2008. 04. 25. 11:15 zenei műsorok

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgabg Amadeus Mozart Mozart 3 Itáliai tanulmányutak
Miután a Mozart család egy évet Salzburgban töltött, három itáliai utazás következett. Leopold régóta tervezte, hogy fiát az új zene otthonának számító Itáliába viszi, mielőtt Wolfgang túllépné a kort, amelyben tehetsége még csodagyerekként kelthet feltűnést, így aztán 1769 decemberétől 1771 márciusáig, 1771 augusztusától decemberéig és 1772 októberétől 1773 márciusáig töltöttek rövidebb-hosszabb időt Itáliában.
Az utazás, amelyre ezúttal csak Leopold és Wolfgang mentek el, minden olyan várost érintett, ahol lehetőségük volt a hangversenyezésre, vagy valamelyik befolyásos arisztokrata kíváncsi lehetett Mozart játékára. Innsbruck, Verona, Mantova, Cremona után Milánóba érkeztek, ahol tárgyaltak egy opera megalkotásáról a decemberi karneváli szezon számára. Mozartnak alkalmasságát néhány ária megírásával kellett bizonyítania. Milánóból Pármán át Bolognába utaztak, ahol meglátogatták Johann Christian Bach egykori mesterét, a neves tanárt és zeneteoretikust, Padre Martint, és találkoztak a legendás kasztrált énekessel, Farinellivel is. Bolognában az ifjú Mozart Padre Martini tanítványa lett. Valószínűleg Padre Martininak köszönhető, hogy Mozart megismerkedhetett az itáliai egyházzenével, ennek gyökereivel. Talán ezért születhetett később a c-moll mise, amely gyökeresen eltér Mozart egyéb, a bécsi klasszicizmus világi jegyeit magán viselő egyházi műveitől.
Ezután Rómába utaztak, ahol a Sixtus-kápolnában meghallgatták Gregorio Allegri kilenc szólamú Misereréjét, amelyet nem volt szabad lemásolni, és csak az említett helyszínen hangozhatott el. Apja beszámolója szerint Mozart egyszeri hallás után, emlékezetből lejegyezte a művet, Leopold így írt a csodaszámba illő történetről feleségének: „Talán hallottál a híres Miserere-ről Rómában, hogy az énekkar tagjainak kiközösítés terhe mellett tilos az énekkarból egyetlen szólamot is kivinni, vagy valakinek odaadni. De nekünk már megvan. Wolfgang már leírta, s ezzel a levéllel Salzburgba küldtük volna, ha az előadáshoz nem volna szükség személyes jelenlétünkre. De az előadás módja többet számít, mint maga a kompozíció, ezért majd hazavisszük magunkkal.” Rómából Nápolyba utaztak, ahol több operaelőadást meghallgattak. Innen hazafelé vették az irányt, menet közben újra megálltak Rómában, ahol 16. Kelemen pápa Aranysarkantyú-rendet adományozott Wolfgang Amadeusnak, majd Bolognába mentek, ahol megkapta a Milánónak megírandó opera librettóját és szereposztását, majd rögvest neki is fogott a komponálásának. Az új opera bemutatója 1770 decemberében volt, és nagy sikert aratott.
Mielőtt elhagyták Bolognát, Mozart sikeresen felvételt nyert a nagy múltú és nagy tiszteletnek örvendő Filharmóniai Akadémia tagságába. Részlet a felvételi jegyzőkönyvből: „1770 október 9-én, az Akadémia összehívására Petronio Lanzi úr elnöklete alatt felolvastatott a tizennégy esztendős, salzburgi Wolfgang Amadeus Mozart úr beadványa, melyben kéri, hogy vegyük fel az Akadémia tagjai közé zeneszerzői minőségben, miután próbának vetette alá magát a szabályzat előírásai szerint. Az elnök úr az antifonáriumból az első témához tartozó Quaerite primum Regnum Dei kezdetű antifonát adta neki, hogy ebből készítse el dolgozatát, s egyedül visszavonulva a szokásos helyiségbe hozzálátott feladatához. Egy rövid órán belül Mozart úr beadta dolgozatát, melyet a különleges körülményekre való tekintettel kielégítőnek találtak. S ezért úgy határoztak, hogy felveszik az Akadémia tagjai közé Maestro minőségben.”
Mai műsorunkban először Mozart Te Deumát ismerhetjük meg, melynek előadója az Arnold Schönberg kórus és a Bécsi Concentus Musicus kamarazenekar Nicolaus Harnoncourt vezényletével.
