2008. 03. 14. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Joseph Haydn élete, Nelson mise
Joseph Haydn 1732. március 31-én született az ausztriai Rohrauban. A bécsi klasszikus stílus egyik legnagyobb mestere, a szimfónia megteremtője a rohraui bognármester fiából lett világhírű komponistává. Gyermekéveiben a bécsi Szent István-székesegyház fiúkórusában énekelt, majd innen „kiöregedve”, nélkülözéseket legyőző páratlan akaraterővel teremtette meg a maga számára a zenei továbbtanulás lehetőségét. Első kompozícióira Fürnberg báró figyelt fel, az ő weinzierli rezidenciáján írta Haydn 1755 táján első vonósnégyeseit: ugyancsak a báró ajánlására került 1759-ben Morzin gróf lukaveci, csehországi kastélyába, mint a házi zenekar igazgatója. 1761-ben Esterházy Pál herceg fogadta szolgálatába. Haydn 1790-ig élt az akkori Magyarország területén található Kismartonban, az Esterházy udvarban, ahol nemcsak a komponálásra, hanem műveinek előadására, művészi effektusok gyakorlati kipróbálására is páratlan lehetőségei nyíltak. Itt a herceg színháza, kamara és szimfonikus koncertek, illetve a hercegi kegytemplom számára egyaránt hétről-hétre eredeti műveket kellett komponálnia. A herceg halála után felszabadulásnak érezte, mikor az együttes feloszlásával ő is búcsút mondhatott a kismartoni-eszterházai szolgálatnak, és Bécsbe költözve megismerkedhetett a nagyvilág távlataival. Itt kapta Salomon, londoni hegedűs-zeneszerző és hangversenyrendező meghívását az angol fővárosban rendezendő koncertekre, s megbízása az ezek számára írandó tizenkét szimfóniára. Haydn két ízben járt Londonban: 1791-92-ben és 1794-95-ben. Névleg továbbra is az Esterházyak szolgálatában állott, hátralevő éveit azonban Bécsben töltötte: ekkor már kizárólag vonósnégyeseket, valamint Évszakok és Teremtés címmel két nagyszabású oratóriumot írt. 1809. május 31-én hunyt el Bécsben. Zenéjére alapvetően jellemző a jókedv, a humor. Erre többek között jó példa az „Üstdob” szimfónia második tétele, ahol a váratlan dobütések – a legenda szerint – az ebéd utáni koncerten elszunyókáló főúri közönség felriasztását szolgálták. Említést érdemel még Joseph Haydn Mozarthoz fűződő kapcsolata. A fiatal Mozart – levelei tanúsága szerint – sokat tanult mindkét Haydn fivértől, valamint műveikből. Joseph Haydn 1791-ben megdöbbenve értesült Mozart váratlan és korai haláláról. Ekkor azt nyilatkozta, hogy idősebb és érett zeneszerzőként is sokat tanult ifjabb kollégájától, ezért háláját csak úgy tudja leróni, ha felajánlja a családnak a Mozart fiúk ingyenes zenei oktatását, amikor ennek eljön az ideje és kedvet éreznek hozzá.
Hatalmas életművének tengelyében a vonósnégyesek és a szimfóniák állnak. 1907-ben Eusebius Mandyczewski zenetörténész 104 szimfóniáról állapította meg Haydn hiteles szerzőségét.
Nagyszabású misekompozíciói közül a Nelson misét mutatjuk be. Sajnos műsoridőnk rövid volta miatt mai adásunkban az Agnus Dei tételt már nem hallgathatjuk meg.
Előadók:Hamvas Szilvia – sopran, Puskás Eszter – alt, Marosvári Péter – tenor, Kovács istván – basszus. Fővárosi Énekkar, Ars Longa kamarazenekar, vezényel: Dinnyés Soma.