Kossuth-díjasok: Kelemen László Szörényi László 80 Kultúrmorzsa

A kortárs jazz művelését ugyanúgy feladatának érzi, mint azt, hogy ápolja a kapcsolatot a műfaj gyökereivel. A Budapest Jazz Orchestra ebből a szempontból a muzsikát küldetésként fogja fel. A hagyományos 17 tagú big band felállást követő zenekar vezetője a szaxofonos Kollmann Gábor, aki annak idején Urbán Orsiban nemcsak fellépő- és alkotótársat, hanem felséget is talált. A képen az egyik stúdiónkban látható énekesnővel Nagy György András beszélgetett.

Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című, rendhagyó életrajzi regényének feldolgozását május 25-én, vasárnap 15.04 perctől hallgathatják meg Páholy és pódiumban. A műsorajánlót Zsoldos Szilvai készítette.

Az operettel Budapesten ismerkedett meg, mert hazájában, Vietnámban ez a műfaj nem létezik. Azt mondja magáról: ha nincs Pavarotti, akkor lehet, hogy nem operaénekesnek áll, hanem rocksztárnak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett. A magyar nagyközönség először egy klasszikus zenei tehetségkutatóban, a Virtuózokban hallhatta őt. Aztán sokan emlékeznek arra, ahogyan Erkel Bánk bánjának híres áriáját: a Hazám, hazámat adta elő. Ninh Duc Hoang Long most újabb szerepeiről beszélt rádiónknak.

"Mindenért meg kellett küzdenem és ez körülbelül 8-10 esztendős késéssel járt. De úgy érzem, amennyit késtem, annyi előnyt is szereztem" – vallotta Tamás Menyhért, a Hadikfalván született, hosszú vándorlás után hazatalált költő. Hosszan sorolhatnánk vers- és prózaköteteit: Szövetségben a fákkal, Küszöbök, Vigyázó madár, Mérleges idő, hogy csak néhányat említsünk... Kiérdemelt és megkapott minden létező, fontos irodalmi díjat a József Attila-díjtól kezdve, az Arany János-díjon, a Balassi emlékkardon, a Magyarország Babérkoszorúja-díjon keresztül a Kossuth-díjig, a Magyar Örökség Díjig, tavaly pedig a Nemzet Művészévé választották. Tegnap búcsúztunk el tőle örökre, de velünk marad, mert drámai sorsú, hazátlanná üldözött népcsoportja fájdalmát senki ilyen szépséggel nem tudta érzékeltetni. Kövesdy Zsuzsa riportjával őrá emlékezünk.

A Sir Gawain és a Zöld lovag című lovagregényt ismeretlen szerzője a 14. században írta, és az egyik legfontosabb középkori angol nyelvű irodalmi mű, amely egyetlen példányban maradt ránk, egy könyvtártüzet is túlélve. Ráadásul két izgalmas verselő iskola ötvöződik benne, a kontinensé és a szigetországé. Ennek lefordítására vállalkozott Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus. A könyvbemutatót követően Fazekas Gyöngyvér faggatta őt a szöveg titkairól.

zenei szerkesztő: Varga Ramona


A 32. Szent István Könyvhéten vehetik kézbe az olvasók azt a kötetet, mely a közgazdaságtan egyik különleges alternatív irányzatát, az emberközpontú gazdaságot szeretné kézzel foghatóvá tenni az érdeklődők számára.
A szerző Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, aki közgazdász lévén közel 20 éve foglalkozik ezzel a szemlélettel. A Summa Oeconomiae - Értekezések és beszélgetések az emberközpontú gazdaságról címet viselő írása egyaránt szól a szakmához és a laikusokhoz.
A Kairosz Kiadó gondozásában megjelenő kötetről Csuth Judit kérdezte Laura nővért, akivel egy hosszabb beszélgetést is hallhatnak majd június 5-én Házunk táján című műsorunkban.