Alighogy hazatértek, Leopold megint Itáliába szeretett volna utazni fiával, mivel gyermeke több olasz megrendelést is kapott. Ezek közül a Ferdinánd főherceg Milánóban tartandó esküvőjére megrendelt színpadi mű, az Ascanio in Alba valósult meg. A librettót 1771 augusztusának végén kapta meg Mozart, és a mű már szeptember végére készen állt. Leopold Mozart szerint a darab kirobbanó siker volt, s a korszak legjelentősebb operaszerzőjének számító Johann Adolf Hasse ugyanerre az alkalomra írott művét teljesen háttérbe szorította. Mozart szerette volna, ha Ferdinánd főherceg alkalmazza, ettől azonban Mária Terézia a következő szavakkal beszélte le fiát: „Kérdezi, hogy szolgálatába fogadja-e a fiatal salzburgit. Nem tudnám, hogy minek, nem hiszem, hogy szüksége volna zeneszerzőre, vagy más fölösleges emberre. Ha kedvét lelné benne, nem akarom megakadályozni Önt. Csak annyit mondok, ne terhelje magát fölösleges emberekkel, és sohasem adjon olyan címet az efféléknek, hogy az Ön szolgálatában állnak. Az ilyesmi lealacsonyítja az udvari szolgálatot, mert ezek az emberek, mint a koldusok csavarognak szerte a világban.”
Mozarték decemberben már ismét Salzburgban voltak. Türelmes és jóindulatú munkaadójuk, Sigismund Schrattenbach hercegérsek hazaérkezésük után néhány nappal elhunyt, utóda Hieronymus Colloredo gróf 1772 márciusában lépett az érseki trónra. Erre az alkalomra Mozart ünnepi szerenádot komponált, majd júliusban hivatalosan is az udvar szolgálatába állt 150 forint koncertmesteri fizetéssel.
A harmadik itáliai utazás 1772 októberében indult. Már az előző nyáron megkapta az új, Milánónak írandó opera Lucio Silla szövegkönyvét. A decemberi bemutató nem volt átütő siker, a darab ennek ellenére huszonhat előadást ért meg. Januárban az opera elsőszámú énekese, Venanzio Rauzzini számára szólómotettát komponált Exsultate, Exsultate, jubilate címmel. Az apa mindenáron Salzburgon kívül szeretett volna állást találni fiának, több főméltósághoz is kérvényt írt ebben az ügyben, de a válasz minden esetben elutasító volt. 1773 márciusában így újra otthon voltak.
Műsorunkat Mozart egyik legtöbbet játszott korai egyházzenei művével, az imént említett Exsultate jubilate-val folytatjuk. Előadja: Barbara Bonney, Cecilia Bartoli, Kathleen Battle, és az Angol Koncert Kamarazenekar. Vezényel: Trevor Pinnock.
Leopold Mozart úgy érezte, hogy a salzburgi zenei életben betöltött saját funkciója nem elég rangos, és ezáltal fia lehetőségeit is szűköseknek találta. Ezért tervbe vette, hogy ismét megkísérli a császári udvar, vagyis Bécs „meghódítását”. Júliusban utaztak oda, ahol ugyan Mária Terézia fogadta őket egy magánkihallgatáson, de udvari alkalmazást most sem nyertek.
Wolfgang viszont kapcsolatba kerülhetett Bécs zenei életével, és a legújabb művekkel, köztük Joseph Haydn vonósnégyeseivel. A Haydnnal történt személyes ismeretség, és az idősebb mester zenéjének hatására hat kvartettből álló sorozatot komponált. Ennek stílusa jóval érettebb és bécsiesebb az egy évvel korábban Itáliában szerzetteknél.
A Musica Sacra mai adását Mozart ebből az időből származó művével, a 142-es Köchel jegyzékszámú Tantum ergoval zárjuk, amelyet Charlotte Margiono, az Arnold Schönberg kórus és a Bécsi Concentus Musicus kamarazenekar előadásában hallgatunk meg. Vezényel: Nicolaus Harnoncourt.

A fenti adás szomszédai időrendben

2008. 05. 09.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 5 A salzburgi udvari zeneszerző és orgonista

2008. 05. 02.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 4. Ifjúkori évek Salzburgban

2008. 04. 25. 11:15
Épp ennek az adásnak az adatait látod fent.
2008. 04. 18.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 2. Második bécsi út, visszatérés Salzburgba

2008. 04. 11.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 1. A gyermek Mozart

2008. 04. 04.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Istvánffy Benedek: Szent Benedek mise

2008. 03. 28.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Istvánffy Benedek művei

2008. 03. 21.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
J. Haydn: Krisztus utolsó hét szava a keresztfán I.-V. tétel

2008. 03. 14.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Joseph Haydn élete, Nelson mise

2008. 03. 07.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Michael Haydn: Szent Ferenc mise

2008. 02. 29.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Liturgia a bécsi klasszicizmus korában, Michael Haydn nagyváradi és salzburgi működése

2008. 02. 22.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Esterházy Pál élete és munkássága

2008. 02. 15.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A magyar egyházzene kezdeteitől a barokkig