének megismerését folytassuk talán legnépszerűbb művével, melynek címe Panis Angelicus, azaz Angyali kenyér. Előadja Tokody Ilona, a Magyar Rádió Gyermekkórusát és Zenekarát Vásáry Tamás vezényli.
Franck kortársa volt Charles Gounod, aki számos romantikus hangzású misekompozíciót, motettát és templomi áriát írt. A francia zeneszerző 1818-ben született Párizsban. Apja festő, anyja zongorista volt, fia is tőle tanult zongorázni. Gounod-t 18 évesen felvették a Conservatoire-ba, ahol a kor neves tanáraitól zeneszerzést is tanult. 1839-től 3 évet töltött Rómában a Villa Mediciben, miután elnyerte a Római nagydíjat. Ezt követően főleg egyházzenét komponált.
1851-ben mutatkozott be operaszerzőként Párizsban, de első színpadi művei nem hoztak számára elismerést. Az igazi sikert, sőt világhírt a Faust alapozta meg, amit 1859-ben mutattak be. Ezt a művet egy évtizeddel később a Nagyopera is műsorára tűzte. 1852 és 1860 között a párizsi városi Orphéon igazgatójaként működött. További operái – a Rómeó és Júliát kivéve – sorra megbuktak. Gounod 1870-től 5 évig Londonban élt, ahol megalapította a Gounod’s Choir-t, a Royal Choral Society elődjét. Életének ettől a szakaszától kezdve ismét több egyházzenei darabot komponált: mint például a Stabat matert, az Ave verum motettát, a Requiemet, a Messe du Sacré-Coeurt , La rédemption oratóriumot, a Pater nostert. Gounod Párizsban hunyt el 1893-ban.
Műsorunkban Szent Cecília miséjének Kyrie és Gloria tételét mutatjuk be. Előadja Szabóki Tünde, Basky István, és Cser Péter. A Budapesti Egyetemi templom ének és zenekarát Benyus Sándor vezényli
Műsorunkat Gounod legismertebb egyházzenei művével, az Ave Mariával zárjuk. Az ének szólamot Gounod Johann Sebastian Bach: C-dúr preludiumának harmóniasorára írta, mely a Wohltemperiertes Klavier nyitódarabja.
Előadók: Marton Éva és Ella István. A Magyar Rádió Gyermekkórusát Thész Gabriella vezényli.