Akvarell

zenei szerkesztő: Varga Ramona


Lendületben címmel nyílt meg hazánk legfiatalabb hivatásos néptáncegyüttese, a Fitos Dezső Társulat elmúlt három évét bemutató fotókiállítás a Fonó Budai Zeneházban, és egészen június 15-ig tekinthető meg. A „3 éve a 30 éves Fonóban” alcímet viselő tárlat a közelmúlt előadásaiba is betekintést enged, miközben rendhagyó, lendületes portrékon csodálhatjuk meg a táncosokat. A társulat vezetői Fitos Dezső valamint felesége, Kocsis Enikő, akit Tóth Zsófia kért mikrofon elé.

A Folk_ME program innovatív kezdeményezésként a digitális oktatás és a kulturális örökség továbbadása területén helyezkedik el. A program különös figyelmet fordít a hagyományos népzenei tartalmak digitális formában való elérhetővé tételére, ezáltal hozzájárulva a kulturális örökség széles körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.
Ehhez kapcsolódik a Craft_ME nevet viselő innovatív digitális platform, amely a népi kézművesség oktatására és megőrzésére fókuszál. Dr. Árendás Péterrel, a Hagyományok Háza Népzenei Szakcsoportjának szakmai vezetőjével, valamint Szabó Erzsó Junior Prima és Innováció díjas textilműves, nemezkészítő szakoktatóval Fülöp Tamás beszélgetett.

Az új generáció első leendő szentje - aki utat mutathat a fiataloknak
„Köszöntsék tapssal a következő új szenteket” – kérte Ferenc pápa a múlt év novemberében a Szent Péter teret megtöltő híveket. A köszöntés akkor Boldog Carlo Acutisnak is szólt, akinek az volt az egyik kedvenc mondása, hogy „Az Eucharisztia az országutam a mennyországba”. 15 évesen indult el a Földről továbbvezető úton. Már tudni, hogy szentté avatási szertartását, amit eredetileg a serdülők jubileumának idejére, az irgalmasság vasárnapjára, április 27-ére terveztek, később tartják meg. Bár a történelmi pillanat még várat magára, a természetkedvelő gimnazistáról szóló köteteket addig is érdemes lapozgatni. Ő tehetséges programozó volt, aki az internetet Isten ajándékának tartotta, fontos eszköznek az emberekkel való találkozáshoz és a keresztény értékek továbbadásához. Figyelmeztetett, hogy a világhálót felelősségteljesen kell használni, elutasítva minden visszaélést - és anélkül, hogy a rabjaivá válnánk. A virtuális világban meg kell tudni különböztetni egymástól a jót és a rosszat. Édesanyja könyvét – amelynek címe a „Fiam titka” - Paksy Eszter az Új Város kiadó vezetője fordította magyarra. Vele beszélgetett Nagy György András.

Cédrusok és ciprusok- egy pécsi doktor különleges kertje a Balatonnál
„Ennek a szeretettel nevelt különleges értékű kertnek további fenntartásáról természetvédelmi szerveinknek kell gondoskodnia”- írta a sajtó 1953-ban; a korban szokatlan módon szakmai szempontokkal indokolva a kezdeményezést, vagyis azzal, hogy ezen a magánbirtokon különleges fafajták nőnek. Az akkor bemutatott park: „Badacsonytomajjal szemben, az Ábrahámhegy innenső meredek oldalán, a szőlőkertek felett, a homokköves gerincet borító erdő szélén” addigra már megért két generációt. A mai arborétum alapítója Folly Gyula pécsi orvos ugyanis 1905-ben kezdte telepíteni a növényeket. Ám az idei rendezvénysorozat nem csak ezért zajlik a 120-as szám jegyében. Az egyik szervező: Gellénné Zsoldos Natália Zsoldos Szilviának mesélt múltról és jelenről.
Fotópályázatot is hirdettek a Follyban: ha van a családi albumban megfelelő fényképük, akkor azt küldjék be az office[kukac]folly.hu címre. A programokról pedig a Folly Arborétum honlapján találnak további tudnivalókat.

Rozsdalovag az Operettben – családi musical egy hősről, aki nem is hős
Rozsdalovag kalandjait eddig számos könyvben, több filmen és egy televíziós sorozatban követhették a rajongók. Egy német szerzőpáros teremtményéről van szó, aki különleges módon egyesíti a környezettudatos gondolkodást, a látványt, a dalt és a táncot. Régi barátja: Bozsik Yvett rendező-koreográfus, aki most a Budapesti Operettszínházban állítja színpadra a darabot. Az alkotó kiemelte: a mese műfajában nincsenek szabályok, a képzeletnek a végtelen szab határt, így a bármi megtörténhet. A további részleteket Ungvári Juditnak mondta el. A most még készülő családi musical – a Rozsdalovag kalandjainak folytatása- május 18-án, 11 órától látható majd először a Budapesti Operettszínházban. Az előadás 3 éves kortól ajánlott.

