2008. 05. 02. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 4. Ifjúkori évek Salzburgban
A Musica Sacra egyik korábbi adásában már említettük Mozart csodálatra méltó orgonista képességeit. Itáliai utazása során a tizennégy éves virtuóz több templomban is adott orgonahangversenyt. Az 1770-ben Veronában a Szent Tamás templomban tartott hangversenyről Leopold Mozart így írt feleségének: „…mire odaértünk, olyan néptömeg gyűlt össze a templomnál, hogy alig volt hely arra, hogy a kocsiból kiszálljunk. Olyan tolongás volt, hogy a kolostoron keresztül kényszerültünk menni, ahol aztán egy pillanat alatt annyi ember szaladt össze, hogy helyünk se lett volna, ha a páterek, akik már a kolostor kapujában vártak közre nem fogtak volna bennünket. Mikor a hangverseny véget ért még nagyobb lett a tolongás, mert mindenki látni akarta a kis orgonistát.”
C-dúr Prelude Előadja: Sebestyén János
1773-as, Salzburgba való hazatérésükkor írta Mozart első saját zongoraversenyét, valamint több szimfóniát – legkorábbi olyan darabjait, amelyek a mai koncertrepertoár elengedhetetlen részei – és néhány misét a később általa oly sokat szapult új salzburgi munkaadója; Colloredo hercegérsek számára. Erről így ír pártfogója, Padre Martini részére Salzburgból küldött levelében:
„Magam közben azzal foglalkozom, hogy kamaramuzsikát és egyházi zenét írok. Itt többek között két kiváló kontrapunktista van: Michael Haydn és Adlgasser. Apám a dóm karnagya, s ez alkalom számomra, hogy annyi egyházi művet írjak, amennyit csak akarok…. A mi egyházi zenénk nagyon különbözik az itáliaitól, mert a mise mindenestől – Kyrie, Gloria, Szentleckeszonáta, Offertorium vagyis motetta, Sanctus és Agnus Dei – még a legünnepélyesebb mise is, amit maga a hercegérsek mond, legfeljebb háromnegyed órát tarthat. Különleges tanulmány szükséges az ilyenfajta kompozíciókhoz, mert mégis teljes együttesre hangszerelt misének kell lennie, trombitákkal, üstdobokkal stb.”
F-dúr Missa brevis (K 192)
Előadja: Dorothea Röschmann, Elisabeth von Magnus, Herbert Lippert, Gilles Cachemaille, az Arnold Schönberg kórus és a Bécsi Concentus Musicus kamarazenekar, vezényel: Nicolaus Harnoncourt
1774 nyarán a tizennyolc éves Mozart felkérést kapott egy vígopera megírására a müncheni karneváli szezonra. December elején hagyta el Salzburgot édesapjával, a La finta Gardiniera (Az álkertészlány) bemutatóját 1775. január 13-án tartották. Münchenben mindent megtettek azért, hogy állást kapjanak a fejedelmi udvarban – Mozart részt vett egy billentyűs vetélkedőn a korábban szintén csodagyerekként csodált Ignaz van Beecke ellenfeleként és írt egy Misericordias Domini offertóriumot hagyományos egyházzenei stílusban. A darabot elküldte Padre Marti számára is, aki válaszában így méltatta Mozart szerzeményét: „Triesten keresztül érkezett kedves soraival együtt megkaptam a motettát. Tetszéssel néztem át elejétől végig, s teljes őszinteséggel mondom, hogy rendkívül tetszik, mert mindent megtalálni benne, amit a modern muzsika megkövetel, jó összhangzást, érett modulációt, a hegedűk mértéktartó mozgását, a szólamok természetes váltakozását és jó szólamvezetést. Örülök ennek, örülök, hogy mióta utoljára alkalmam volt Bolognában zongorajátékát hallani, nagy haladást tett a zeneszerzésben. A gyakorlatot egyre folytatni kell, mert a zene olyan dolog, hogy sok gyakorlatot és tanulmányozást kíván, amíg csak élünk.”
Miserecordias Domini (K 222)
Előadja az Arnold Schönberg kórus és a Bécsi Concentus Musicus kamarazenekar, vezényel: Nicolaus Harnoncourt