A Budapest100 építészeti-kulturális fesztivál a közösségek és a város ünnepe, amely közelebb hozza egymáshoz a városlakókat és a szomszédokat, valamint felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő építészeti értékekre.
A 15. alkalommal megrendezendő fesztivál idén különleges témával hívja felfedezőútra a városlakókat, ugyanis a belső udvarok, tetőkertek, zöld homlokzatok és közösségi kertek világába nyújt bepillantást – mindazokba a rejtett vagy ismert zöldfelületekbe, amelyek élhetőbbé és barátságosabbá teszik Budapestet. A május 22. és 25. között zajló programsorozatról Csala Katával, a Budapest100 egyik projektvezetőjével Fülöp Tamás beszélgetett.

Műsorunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben a következő napok budapesti programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Kép forrása: Kairosz Kiadó

Szót ejtünk a Fohász a magyarságért – Imába foglalt történelem című zenés színpadi előadásról, kedvet csinálunk a magyar plakátművészet első aranykorát bemutató időszaki tárlathoz, mely nem rég nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, végül pedig figyelmükbe ajánljuk a III. Budapesti Nemzetközi Orgonafesztivált is.

Tudják Önök mit jelent a szó, hogy „cívis”? Bár régebben ez a sajátos társadalmi réteg, életforma más településekre is jellemző volt, ma már szinte mindenki Debrecenhez köti a kifejezést. A hajdú-bihari székhely igyekszik is megőrizni hagyományait: immár a második tematikus kötet mutatja be a város különleges építészeti örökségét. Ehhez kapcsolódik egy kiállítás is, amely fényképeken tárja a közönség elé, azt, amit az itt lakók életéből egyébként csak a beavatottak láthatnak. A tárlat június 7-ig látogatható a MODEM-központban. Vígh Levente fotográfust Nagy György András hívta fel.

Ars Sacra; Helló Margit; barokk egyházzene és más rendezvények rövid ajánlója Zsoldos Szilviától.

A Rozsda Lovag népszerűsége szülőhelyén, Németországban olyan, mint nálunk Lázár Ervin, vagy Csukás István valamely hőséé. Igazság szerint ez a figura nem mindig bátor, de tele van érzelemmel és emberséggel - nagyon szerethető. Kalandjainak egy részét már láthatták a gyerekek a budapesti Operettszínházban. A mesemusical újabb önálló fejezete pedig május 18-tól várja a családokat. A Páncélvár őrzőjének bőrébe – pontosabban lemezburkolatába – ezúttal Dénes Viktor bújik. A színművésszel Ungvári Judit beszélgetett.

Ma este különleges kulturális-zenei eseménynek lehet részese, aki most regisztrál a Felsővizivárosi Szent-Anna templomban 18 óra 30 perckor kezdődő ismeretterjesztő és zenei élményt nyújtó előadás- és hangversenysorozatra. A mai este témája a francia barokk orgonazenéje. Az elhivatott, egész életét ennek a zenei ágnak szentelő fiatal orgonaművésszel Kövesdy Zsuzsa találkozott.

Minden nemzedék örök aggodalma, lesz-e, aki folytassa az általa megkezdett munkát? Fájdalmas érzés, hogy az évek hosszú során felépített, megszilárdított értékrend nem nagyon adható át, mindaz, amiért küzdöttünk, vagy amit kiharcoltunk, óhatatlanul elévül, a semmibe vész. Lehetséges-e „újban megóvni régvolt árnyakat”? – teszi fel a kérdést a Benyhe István. Az író-költővel Fazekas Gyöngyvér beszélget Erózió című kötetéről és versei hátteréről.

A Szívverés a magasban című szabadtéri tárlat a Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót. E harangok hangjai örömben és bánatban, békében és veszedelemben is együtt rezdülnek, határokon átívelve találnak utat egy egész nemzet szívéhez.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósult tárlat a nemzeti összetartozás gondolatát élteti, bemutatva a hét történelmi régió – Erdély, Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Muravidék – harangjainak és magyarságának örök tanúságtételét.
A tárlat május 8-án nyílt Budapesten, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, majd ezt követően a határainkon kívüli régiókban is látható lesz Lendván, Zentán, Beregszászon, Kassán, Kolozsváron, majd június 4-én Csíkszeredában is.
A képekről az alkotóval és Haris László Balogh Rudolf-díjas fotóművésszel beszélgettünk.

