2009. 01. 01. 02:30
zenei műsorok
(ism.)
Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince műsora
Kerekasztal beszélgetés Dr Áment Lukáccsal, Tardy Lászlóval és Dr Kamp Salamonnal az egyházzene mai helyzetéről, a legfontosabb problémákról és tennivalókról.
Az elmúlt két év során, a Musica Sacra eddigi adásaiban vázlatosan áttekintettük az egyházzene történetét, amely szorosan kapcsolódik a keresztény teológiához és liturgiához, de elválaszthatatlan egységet alkot a világi zene történetével is. Megismerkedtünk számos alkotóval, a legfontosabb irányzatokkal és művekkel, de igyekeztünk bemutatni a kort és az adott egyházi hátteret is, amelyben a művek születtek. Természetesen az egyházzene manapság is élő műfaj, vannak alkotók és napról-napra új művek születnek. A műfajok sokfélék, a templomi zenei szolgálat is felekezetenként, vidékenként sokféle lehet. Az egyházi muzsika részévé vált a templomon kívüli hangversenyek repertoárjának, de fontos szerepe van a médiában, különösen a katolikus médiumokban. Köszöntöm stúdiónkban a MS szakértői közül Dr. Áment Lukács bencés szerzetes atyát, a pannonhalmi főmonostor regens choriját, Tardy Lászlót, az Országos Magyar Cecília Egyesület társelnökét, a Mátyás templom karnagyát, és Dr. Kamp Salamont, a magyarországi Evangélikus Egyház országos zeneigazgatóját.
Beszélgetésünk témája az egyházzene és az egyházzenészek mai helyzete, a legfontosabb tennivalók és korunk lehetőségeinek áttekintése. Elsőként ugorjunk vissza a huszadik század elejére, 1908-ba. Ekkoriban így nézett ki egy pályázati felhívás, melyet egy városi plébánia hirdetett meg.:
"A zalaegerszegi római katolikus plébánián elhalálozás folytán megüresedett kántori állásra pályázatot hirdetek. A kántor javadalmazása:
1. A város pénztárából évi egyezerkétszáz korona fizetés, 5-ször 5 évente 10% korpótlék, melynél a városnál eltöltött szolgálati idő vétetik alapul. Továbbá háromszázhatvan korona lakbér illetmény.
2. 1142 négyzet öl szántóföld haszonélvezete, melynek adóját a város fizeti.
3. A szombathelyi megyéspüspöktől évenkint 120 liter búza és 240 liter rozs és a dijlevélben megállapitott stoláris jövedelmek (évi értéke körülbelül 1400 korona).
4. A kántor tagja a városi tisztviselők nyugdij alapjának.
5. Ezen javadalmazásért megkivántatik Zalaegerszeg városban a kántori teendők teljesitése, az állami elemi iskola IV., V. és VI. osztálybeli fiuk és leányoknak heti egy-egy órai egyházi ének tanitása, továbbá okmányokkal igazolt zeneképzettség és az u. n. Gregorián féle choralis énekekben való teljes jártasság.
6. Elvárja a város közönsége azt is, hogy a kántor állandó egyházi énekkart szervezzen, egyházi elöljárósága pedig, hogy a népénekeket megfelelő szellemben fejlessze.
7. Pályázók kérvényüket keresztlevelükkel, képesitésüket s eddigi alkalmaztatásukat igazoló eredeti okmányokkal felszerelve 1908. évi junius 28-ik napján délelőtt 11 óráig a polgármesteri iktatóba nyujtsák be.
8. Pályázók próbája julius 8-án d. e. 9 órakor a r. k. templomban, a választás pedig azon nap délután 4 órakor a városház nagytermében fog a képv. test. által megtartatni.
9. A megválasztott állását legkésőbb folyó év augusztus 1-én tartozik elfoglalni. Zalaegerszegen, 1908. junius 1-én, Dr. Korbai Károly polgármester.
o Mi a helyzet 100 évvel később?
o Kötelező-e a kántori végzettség a kántori állás betöltéséhez?
o Mire tudja használni a diplomáját a diplomás kántor karnagy?
o Mikor fogadható el a gitáros zene?
o Gitárosok lehetséges oktatása a kántorképzők meglévő struktúráján belül. Nem lehetne ezt oktatni?
o Mennyi helyet kap az egyházzene a magyar médiában?
Mai műsorunk zenéit a Magyar Katolikus Rádió kamaraegyüttese szólaltatta meg.
Ezzel kétéves műsorsorozatunk végére értünk. Köszönjük mai szakértőink, Dr. Áment Lukács bencés szerzetes atya, a pannonhalmi főmonostor regens chorija, Tardy László, az Országos Magyar Cecília Egyesület társelnöke, a Mátyás templom karnagya, és Dr. Kamp Salamon, a magyarországi Evangélikus Egyház országos Zeneigazgatója, valamint korábbi közreműködőink: Draskóczi László zeneszerző, református egyházzenész; Trajtler Gábor orgonaművész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem nyugalmazott docense; Bubnó Tamás görögkatolikus egyházzenész, a Szent Efrém Férfikar karnagya; Beharka Pál, baptista egyházzenész, a Baptista Teológiai Akadémia tanára, Katona Tibor, a Győri Bazilika karnagya; Lisznyay Szabó Mária, Dohány utcai zsinagóga orgonistája, a Harmat Artúr Katolikus Kántorképző tanára; Fekete László Dohány utcai zsinagóga főkántora és Marton Árpád kollégánk segítségét.
És természetesen köszöni az Önök kétéves figyelmét Gyarmathy Dóra és Laczó Zoltán Vince.