Akvarell

„Az ellentétek jelen vannak, de kibékülnek egymással, összehangolódnak. A kép muzsikálni kezd. Ezt elérni nehéz, hosszadalmas út.” – írta mintegy önvallomásként alkotásairól Kontraszty László. Az 1906-ban született és 1994-ben elhunyt képzőművész munkássága – bizonyos értelemben- búvópatakhoz hasonlítható. A budapesti Bibliamúzeumban nem rég nyílt kiállítás fő célja éppen az, hogy minden láthatóvá váljék. A július közepéig megtekinthető kiállítás kurátorával: Horváth Gyulával, valamint a Ráday utcai intézmény vezetőjével: Timár Gabriella Ullával Nagy György András beszélgetett a helyszínen.

A Hófehérkével lett teljes az Budapesti Operettszínház repertoárja - jelentette ki a teátrum főigazgatója Kiss-B. Attila a múlt hétvégi premier után. Arról is szólt, hogy Családok Évadának legjobban várt előadásához hasonlót eddig még nem láthatott a nagyközönség a Nagymező utcai falak között. Kocsák Tibor és ifj. Harangozó Gyula táncjátéka (műsoron: áprilisban és júniusban) más szempontból is különleges, hiszen a bemutatót szponzor is segítette; ráadásul a támogató nem a versenyszféra egyik szereplője volt, hanem a „Pro Filii” Alapítvány. A jótékonysági szervezet főtitkárát, Kelemen Krisztinát Ungvári Judit kérdezte.

Húsvéti kulturális programok: Április 19-én, nagyszombaton és április 22-én kedden este 6 órától A húsvét a művészetben című angol képzőművészeti filmet vetítik a Várkert Bazár Ybl Miklós tér 4. alatt található Testőrpalotájának vetítőtermében. "Utazásaim a Duna mentén – képek egy palackpostából" címmel nézhetik meg Nagy Gábor fotós, idegenvezető kiállítását Budapesten, a Scruton közösségi térben. Július 3-ig látogatható a hagyományos koreai hímzés művészetével megismertető, április elején nyílt tárlat a budapesti Koreai Kulturális Központban.

Kép: Horváth Gyula kurátor a Kontraszty-kiállítás egyik festménye előtt

Domonkos László író, újságíró életét, egész munkásságát, több mint 40 kötetét jellemezhetnénk azzal az alcímmel, amit az 1956-ban átállt orosz katonákról írt könyvének adott: "Tények és legendák." Pontosan ettől olyan izgalmas minden írása, amely a régmúlt időkbe vezet. Új, ezúttal végre életrajzi elemekkel megvilágított kötetéről Kövesdy Zsuzsa faggatja.

„Ez volt a legnagyobb megpróbáltatás: a kézirataival összezárkózó író társtalansága, egyedül vállalt félelmetes felelőssége. Ez az, ami egy életen át igénybe vett. A kézirat sunyi türelemmel hagyja magát alakítani. Szinte kínálkozik: törölj! korrigálj! dobd el az egészet! Mindig legyen úgy, ahogy az író akarja.” Hubay Miklós Végtelen napjaim című naplójának idézete elég pontosan körberajzolja a drámaíró életművét. K. Kovács István azonban arra vállalkozott, hogy életrajzi kötetében ennél is továbbmenve, felfedi a Hubay életmű mögötti alkotót. A monográfia szerzőjét Fazekas Gyöngyvér kérdezi.

Az olvasás talán a legkönnyebben és legnehezebben elérhető kikapcsolódások egyike. A könyvek hol mosolygásra, hol könnyekre fakasztanak, hol gondolkodásra sarkallnak. Riesz Domonkos atya, a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia káplánja mesél kedvenc olvasmányairól Legkedvesebb Könyveim című műsorunkban Fazekas Gyöngyvérnek.

A Keresztény Filmes Misszió Alapítvány és az Etalon Film az Uránia Nemzeti Filmszínházban május második hétvégéjén rendezi meg a X. Keresztény Film- és Könyvnapokat. A vetítésekről, illetve a kerekasztal-beszélgetésekről Dancsák Viktort, az esemény szakmai vezetőjét kérdeztük.
Műsorunkban továbbá lesz Kultúrmorzsa rovat a közeljövő programkinálatával és hallhatnak a Vajdahunyadvárban március végén nyílt A fák bűvös birodalma című, az f exhibition szervezésében létrejött kiállításról, melyben mesebeli kalanddal várják a látogatókat. A Mezőgazdasági Múzeumban a tárlat egyik szervezőjét, Hámori Dominikot Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Kép: Keresztény Filmes Misszió Alapítvány

zenei szerkesztő: Varga Ramona


Egy galéria, ahol a képek életre kelnek – sőt, éppen mi magunk tehetjük élővé őket! A 3D Galéria igazi művészeti paradicsom, amely a háromdimenziós alkotások széles választékát mutatja be, miközben felejthetetlen élményt nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Budapest XXII. kerületében, a Camponában megújult anyaggal várja az érdeklődőket az egyedülálló létesítmény, melynek tulajdonosát, Major-Bácskai Alexandrát kérte mikrofon elé Szentimrei Kristóf.