Músorunkban továbbá hallhatnak a Fohász a magyarságért – Imába foglalt történelem című zenés színpadi előadásról, mely mintegy Szent István-i látomásként nyújt betekintést a magyarság történelmébe, sorsfordulóiba korabeli írásokkal, mondákkal, énekekkel üzenve a mai magyaroknak.
A jelenleg Erdélyben turnézó darab főszereplője Pelsőczy László, az Új Nemzeti Kamara Színház igazgatója, akivel Kovács Éva Rebecca készített riportot stúdiónkban.

Magazinunkban továbbá szemezgetünk a közeljövő programkinálatából Kultúrmorzsa rovatunkban.

Képeinken: Berecz András a Múzeumkertben és Pelsőczy László stúdiónkban, fotó: MKR

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

zenei szerkesztő: Varga Ramona


Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Orgonafesztivált Budapesten. A fesztivál művészeti vezetője Mészáros Zsolt Máté, Junior Prima-díjas orgonaművész, a Belvárosi Főplébániatemplom zeneigazgatója, aki ezúttal is a nemzetközi zenei élet kiemelkedő alkotóit hívta meg a Lengyel Intézet és az Olasz Kultúrintézet együttműködésében megvalósuló rendezvénysorozatra. A június 29-ig tartó programokról, valamint a három évvel ezelőtti indulásról Mészáros Zsolt Mátét Tóth Zsófia kérdezte.

Van egy kis kávézó, ami akár olyan is lehetne, mint bármelyik hasonló hely Budapest belvárosában. Mégis egészen más, hiszen itt a keresztény-katolikus értékrend áthat minden programot. Ahol egy finom kávé, szendvics vagy sütemény mellé lelki táplálékot is kapunk.
A Rónaszéki János és Horváth Zoltán atyák által életre hívott Franciscus Alapítvány elsődleges célja Ferenc pápa szellemi örökségének gondozása. Nagy tervük vált valóra azzal, hogy missziós céllal megnyitották a Café Francescót, amely amellett, hogy találkozási pont, helyt ad az egyházzal kapcsolatos beszélgetéseknek. Rónaszéki János pesterzsébeti káplánnal, a Franciscus Alapítvány és a kávézó egyik alapítójával Zsoldos Szilvia beszélgetett.
Május 13-án, kedden este 7 órakor Azbej Tristan államtitkár lesz a Café Francesco vendége a keresztényüldözés és a Hungary Helps program kapcsán, május 20-ára pedig Erdő Péter bíborost várják, aki „Jézus igen, Egyház nem?” címmel tart előadást.

Móra Ferenc az ókori kultúrában rendkívül jártas író volt, akinek egyik legismertebb műve az Aranykoporsó című regény volt. A történet az ókori Rómában, Diocletianus császár uralkodása idején játszódik, aki az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, törekvései során viszont rendre szembekerül az egyre erősödő kereszténységgel.
Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja, ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik. Vajon mi lesz a sorsuk, és mi lesz a birodalom sorsa? El kell temetni a teljes antik kultúrát is a császár aranykoporsójába?
Mindez kiderül Rádiós regénytár c. irodalmi műsorunk új, 39 részből álló sorozatában, melynek május 13-án elhangzó nyitóepizódjából hallhatnak egy rövid részletet. A rendező Sárospataki Zsuzsanna, közreműködik Cseke Péter.

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Arcus Temporum címmel már 21. alkalommal tartanak egyedi hangulatú művészeti fesztivált augusztusban, a Pannonhalmi Főapátságban. A rendezvény programjai a monostor éves témájára épülnek, ezúttal pedig a Kert lesz a fókuszban.
Zenei művészeti vezetőként Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművész házaspár fogja össze a koncerteket, míg az irodalmi tematikájú alkalmakon Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő munkásságát ismerhetjük meg. Emellett lesznek képzőművészeti programok, valamint fotókiállítás is várja az érdeklődőket augusztus 22. és 24. között.
Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója arról is beszélt Tóth Zsófiának, mit jelent a monostor számára az Arcus Temporum fesztivál.
A részletes programról a www.arcustemporum.com oldalon találhatnak bővebb információt.

