2008. 05. 23. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 7. Szakítás Salzburggal, bécsi évek
1781-ben Mozart munkaadója, a szigorú és sokat szidott Hieronymus Colloredo társaságában Bécsbe ment. Hercegérsek és zeneszerző utazásának végeredménye az lett, hogy Mozart elvesztette állását, Mozart beszámolója szerint összezördülésük végén ténylegesen egy fenékbe rúgással dobták ki őt. Mielőtt azonban mindez megtörtént, büszkesége az ellen is lázadt, hogy a lakájok asztalánál kellett étkeznie. Mozart tehát úgy döntött, hogy Bécsben telepszik le és – miután felkeltette a helyi arisztokrácia érdeklődését – itt folytatja karrierjét.
Mozart felnőtt korában a felvilágosodás hatására csatlakozott a szabadkőművesekhez, sőt, azt is sikerült elérnie, hogy 1787-ben bekövetkezett halála előtt apja is csatlakozzék. Késői operája, a Varázsfuvola számos szabadkőműves témát és szimbólumot tartalmaz. Ugyanahhoz a szabadkőműves páholyhoz tartozott, amelyhez Joseph Haydn. Ennek a történeti ténynek az az érdekessége, hogy ez a fordulat alapjaiban egyikük vallásos érzelmeit sem ingatta meg, sőt a szabadkőművesek egyházellenességét egyáltalán nem tették magukévá.
Mozart 1782. augusztus 4-én apja akarata ellenére elvette feleségül régebbi szerelme, Aloysia húgát, Constanze Webert. Apja végül az esküvő után kényszerűségből beleegyezett a házasságba. Összesen hat gyermekük született, közülük kettő érte meg a felnőttkort: Carl Thomas Mozart és Franz Xaver Wolfgang Mozart.
A következő időszak a konszolidációé: Mozart megkísérelte, hogy mint szabadon alkotó zeneszerző, művei tiszteletdíjából, koncertezésből és tanításból éljen meg. E hármas funkciójának nagyszerű eredménye zongoraversenyeinek ragyogó sorozata, amelyet nyilvános hangversenyein maga mutatott be. De ez az új korszak jelenti egyben a „gáláns” stílussal való végső leszámolást is az ekkortájt élményszerűen fölfedezett és behatóan tanulmányozott barokk zeneszerzői technika, az ellenponton alapuló stílus javára. Johann Sebastian Bach néhány művének megismerése óriási hatást tett Mozartra, és kései, érett kompozícióin ez jelentősen megmutatkozik. Leopold Mozart, fia önálló életre való törekvését, elszakadását Salzburgtól, majd házasságát személyes tragédiaként élte meg. Két hosszú évnek kellett eltelnie, mire Mozart ismét Salzburgba utazhatott, és felesége társaságában meglátogatta apját. Mivel a salzburgi szolgálatból hivatalos elbocsátólevél nélkül távozott, ezért félnie kellett a hercegérsek rendőrségétől.
Mozart nem érkezett üres kézzel szülővárosába. A c-moll mise Johann Sebastian Bach zenéjének hatására született, Mozart egyik legmélyebb tartalmú egyházzenei műve, mely gyökeresen eltér addigi misekompozícióitól és a kor divatos stílusától. A darab terjedelme is Bach: h-moll miséjének hosszúságát idézi, ezért mai adásunkban a Kyriét, a Gloriát és a Credo tétel első részét hallgatjuk meg. A művet Helen Donath, Heather Haper, Ryland Stafford Dean, John Constable, valamint a Londoni Szimfonikus Zenekar és Kórus szólaltatja meg Colin Davis vezényletével.
Mozart életének későbbi szakaszában egy időben az uralkodó, II. József is mutatott némi jóakaratot: Mozart megbízást kapott a Schönbrunnban rendezendő ünnepségen bemutatásra szánt Színigazgató című rövid vígopera komponálására, sőt, a szövegíró Lorenzo da Ponte közbenjárására azt is megengedi a császár, hogy Beaumarchais hírhedt Figaro lakodalma című komédiájából olasz nyelvű vígoperát írjon. Mindkét bemutató 1786-ban zajlott le. A Figaro házassága a bécsi, botrányosan hűvös fogadtatása után, amikor az arisztokrácia sértve érezte magát a pórnép-főszereplők és az ütődött nemesek ábrázolása miatt, Prágában is színre került, és óriási sikere nyomán Mozart az ottani olasz operatársulattól újabb vígoperára kapott megrendelést. A Don Giovanni című – ugyancsak Da Ponte librettójára készült – „játékos dráma” e megrendelésnek köszönheti létrejöttét.
1788-ban Mozart újabb barokk zenei élményekkel gazdagodik: Van Swieten báró oratórium-előadásai számára Georg Friedrich Händel monumentális oratóriumait hangszerelte újra, a korabeli zenekari hangszer-összeállításnak megfelelően. Utolsó, nagyszerű szimfóniái is ebben az évben íródtak, a zeneszerző anyagi helyzete azonban változatlanul labilis, olykor kétségbeejtő volt. Bár a császár kinevezte kamaramuzsikusának, Mozart életkörülményein ez mit sem javított. Műsorunk zárásaként hallgassuk meg Mozart legismertebb motettáját az Ave verum Corpus-t. A művet 1791-ben, a badeni kántornak komponálta hálából, aki rendszeresen szállást adott gyakran betegeskedő feleségének, Constanze -nek.
Előadja a Regensburger Domspatzen. Roland Büchner vezényel.