2008. 06. 13. 11:15 zenei műsorok

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Beethoven: Missa Solemnis 1.
A bécsi klasszikus szerzők közül talán Ludwig van Beethovennek volt legkevesebb köze az egyházi muzsikához, személyes hitvallásával, a Missa Solemnis-szel mégis fontos foglalkoznunk sorozatunkban. Beethoven Bonnban született 1770. december 17-én. Korán megnyilvánuló zenei tehetségét alkoholista apja — aki közepes képességű udvari muzsikus volt — lelkiismeretlen és kapzsi módon igyekezett kamatoztatni; a családnak valóban már gyermekkorában Beethoven volt az eltartója, még mielőtt igazi mester tanította volna. A nyolcvanas évek elején Christian Gottlob Neefé, a Bonnban megtelepedett jeles muzsikus és kiváló pedagógus figyel felt az alig tízesztendős gyermekre, tőle kapta Beethoven az első értékes zenei impulzusokat. Például Neefé adta kezébe Bach Wohltemperiertes Klavier-ját, de gyakran kellett kisegítenie mesterét – főleg a hajnali misék során – kántori teendőiben is.
A fiatal zeneszerző 1787-ben járt első ízben Bécsben: ekkor már három, nyomtatásban megjelent zongoraszonátát mondhatott a magáénak. Azonban családi körülményei (többek között anyja betegsége, majd halála) megakadályozták, hogy Bécsben tanuljon tovább, erre csak 1792-ben került sor, amikor már Joseph Haydn is ismerte néhány kompozícióját. Rövid ideig tanította Beethovent, kapcsolatuk azonban nem maradt tartós, csak Haydn halála előtt néhány hónappal kerültek ismét közelebb egymáshoz. Beethoven a Schenktől és Albrechtsbergertől vett zeneleckékkel is hamarosan felhagyott, viszont Salierinél nyolc esztendeig tanult. 1795 márciusában lépett fel első ízben a bécsi nyilvánosság előtt B-dúr zongoraversenyének előadásával. Ezt a fellépést több is követte, hamarosan kiadója és pártfogója is akadt. Beethoven azonban kezdettől fogva többet kívánt a társadalomtól semhogy beérte volna a divatos zongoravirtuóz, az előkelő körök kegyeltjének szerepével. Nem titkolta, hogy zenéje az egész emberiséghez szól, és az arisztokrácia támogatását a művészetének kijáró tiszteletdíjnak tekintette. Valóban ő az első zeneszerző, aki kivívta magának, hogy műveit megbecsülje — és így őt eltartsa — a kiváltságosok rendje. A századforduló évében azonban végzetes betegség jelentkezett nála: hallási zavarokban megnyilvánuló fülbántalom, amely hamarosan teljes süketséghez vezetett. A jókedvtől kicsattanó fiatalkori művek árnyékában olyan gyászhangú dokumentum lappang, mint a wertheri világfájdalmat — és ugyanakkor indokolt, őszinte kétségbeesést — tükröző Heiligenstadti végrendelet. Az 1800-as évek elején már alkotó géniusza magaslatára érkezett zeneköltő magánélete rendezetlen és tragikus: szüntelen lakásváltoztatások, gyors iramban cserélődő házvezetőnők és gyenge jellemű unokaöccse okozta gondok dúlták fel napjait olyan időkben, amikor a történelmi események amúgy is megrendítették nyugalmát. Csalódnia kellett Napóleonban, az Első Konzulban — aki végül is császárrá koronáztatta magát — és egyetlen operájának, a Fideliónak bemutatója idején a francia hadsereg első ízben tartotta megszállva Bécset. Bécsi időszakában egyetlen megbízást kapott misekompozíció írására; a C-dúr misét Kismartonban mutatták be. Mivel ez a mű inkább a korabeli zene – és Beethoven eredeti alkotói nyelvén – íródott, a bemutató után kritikusai felrótták, és fel is róhatták a hagyományos egyházzenei szerkesztési technikák hiányát.
Beethoven fülbetegsége közben egyre végzetesebbé vált, ezért zongoraművészi pályáját fel kellett adnia, bár néhány kamarazenei fellépéssel, valamint művei vezényletével egy ideig még megpróbálkozott. A húszas évek elején már csak társalgási füzetei segítségével érintkezett környezetével, egymás után léptek fel szervezetében a különféle természetű betegségek, heveny és idült kórok. 1827. március 26-án Bécsben, ötvenhét éves korában halt meg. Élete végén, már süketen írta a Missa Solemnist, amely – a IX. szimfónia zárótétele mellett – Beethoven legszemélyesebb hitvallásának tekinthető. A Missa Solemnis éppúgy kevéssé illik a liturgikus keretek közé, mint amennyire a IX. szimfónia túlnőtte a bécsi klasszikus szimfóniák normáit; a Hammerklavier-szonáta éppoly kevéssé anyagszerű már a zongora viszonylatában, mint a Nagy Fúga a vonósnégyesében. Beethoven a Missa Solemnisben már visszanyúl a hagyományos ellenpontos szerkesztéshez, a mű terjedelme és formai megoldásai Bach: h-moll Miséjéhez hasonlíthatóak. Ausztriában néha ma is előfordul, hogy a liturgia keretében adják elő a művet, a rendkívül hosszúra nyúló szertartás ellenére különleges élményben részesítve a befogadó hallgatóságot.
Mai műsorunkban a Kyrie, a Gloria tételt és a Credo részletét ismerhetjük meg. Előadók: Edda Moser, Hanna Schwartz, René Kolio, Kurt Moll, a Hilersumi Rádió Kórusa és az Amszterdami Concertgebouw Zenekar, vezényel: Leonard Bernstein

A fenti adás szomszédai időrendben

2008. 06. 27.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Franz Schubert

2008. 06. 20.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Beethoven: Missa Solemnis 2

2008. 06. 13. 11:15
Épp ennek az adásnak az adatait látod fent.
2008. 06. 06.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Johann Nepomuk Hummel: D-dúr mise

2008. 05. 30.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 8. Az utolsó művek

2008. 05. 23.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 7. Szakítás Salzburggal, bécsi évek

2008. 05. 16.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 6 Párizsi tragédia

2008. 05. 09.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 5 A salzburgi udvari zeneszerző és orgonista

2008. 05. 02.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 4. Ifjúkori évek Salzburgban

2008. 04. 25.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgabg Amadeus Mozart Mozart 3 Itáliai tanulmányutak

2008. 04. 18.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 2. Második bécsi út, visszatérés Salzburgba

2008. 04. 11.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Wolfgang Amadeus Mozart 1. A gyermek Mozart

2008. 04. 04.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Istvánffy Benedek: Szent Benedek mise