Húsvét hétfő után vagyunk, most talán már jut időnk a locsolkodásnál gazdát cserélő hímes tojások tanulmányozására. Van olyan lelkes kutató, aki egy életen át ezt teszi, ilyen Makoldi Sándorné, valamint a Palócföldön élő tanítványa, Barabás György, akinek két kötete jelent meg: "A Földanya tojása" és a "Földanya ragyogása" címmel, a témában. Vajon a hímestojások jelkészlete illeszkedik-e hitvilágunkba, és összefügg-e a népművészet más területeinek kép-írásával és az írásképek kialakulásával? Ezekről a kérdésekről faggatta Barabás Györgyöt Kövesdy Zsuzsa.

William Shakespeare a világirodalom legnépszerűbb drámaírója, korának legtöbbet idézett szonettköltője. A shakespeare-i szonett minden formai és verstani szabályát virtuóz módon kezelő Fazekas Sándor szakértő magabiztossággal, széles irodalmi horizonton tájékozódva, ugyanakkor élvezetes stílusban kalauzolja végig az olvasót a lírikus Shakespeare univerzumán és közben a szonettek új magyar fordítását nyújtja át az olvasónak. A fordítót Fazekas Gyöngyvér kérdezi a nem kis vállalkozás kezdetéről.

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Veszprém 2023-ban nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, azóta pedig folyamatos fejlődésnek lehetünk szemtanúi a "királynék városában". A veszprémi várnegyed felújítása már 2020-ban megkezdődött, és lassan a vége felé tart. Ennek részeként 300 év után újra együtt szólalhat meg a teljes harangsor húsvétkor a székesegyház tornyaiban.
Az Öreg Mihály néven ismert legrégebbi harang felújítva visszatért, és hat új harang is érkezett, hogy a várnegyed hangzását gazdagítsa. Erről a folyamatról és a harangok jelentőségéről is beszélt Dr. Kulcsár Dávid, a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházi Plébánia káplánja, akit Kovács Éva Rebecca kért mikrofon elé.

Akit keresnek: Jesua – ezzel a címmel jelent meg tavaly Nógrádi Gábor ifjúsági regénye, melynek főhőse nem más, mint a kamasz Jézus. Az elképzelt történetben a betlehemi vérengzés után 14 évvel ismét megjelenik a Megváltó létezését jelző fényes csillag, a csecsemőgyilkosságot egykor elrendelő Nagy Heródes fia, Heródes Antipász pedig ebből tudja meg, hogy a megjövendölt Messiás megmenekült, ezért parancsot ad, hogy keressék meg, és hozzák elé élve vagy halva. A kalandos mű születéséről, fontosabb szereplőiről, valamint fő üzenetéről is beszélt Nógrádi Gábor Szentimrei Kristófnak.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, melyben már az ünnepek után ajánl néhány programot a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.

zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

„Az ellentétek jelen vannak, de kibékülnek egymással, összehangolódnak. A kép muzsikálni kezd. Ezt elérni nehéz, hosszadalmas út.” – írta mintegy önvallomásként alkotásairól Kontraszty László. Az 1906-ban született és 1994-ben elhunyt képzőművész munkássága – bizonyos értelemben- búvópatakhoz hasonlítható. A budapesti Bibliamúzeumban nem rég nyílt kiállítás fő célja éppen az, hogy minden láthatóvá váljék. A július közepéig megtekinthető kiállítás kurátorával: Horváth Gyulával, valamint a Ráday utcai intézmény vezetőjével: Timár Gabriella Ullával Nagy György András beszélgetett a helyszínen.

A Hófehérkével lett teljes az Budapesti Operettszínház repertoárja - jelentette ki a teátrum főigazgatója Kiss-B. Attila a múlt hétvégi premier után. Arról is szólt, hogy Családok Évadának legjobban várt előadásához hasonlót eddig még nem láthatott a nagyközönség a Nagymező utcai falak között. Kocsák Tibor és ifj. Harangozó Gyula táncjátéka (műsoron: áprilisban és júniusban) más szempontból is különleges, hiszen a bemutatót szponzor is segítette; ráadásul a támogató nem a versenyszféra egyik szereplője volt, hanem a „Pro Filii” Alapítvány. A jótékonysági szervezet főtitkárát, Kelemen Krisztinát Ungvári Judit kérdezte.

Húsvéti kulturális programok: Április 19-én, nagyszombaton és április 22-én kedden este 6 órától A húsvét a művészetben című angol képzőművészeti filmet vetítik a Várkert Bazár Ybl Miklós tér 4. alatt található Testőrpalotájának vetítőtermében. "Utazásaim a Duna mentén – képek egy palackpostából" címmel nézhetik meg Nagy Gábor fotós, idegenvezető kiállítását Budapesten, a Scruton közösségi térben. Július 3-ig látogatható a hagyományos koreai hímzés művészetével megismertető, április elején nyílt tárlat a budapesti Koreai Kulturális Központban.

