2008. 11. 07. 11:15
zenei műsorok
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
A II. Vatikáni Zsinat
A műsor szakértői: Dr Deák Hedvig egyháztörténész és Dr Áment Lukács egyházzenész, bencés szerzetes, a pannonhalmi főmonostor regens chorija.
A második vatikáni zsinatot XXIII. János pápa nyitotta meg 1962. október 11-én a római Szent Péter-bazilikában, s 1965. december 8-án VI. Pál pápa zárta be, aki a második ülésszaktól kezdve irányította a zsinat munkálatait. A zsinat határozatai és eredményei hatalmas előrelépést jelentettek a Római Egyház ökumenikus nyitásában és a 20. századi társadalommal való párbeszédében. Többek között az anyanyelvi misézés is ekkor vált központilag elfogadottá. A zsinat lezárását követően 1966-ban születtek először magyar nyelvű népénekes misekompozíciók. Szigeti Kilián: Missa Hungarica és Kodály Zoltán: Magyar mise című művét hamarosan Werner Alajos Mercédesz miséje követte. Mai műsorunkban ezeket a népénekes misekompozíciókat mutatjuk be önöknek.
Szigeti Kilián Missa Hungarica című művének Kyrie és Gloria tételét – ahogyan a mise következő részeit is – a FMK Kamarakórus adja elő. Vezényel: Lovas Gabriella, orgonán közreműködik: Laczó Zoltán Vince.
XXIII. János pápa 1959. január 8-án jelentette be először, hogy zsinatot kíván egybehívni. A második vatikáni zsinat lett az új zsinat elnevezése, mert valójában tovább kellett lépni az 1868 és 1870 között tartott első vatikáni zsinaton felvetett kérdések körében, mint például a modern ember hitproblémái; az egyháznak a fejlődő világhoz való viszonya.
„Krisztus jegyese ma szívesebben nyúl az irgalmasság olaja után, mintsem hogy a szigor fegyverével fenyegetőzzék; úgy véli, hogy jobban segít korunk szükségletein, ha tanításának gazdagságát kínálja fel az embereknek és senkit sem ítél el.” – János pápa e kijelentésével is arra kívánt válaszolni, amire a zsinat hivatva volt: hogyan szolgálhat az egyház Istennek, az embernek és a világnak. Az egyház egész történelme folyamán arra hivatott, hogy tanúságot tegyen Krisztusról és megváltó evangéliumáról. 1962. október 11-én rögzítették a zsinat ünnepélyes megnyitását és 1965. december 8-án a felejthetetlen záró aktusát.
Szigeti Kilián Missa Hungaricájának Sanctus tételével folytatjuk műsorunkat
A II. Vatikáni Zsinat mindvégig kitartott a János pápa által kijelölt hármas célkitűzés mellett. Ezek
• az egyház belső életének megújítása,
• az elszakadt keresztény testvéreknek az egyházba való visszahívása és
• a mai világgal folytatott párbeszéd voltak.
Köszöntöm a stúdióban Dr. Deák Hedvig egyháztörténészt, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárát, akit mindenekelőtt a zsinat előzményeiről kérdezek.
Szigeti Kilián Missa Hungarica című művének megismerését az Agnus Dei tétellel zárjuk
Az egyház belső reformja szükségessé tette az egyház eszmei, dogmatikus tartalmának tisztázását és biblikus mélyítését. Ugyanaz az eszmei alap indította el a világgal kezdeményezett dialógust is, melyben az egyház erkölcsi erejének és isteni küldetésének tudatában a hívőkön keresztül segítséget kíván nyújtani az új történelmi szakaszba lépő emberiségnek.
Az egyház püspökei, mintegy 2500-an, kevés kivétellel mind jelen voltak. Ökumenikus volt a zsinat minden ízében, mert át akarta fogni az egész világot. Eddig nem látott egyetemességben a zsinat a "világegyház zsinatja lett a világról". Minden új kijelentés a régi és maradandó hiten alapult.
Vendégünk a stúdióban továbbra is Dr. Deák Hedvig
Milyen hatása lett a zsinatnak az Egyházra, a testvéregyházakra, a világra?
Folytassuk műsorunkat Kodály Zoltán Magyar miséjének Kyrie és Gloria tételével. A teljes mű előadója az FMK Kamarakórus. Vezényel: Lovas Gabriella, orgonán közreműködik: Luthy Johanna.
