2008. 08. 22. 11:15 zenei műsorok

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Liszt Ferenc 2. Koronázási mise
Liszt Ferenc zongoraműveit nagyon sokat ismerik. Ha azonban orgonaműveit hallgatjuk, elcsodálkozunk, hiszen ezekben nyomát sem találjuk a liszti zongoramuzsikára jellemző technikai csillogásnak, virtuóz látványosságnak. Ennek oka maga az orgona, amely a tizenkilencedik századra jelentősen megváltozott. A barokk orgona mérete általában nem lépte túl az ötven regisztert. Ez még alkalmas arra, hogy a hangszerjátékos közvetlenül az ujjai erejével szólaltassa meg a hangokat. A romantika monumentalitásra való törekvése azonban az orgonát sem kerülte el. A tizenkilencedik század elejétől egyre nagyobb orgonákat kezdtek építeni, egyre több regisztert kezdtek alkalmazni, s hamarosan elérték azt a határt, ami már túllépte a hangszerjátékos fizikai erejét. Ekkor a korabeli mechanika legújabb vívmányait hívták segítségül. Ez német területen a kúpládás megoldás volt, a francia és az itáliai vidékeken pedig a pneumatika. Itt a hangok megszólaltatását sűrített levegő segítségével végezték, ami lehetővé tette többszáz regiszteres hangszerek építését, ám ezeken az orgonákon már nem lehetett a barokk zenében megszokott módon játszani. Fantasztikus akusztikai megoldások – például a bazilika kupolájában elhelyezett regiszterek – jöttek létre, de ennek az volt az ára, hogy a billentyűk lenyomása és a hang megszólalása között jelentős időeltolódás keletkezett. Ez meghatározta a romantikus orgonaművek jellegét. Sem Cesar Franck, sem Saint-Saens, sem Widor, sem Max Reger, de természetesen Liszt sem írhatott olyan darabokat, mint Bach, Händel, vagy Mozart.
Liszt Ferenc orgonaművei közül a Consolations című művet mutatjuk be Sebestyén János tolmácsolásában.
Műsorunkat Liszt Ferenc Koronázási miséjével folytatjuk. Amint az előző adásban bemutatott Esztergomi mise, úgy a Koronázási mise keletkezése is bonyodalmas körülmények között történt. Ábrányi Emil így írt a történtekről: „1865-ben, midőn már kilátás nyílt arra, hogy a király és a nemzet közt létre jön a kibékülés, s így a koronázás is megtörténik, Scitovszky hercegprímás azt az óhajtását fejezte ki, hogy aki az Esztergomi misét megírta, az írja meg a magyar Koronázási misét is. Későbben Simor foglalván el a prímási széket, a koronázás közeledtével az új főpap is megújítá elődje felkérését Liszthez báró Auguszt Antal által.” Liszt így válaszolt a felkérésre: „Amidőn Scitovszky bíboros értesíteni méltóztatott ama kívánságáról, hogy Ő felsége a magyar király koronázására komponáljak misét, nyomban munkához láttam. E mise vázlata készen van, már csak a hangszerelés van hátra. Tekintettel a koronázás legmagasabb ünnepségére és Scitovszky bíboros parancsára, misém előadási idejét a lehető legrövidebbre szabtam. Meg fogja lepni, mily mértékben sikerült az eszmék összpontosítása, az előadás bármely nehézsége nélkül.” 1866. április 14-én közölte Liszt Auguszt báróval a hírt: „Koronázási misémet ma befejeztem.”
Kezdjük a mise megismerését a Kyrie és a Gloria tétellel. A művet Kincses Veronika, Takács Klára, Gulyás Dénes, Polgár László valamint a Magyar Rádió Ének és Zenekara adja elő, Lehel György vezényel.