Kép: Horváth Gyula kurátor a Kontraszty-kiállítás egyik festménye előtt

Domonkos László író, újságíró életét, egész munkásságát, több mint 40 kötetét jellemezhetnénk azzal az alcímmel, amit az 1956-ban átállt orosz katonákról írt könyvének adott: "Tények és legendák." Pontosan ettől olyan izgalmas minden írása, amely a régmúlt időkbe vezet. Új, ezúttal végre életrajzi elemekkel megvilágított kötetéről Kövesdy Zsuzsa faggatja.

„Ez volt a legnagyobb megpróbáltatás: a kézirataival összezárkózó író társtalansága, egyedül vállalt félelmetes felelőssége. Ez az, ami egy életen át igénybe vett. A kézirat sunyi türelemmel hagyja magát alakítani. Szinte kínálkozik: törölj! korrigálj! dobd el az egészet! Mindig legyen úgy, ahogy az író akarja.” Hubay Miklós Végtelen napjaim című naplójának idézete elég pontosan körberajzolja a drámaíró életművét. K. Kovács István azonban arra vállalkozott, hogy életrajzi kötetében ennél is továbbmenve, felfedi a Hubay életmű mögötti alkotót. A monográfia szerzőjét Fazekas Gyöngyvér kérdezi.

Az olvasás talán a legkönnyebben és legnehezebben elérhető kikapcsolódások egyike. A könyvek hol mosolygásra, hol könnyekre fakasztanak, hol gondolkodásra sarkallnak. Riesz Domonkos atya, a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia káplánja mesél kedvenc olvasmányairól Legkedvesebb Könyveim című műsorunkban Fazekas Gyöngyvérnek.

A Keresztény Filmes Misszió Alapítvány és az Etalon Film az Uránia Nemzeti Filmszínházban május második hétvégéjén rendezi meg a X. Keresztény Film- és Könyvnapokat. A vetítésekről, illetve a kerekasztal-beszélgetésekről Dancsák Viktort, az esemény szakmai vezetőjét kérdeztük.
Műsorunkban továbbá lesz Kultúrmorzsa rovat a közeljövő programkinálatával és hallhatnak a Vajdahunyadvárban március végén nyílt A fák bűvös birodalma című, az f exhibition szervezésében létrejött kiállításról, melyben mesebeli kalanddal várják a látogatókat. A Mezőgazdasági Múzeumban a tárlat egyik szervezőjét, Hámori Dominikot Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Kép: Keresztény Filmes Misszió Alapítvány

Szerkesztő: Csuth Judit

Szerkesztő: Csuth Judit

Kossuth-díjjal ismerték el idén március 15-én Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját. A zeneszerző, folklorista a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért, valamint sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként vehette át a kitüntetést. Munkásságának fontosabb állomásait Tóth Zsófiának idézte fel a közelmúltban.

A kollégák, a szakma a Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelte Szörényi László irodalomtörténész, kritikus 80. születésnapját. A NAP Kiadó által szervezett esten, ebben a nagy olvasztókohóban az irodalmi élet fontos szereplői közül tehát, aki csak tehette, igyekezett együtt ünnepelni. Szörényi László enciklopédikus műveltsége, szaktudása, iróniára hajlamos játékossága, magával ragadó egyénisége a hazai irodalmi közeg ellenállhatatlan, egészen páratlan egyéniségévé avatja őt. Latin-görög-iranisztika szakon kezdte meg egykor tanulmányait az ELTE-n, ez már sok mindent elmond. Pótolhatatlan, helyettesíthetetlen, senkivel össze nem hasonlítható, óriási egyénisége a hazai irodalmi életnek, és ami még rendkívülibbé teszi őt, hogy mindezzel együtt nagyon szerethető. A hatalmas ünneplés után, sóhajtásnyi időre szólalt meg Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt.

Kossuth-díjjal ismerték el idén március 15-én Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját. A zeneszerző, folklorista a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért, valamint sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként vehette át a kitüntetést. Munkásságának fontosabb állomásait Tóth Zsófiának idézte fel a közelmúltban.

A kollégák, a szakma a Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelte Szörényi László irodalomtörténész, kritikus 80. születésnapját. A NAP Kiadó által szervezett esten, ebben a nagy olvasztókohóban az irodalmi élet fontos szereplői közül tehát, aki csak tehette, igyekezett együtt ünnepelni. Szörényi László enciklopédikus műveltsége, szaktudása, iróniára hajlamos játékossága, magával ragadó egyénisége a hazai irodalmi közeg ellenállhatatlan, egészen páratlan egyéniségévé avatja őt. Latin-görög-iranisztika szakon kezdte meg egykor tanulmányait az ELTE-n, ez már sok mindent elmond. Pótolhatatlan, helyettesíthetetlen, senkivel össze nem hasonlítható, óriási egyénisége a hazai irodalmi életnek, és ami még rendkívülibbé teszi őt, hogy mindezzel együtt nagyon szerethető. A hatalmas ünneplés után, sóhajtásnyi időre szólalt meg Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt.