2008. 10. 31. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A görögkatolikus liturgikus zene gyökerei és mai gyakorlata
A műsor szakértője Bubnó Tamás görögkatolikus egyházzenész, karnagy.
A korai keleti kereszténység egyik legfontosabb himnuszköltője Szír Szent Efrém volt, aki 306-ban a mezopotámiai Niszibiszben született, mely akkoriban a Római birodalom erős és fontos határerődítménye volt. Szülei keresztények voltak és a keresztény hitben nevelték, de csak tizennyolc éves korában keresztelték meg. Efrém akkoriban az ismert niszibiszi Jakab püspök mellett élt, de nagy hatással volt rá Vologezesz püspök is. Hamarosan a niszibiszi iskola tanára lett. Amikor 363-ban, Jovianus császár idejében Niszibisz a perzsáké lett, vonult vissza a nyugatra eső Edesszába. E városnak ősi keresztény múltja volt. Az ottani arám dialektusban alakult ki a szír irodalom, amelynek alapítója és legjelentősebb képviselője Efrém volt. Efrém elsőrendű feladatának a Szentírás kutatását tartotta mind tanítói, mind irodalmi tevékenységében, amelyhez különös tehetsége volt. Afrahát, a perzsa bölcs után nemcsak az egyik legrégibb szír író, hanem a szír irodalom legjelentősebb alakja is. Sok költeménye azonban nemcsak a hitvédelmet szolgálta, hanem az igazhitűek oktatását és az istentisztelet ékességét is. Költői szépségük és teológiai tartalmuk miatt igen nagy a tekintélyük. Elsősorban ezekkel érdemelte ki Efrém a szír keresztényektől a ,,Szentlélek hárfája'' megtisztelő nevet. 373. június 9-én Edesszában hunyt el.
Szeretettel köszöntöm stúdiónkban Dr. Bubnó Tamás görögkatolikus egyházzenészt, a Budapesti Énekes Iskola egyik művészeti vezetőjét, a Szent Efrém Férfikar karnagyát. Mi az, ami zeneileg ma is fontos Szent Efrém örökségéből?
Mielőtt folytatnánk a beszélgetést, hallgassuk meg a „Midőn leszállottál a halálhoz” című ortodox liturgiai éneket a Szent Efrém Férfikar tolmácsolásában, Bubnó Tamás vezényletével.
A Szeplőtlen Szűz című mű, amelyet az imént a Szent Efrém Férfikar előadásában Bubnó Tamás vezényletével meghallgathattunk valószínűleg egy középkori trubadúrdal alapján született. Mit tudunk még a műről?
A bizánci liturgiának több ágát ismerjük, de vannak különbségek – a korabeli római liturgiához hasonlóan – a kolostorok és a katedrális liturgiai szokásai között is. Hol és milyen különbségeket találunk ebben a korban?
A Védelmező hadvezérnőnk című ének következik, az előadó továbbra is a Szent Efrém Férfikar, vezényel: Bubnó Tamás.
Eddig az ortodox liturgiáról, ennek zenéjéről beszélgettünk. Az ortodox rítust követi, de a római egyházhoz tartozik a görögkatolikusság. A Katolikus lexikonban ezt olvashatjuk:
„A keleti egyházszakadást követő uniós kísérletek után a görögök között az uniós folyamat az ekkor már török fennhatóságú Konstantinápolyban 1827 és 1885 között Joannész Hüakinthosz Marango idején indult meg. Munkáját Polükarposz Anasztasziadisz és Iszaiasz Papadopoulosz egyesült lelkészek, valamint bizánci szertartást követő nyugati szerzetesek folytatták. Róma a görögkatolikusokat a konstantinápolyi latin szertartású apostoli delegátus joghatósága alá rendelte, majd 1911-ben létrehozta számukra a konstantinápolyi apostoli exarchátust. Az I. világháború után a görögkatolikusok nagy része főpásztorukkal, Georgiosz Kalavasszy püspökkel Athénba költözött. Róma 1932-ben a görögkatolikusok apostoli exarchátusát kettéválasztotta: a Törökországban élő görögkatolikusok a konstantinápolyi apostoli exarchátusban maradtak, a görögországiak az újonnan létesített athéni apostoli exarchátusba kerültek. Az előbbi szervezetben 1983-ban mindössze 60, az utóbbiban 2500, 1995-ben 50 és 2300 volt a görögkatolikusok száma.” Magyarországon ennél jóval több görögkatolikus él, sőt a számuk az utóbbi években növekedett is. Tudjuk, hogy görög rítusú püspökség, kolostorok már a honfoglalás korában működtek hazánkban. Milyen történeti emlékeket ismerünk ebből a korból?
Az imént hallott Védelmező hadvezérnőnk című éneket énekelhették-e az árpád kori Magyarországon?
Mikortól kezdett a bizánci rítusú kereszténység elszlávosodni, és hogyan zajlott ez a folyamat?
Műsorunkat az Áldjad én lelkem az Urat című zsoltárral folytatjuk, amelynek előadói a Suprasl Monostor szerzetesei.
Milyen politikai tényezők váltották ki a 17. századi Magyarországon az ortodox keresztények uniós törekvéseit?
Milyen lépésekben, hogyan valósult meg ez az unió?
A következő mű, amelyet meghallgatunk a 134. zsoltár, melyet a Szent Efrém Férfikar előadásában hallgatunk meg Bubnó Tamás vezényletével.
A 134. zsoltár a sajópálfalai irmolagion-ban maradt fenn. Mi az az irmolagion, és mit tudunk a sajópálfalai irmolagionról?
A 18. 19. századi görögkatolikus vallás egyre inkább nemzeti jelleget kezdett ölteni hazánkban. Miben nyilvánult mindez meg?
Hogyan jelentkezett mindez az egyházzenében?
Műsorunk befejező zenéje a múcsonyi feltámadási szertatásba enged rövid bepillantást. Miért különleges a rövidesen felhangzó felvétel?
Kérdéseinkre Dr. Bubnó Tamás görögkatolikus egyházzenész, a Budapesti Énekes Iskola egyik művészeti vezetője, a Szent Efrém Férfikar karnagya válaszol.