A Liszt által megírt mű bemutatója nem volt problémamentes. A bécsi udvari körök mindent megtettek, hogy első Ferenc József koronázásán – még ha az Magyarország fővárosában lesz is – ne szólalhasson meg Liszt Ferenc muzsikája. Fő érvük az volt, hogy az udvari protokoll szerint királyi koronázási ceremónián csak a bécsi Hofcapelle karnagya által írt Miserere szerepelhet. Eközben Pesten, Liszt miséjének védelmében bizottság alakult, melynek tagjai báró Auguszt Antal, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Reményi Ede, Ábrányi Emil és más neves közéleti személyiségek voltak. A bizottság egyenesen Erzsébet királynéhoz fordult, aki sikeresen közbeavatkozott, így a Koronázási mise eredeti tervek szerinti elhangzását többé nem akadályozhatta meg senki. A bizottság tagjai közül Mosonyi Mihály vállalta a Rómából érkező eredeti kézirat lemásolását, a szólamanyagok másolásának megszervezését. Személyes találkozásuk előtt Liszt így írt barátjának, Mosonyinak: „Mindenekelőtt mentegetőznöm kell e mise ritka egyszerűsége miatt. Mindazonáltal remélem, hogy két legfőbb jellemvonása: az egyházi és a magyar világosan kidomborodik. Mellesleg látni fogja, milyen gondosan ügyeltem arra, hogy az előadás minden körülmények között rendkívül könnyű és folyamatos lehessen.”
A misét 1867. június 8-án mutatták be a budavári Mátyás templomban. A koronázáson történő személyes közreműködésre Liszt nem kapott hivatalos megbízást, így művét magánemberként, a többi résztvevővel együtt hallgatta végig. A zeneszerző nem várta be a megkoronázott király és fényes kíséretének elindulását a budai várból. Jóval előbb, egyedül indult el a belvárosi plébánia épületében lévő lakása felé. „A budavári Mátyás templomtól kezdve a Duna parton keresztül, egészen az Eskü térig a nép százezrei képeztek sorfalat a számtalan tribünök díszes közönségétől szegélyezve. Mindenki várta a gellérthegyi ágyúk dörgését, jelzendő volt a királyi menet indulását”. – számol be Ábrányi Emil. „De ezt egyszerre egy elementáris erővel kitört éljen-dörgés előzte meg, az egész hosszú vonalon. Mindenki azt hitte, hogy az éljenek a közelgő díszmenetet illetik, pedig csak a nagy művész ünnepélyes alakja volt látható, ki a nép sorfalai között haladt meghatottan egymaga, s folyton hajlongva a tömegnek e nem várt, s önkéntelenül megnyilatkozó ovációjára, mely láthatólag éppúgy megindította, mint feszélyezte.”
Folytassuk a Koronázási mise meghallgatását a Sanctus, Benedictus, Agnus Dei tételekkel. A mű előadói továbbra is Kincses Veronika, Takács Klára, Gulyás Dénes, Polgár László valamint a Magyar Rádió Ének és Zenekara Lehel György vezényletével.

A fenti adás szomszédai időrendben

2008. 09. 05.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Mosonyi Mihály élete és művészete 1.

2008. 08. 29.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Liszt Ferenc 3. Missa Choralis

2008. 08. 22. 11:15
Épp ennek az adásnak az adatait látod fent.
2008. 08. 15.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Liszt Ferenc 1. Missa Solemnis-Esztergomi mise

2008. 08. 08.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A cecíliánus mozgalom kezdete

2008. 08. 01.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Romantikus egyházzene Párizsban 2

2008. 07. 25.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Romantikus egyházzene Párizsban 1

2008. 07. 18.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A romantika kezdetei Magyarországon - Menner Bernát, Richter Antal, Bengráf József, Zsasskovszky testvérek

2008. 07. 11.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A német romantika reprezentánsai: Schumann, Brahms, Max Reger,

2008. 07. 04.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Schumann, Brahms, Max Reger - a német romantika újabb reprezentáns képviselői

2008. 06. 27.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Franz Schubert

2008. 06. 20.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Beethoven: Missa Solemnis 2

2008. 06. 13.
péntek
11:15

Musica sacra

Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Beethoven: Missa Solemnis 1.