2008. 10. 03. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Dohnányi Ernő: Templomszentelési mise
Dohnányi Ernő 1877. július 27-én született Pozsonyban. 1894-ben lett a budapesti Zeneakadémia növendéke, ahol zongorát Thomán Istvánnál, zeneszerzést Koessler Jánosnál tanult. 1897-ben Zrínyi-nyitánya elnyerte a Millenniumi Díjat. A következő évben megkezdte koncertező pályafutását, és két világrész ünnepelt zongoraművésze lett.
1899-ben e-moll zongoraversenyével Bülow-díjat nyert. 1905-15-ig a berlini Zeneművészeti Főiskolán tanított, 1919-ben a budapesti Zeneakadémia társigazgatója, 1934-ben főigazgatója lett. 1919-től 1944-ig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának vezető karnagya volt. A második világháború idején elhagyta Magyarországot, a hazai kommunista hatalomátvételt követően, 1948-ban az Egyesült Államokban telepedett le, élete utolsó éveiben a Florida State College-ban tanított. New Yorkban halt meg, nyolcvanhárom éves korában, 1960. február 9-én.
Dohnányi műveit sokáig mellőzte a hazai zenész szakma, ám napjainkra ismét előadásra kerülnek a zeneszerző különböző műfajú kompozíciói. Ezekből a koncertekből, valamint a hangfelvételek egyre bővülő választékából egyre inkább kiderül, hogy Dohnányi szinte minden műfajban maradandót alkotott. Kortársainak népzenei érdeklődése az ő művészetét csak kismértékben érintette, de távol maradt a század avantgard törekvéseitől is. Artisztikus és finom lírájú művei ily módon szigetként állnak a kor különféle áramlatai közepette. Sajnos most nincs módunk művei széles tárházát bemutatni, de ízelítőt kaphatunk zeneszerzői erényeiből a Missa in dedicatione ecclesiae című nagyszabású kompozíciójának meghallgatásával is.
Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdeményezésére 1928-ban pályázatot írtak ki mise komponálására, melyet a szegedi Fogadalmi-templom felszentelésének ünnepére szántak. Az akkor már világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Dohnányi Ernő az első körben eredménytelen pályázat második fordulójára - Király-Kőnig Péter baráti unszolására - készítette el "szakrális programzenéjét". A bírálóbizottság egyértelműen Dohnányi művét hozta ki győztesnek, melyet 1930. október 25-én mutattak be, a szerző vezényletével. A Szegedi mise olyan, mint a Fogadalmi-templom. Fenséges és lenyűgöző hatású, melyben az ősi, hagyományos formák jól megférnek a századfordulóra jellemző színpompával. A mű nemcsak a misék öt kötelező tételét tartalmazza, hanem a változó részeket is, Introitust, Graduálét, Offertoriumot és Communiot. Először hallgassuk meg Az Introitust, és a Kyrie, valamint a Gloria,ezt követően a Sanctus, Benedictus, Agnus Dei, és a Communio tételt. Előadja: Fekete Veronika, Farkas Éva, Korondy György és Kálmándy Mihály. Orgonán közreműködik: Hock Bertalan, a Budavári Mátyás templom Ének és Zenekarát Tardy László vezényli.