A II. Vatikáni Zsinat figyelmét természetesen nem kerülhették el a világ szellemi életében végbement gyökeres változások, beleértve a két világháborút és ezek összes következményeit sem. Az I. Vatikáni Zsinat antimodernista szellemben elítélte a protestáns bibliakutatást – egyes egzisztencialista vadhajtásait figyelembe véve nem teljesen alaptalanul – a X. Pius pápa által kiadott Motu proprio is inkább tiltásokat, mint ajánlásokat tartalmazott. Ezzel szemben a II. Vatikáni Zsinat a békés egymás mellett élésre, az ökumenizmusra, a többi vallással – így a zsidósággal – történő megbékélésre helyezte a hangsúlyt. Az egyetemes zsinatok történetében először fordult elő, hogy a zsinat kánonjai nem tartalmaztak kiközösítő záradékot. A zenét tekintve szem előtt tartották a ceciliánus mozgalom eredeti célkitűzéseit. Támogatták a gregorián újbóli elterjesztését, bátorítva nemzeti nyelvű gregorián énekeskönyvek kiadását és azok használatát. A liturgikus zene tekintetében kézenfekvő volt a válaszos és az allelujás zsoltár újbóli bevezetése. Emellett ajánlott a gregorián változó énekek és a teljes Ordinárium használata. Persze a II. Vatikáni Zsinat liturgikus konstitúciója nem volt előzmény nélküli. A kérdéssel 1947-ben Mediator Dei című enciklikájában már XII. Pius pápa is foglalkozott, majd 1958-ban kiadta a Szent Zenére és Szent Liturgiára vonatkozó instrukciót. Ebben leszögezte, hogy vissza kell térni ahhoz a korai keresztény gyakorlathoz, mely szerint a hívők nemcsak nézői, de aktív résztvevői is a szertartásnak.
Köszöntöm a stúdióban másik vendégünket Dr. Áment Lukács egyházzenészt, bencés szerzetes atyát, a pannonhalmi főmonostor regens choriját, akit a zsinat zenei előzményeiről kérdezek.
Folytassuk Kodály Zoltán Magyar miséjének megismerését a Sanctus tétellel.
Az egyház a gregoriánt a római liturgia (nem kizárólagos, de) „sajátos énekének” tekinti, és első zenei anyanyelvének, így méltán kívánatos, hogy az egyszerű nép is tudjon néhány könnyebb gregorián éneket latinul is. (…) Ezért a Liturgikus konstitúció 117. pontja kívánságának megfelelően adták ki Rómában a Kyriale simplex, a Graduale simplex, valamint a Jubilate Deo című gyűjteményeket, egyszerűbb gregorián dallamokkal.
A Liturgikus konstitúció 116. és a Musicam sacram instrukció 9. pontja szerint az egyház nem zárkózik el semmilyen kor semmilyen művészete elől, így a modern idők ritmikus zenéjét és dallamvilágát sem rekeszti ki az istentiszteletből, ha megfelel a liturgia szellemének és nem akadályozza a nép szükséges cselekvő részvételét. A Liturgikus konstitúció 119. pontja pedig arról ír, hogy a missziós területek népeinek sajátos zenei hagyománya is alkalmazható a liturgiában.
Kodály Zoltán Magyar miséjéből a Agnus Dei tétel következik.
A Liturgikus konstitúció 120. pontjában olvashatjuk, hogy a hangszerek vonatkozásában a hagyományos orgona áll mindenekelőtt nagy tiszteletben és megbecsülésben a latin egyházban, de „szabad más hangszereket is igénybe venni az istentiszteleten, amennyiben azok alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők az Isten háza méltóságához, és a hívek épülését valóban előmozdítják.”
Hogyan alakult a zsinat után a liturgia? – kérdezem Dr. Áment Lukács atyát.
Hogyan illeszkedik ebbe az egyházzene?
Műsorunk további részében Werner Alajos: Mercédesz miséjét hallgathatjuk meg. A Kiscelli Vegyeskart. Tarafás Ildikó vezényli.
A nemzeti nyelv általánossá tétele, a nemzeti nyelvű gregorián énekeskönyvek kiadása valóban sokat segített gregoriánum általánossá válásában, ám ennek következtében a latin gregorián örökség és az ehhez tartozó polifónia háttérbe szorult. Vendégünk a stúdióban továbbra is Dr. Áment Lukács
Mik a mai kor legfontosabb egyházzenei feladatai?
Mik lehetnek a II. Vatikáni zsinat hosszabb távú hatásai?
A kérdésre Dr. Deák Hedvig egyháztörténész válaszol.
Werner Alajos: Mercédesz miséjének bemutatását az Agnus Dei tétellel zárjuk, a Kiscelli Vegyeskart Tarafás Ildikó vezényli.