Csiky Gergely: A nagymama című színházi darabja Fényes Szabolcs zenéjével a magyar zenés műfaj egyik gyöngyszeme. A Csákváron 2020-ban megalakult Rátonyi Róbert Színház május 17-én mutatta be a nagysikerű darabot Kállay Borival a címszerepben, aki ezzel az előadással ünnepli pályafutásának 60 éves jubileumát.
A bemutató után pár nappal a Katolikus Rádió stúdiójának vendége volt a színház színész-igazgatója, Teremi Trixi, valamint Kállay Bori színművésznő, akiket Kovács Éva Rebecca kérdezett.
Az előadást legközelebb július 4-én a Fertőrákosi Barlangszínházban láthatják az érdeklődők.

„Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ” – ezzel a címmel mutatja be új darabját az Udvari Kamaraszínház, amely egy második világháborús kémtörténeten keresztül tárja a közönség elé a magyar James Bond és a kor ünnepelt színész- és sanzonénekesnőjének szerelmi kapcsolatát.
A két felvonásos előadásban kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, miközben felcsendülnek a korszak legismertebb dallamai a Karády Katalint megformáló Orbán Bori révén. Vele, valamint a Jászai-díjas Andrási Attilával, a darab rendezőjével Szentimrei Kristóf beszélget.
Az előadás legközelebb május 30-án, pénteken 19 órakor lesz látható Budapesten, az Udvari Kamaraszínházban.

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Arcus Temporum címmel már 21. alkalommal tartanak egyedi hangulatú művészeti fesztivált augusztusban, a Pannonhalmi Főapátságban. A rendezvény programjai a monostor éves témájára épülnek, ezúttal pedig a Kert lesz a fókuszban.
Zenei művészeti vezetőként Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművész házaspár fogja össze a koncerteket, míg az irodalmi tematikájú alkalmakon Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas író, költő munkásságát ismerhetjük meg. Emellett lesznek képzőművészeti programok, valamint fotókiállítás is várja az érdeklődőket augusztus 22. és 24. között.
Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója arról is beszélt Tóth Zsófiának, mit jelent a monostor számára az Arcus Temporum fesztivál.
A részletes programról a www.arcustemporum.com oldalon találhatnak bővebb információt.

Csiky Gergely: A nagymama című színházi darabja Fényes Szabolcs zenéjével a magyar zenés műfaj egyik gyöngyszeme. A Csákváron 2020-ban megalakult Rátonyi Róbert Színház május 17-én mutatta be a nagysikerű darabot Kállay Borival a címszerepben, aki ezzel az előadással ünnepli pályafutásának 60 éves jubileumát.
A bemutató után pár nappal a Katolikus Rádió stúdiójának vendége volt a színház színész-igazgatója, Teremi Trixi, valamint Kállay Bori színművésznő, akiket Kovács Éva Rebecca kérdezett.
Az előadást legközelebb július 4-én a Fertőrákosi Barlangszínházban láthatják az érdeklődők.

„Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ” – ezzel a címmel mutatja be új darabját az Udvari Kamaraszínház, amely egy második világháborús kémtörténeten keresztül tárja a közönség elé a magyar James Bond és a kor ünnepelt színész- és sanzonénekesnőjének szerelmi kapcsolatát.
A két felvonásos előadásban kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, miközben felcsendülnek a korszak legismertebb dallamai a Karády Katalint megformáló Orbán Bori révén. Vele, valamint a Jászai-díjas Andrási Attilával, a darab rendezőjével Szentimrei Kristóf beszélget.
Az előadás legközelebb május 30-án, pénteken 19 órakor lesz látható Budapesten, az Udvari Kamaraszínházban.