Az immár kilencedik éve megrendezett Budapest FotóFesztivál hivatalos programjának részeként nyílt meg Apáti-Tóth Sándor ceglédi fotóművész Palackposta című kiállítása a Karinthy Szalonban. A tárlat több mint fél évszázad harminc-negyvenezer expozíciójának száz képbe való tömörítését tárja a látogató elé: diktatúrák lenyomatait, szerelmek emlékeit, valamint hétköznapi történetek szubjektív dokumentumait. Először Feledy Balázs művészeti író, a kiállítás kurátorának megnyitóbeszédéből hallhatnak részletet, majd Apáti-Tóth Sándor beszél képei születésének hátteréről Zsoldos Szilviának.
A Palackposta című fotókiállítás április 25-ig tekinthető meg Budapesten, a Karinthy Frigyes út 22. szám alatt, míg Apáti-Tóth Sándor másik említett kiállítása, Az idő kapujában című tárlat Kecskeméten, a Katona József Könyvárban látható április 30-ig.

Ünnepélyes koncerttel várja a közönséget a Concerto Budapest Nagypénteken a Zeneakadémián, ahol Richard Wagner és Joseph Haydn zenetörténeti jelentőségű művei szólalnak meg Keller András vezényletével. A hangverseny Wagner utolsó operájának, a Parsifalnak két kiemelkedő zenekari részletével veszi kezdetét: az első felvonás meditatív Előjátékával, valamint a harmadik felvonásból a híres Nagypénteki varázzsal. Az este második részében Haydn nagyszabású és megrendítő műve, a "Krisztus utolsó hét szava a keresztfán" csendül majd fel.
A Concerto Budapest nagypénteki koncertje igazi elmélyülést és belső utazást kínál mindenki számára, aki a zenén keresztül szeretne közelebb kerülni az ünnep üzenetéhez. Erről is beszélgettünk Keller András hegedűművész-karmesterrel, Kossuth-, Liszt-, és Prima Primissima-díjas művésszel, a zenekar főzeneigazgatójával, akit Tóth Zsófia kérdezett.
Az ünnepi hangverseny április 18-án 19:30-kor kezdődik a Zeneakadémia Nagytermében. Jegyvásárlásra a Concerto Budapest honlapján van lehetőség.


Kép: 3D Galéria Budapest, Campona

A művészetnek a természethez fűződő viszonyulásait, a művészek természeti változásokra adott reakcióit vizsgálja a Nemzeti Galéria - Élőhely című új kiállítása hatvan alkotás - festmények, grafikai és fotósorozatok, szobrok, fotódokumentációk és videók - segítségével a 19. század második felétől egészen napjainkig. Tarr Lindát, a kiállítás egyik kurátorát Fülöp Tamás kérdezte.

Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója az elmúlt évek szakmai munkájáról, a jövőbeli tervekről és természetesen Kocsák Tibor - ifj. Harangozó Gyula Hófehérke című táncjátékának bemutatójáról is beszélt, amely április 11-étől látható a teátrumban. Ungvári Judit interjúja.

A Műszaki Tanulmánytár 16 ezer műtárgyat őriz a mechanikai játékoktól a háztartástechnika eszközein, a csillagászati és számítástechnikai gyűjteményeken át egészen a fényrögzítés eszközeiig. Havonta egy szombaton tematikus családi nap keretében várják az érdeklődőket. Zsoldos Szilvia járt a helyszínen, ahol Domonkos Csabával, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ipari Örökség Főosztályának vezetőjével beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Kossuth Kollégium fontos, hasznos és nagyon szerethető feladatot bízott a felsőoktatásban tanuló fiatalokra, kutatókra. Célja pedig, hogy az egyetemista résztvevők átfogó képet alkothassanak Magyarország gazdasági helyzetéről, a lakosság pénzügyi tudatosságáról, Lakitelek, Kecskemét és Kiskunfélegyháza környékének településein. A fiatalok lelkes beszámolói szerint nagy élmény volt számukra a terepmunka által megélt sokféle személyes kapcsolat, meghitt beszélgetés, otthont teremtve számukra a vidéki közösségek gondjainak megismerése által. Lezsák Sándorral, az Országgyűlés alelnökével, a Lakiteleki Népfőiskola alapítójával és vezetőjével, valamint dr. Domokos Lászlóval, a kutatás vezetőjével Kövesdy Zsuzsa beszélget.

További témáink:
Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténészt április 2-án, 80. születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték tisztelői. L. Simon László és Mészáros Andor is méltatta a művelődéstörténészt, a helyszínen őket kérte mikrofon elé Szerdahelyi Csongor.
Idén március 15-én Munkácsy Mihály-díjat kapott Decsi Ilona Luca, a Kiskép Galéria egyik alapító művésze. A festő szakon végzett grafikusművésszel műtermében beszélgetünk mestereiről, életútjáról és képeiről.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Fotók: a Magyar Nemzeti Férfikar plakátja, Decsi Ilona Luca Szabó Magda portréja, Hányszor kell még térdre hullanuk című grafikája és a Ferenc pápa látogatására készített Az élet mulandósága című rézkarca

Kiállítással és megújuló tehetségtámogatással ünnepli a Magyar Képzőművészeti Egyetem a 25 éves Amadeus Művészeti Alapítványt. A sikeres ügyvéd és műgyűjtő Kesseő-Balogh Péter hosszú éveken át saját vagyonából finanszírozta az alkotói ösztöndíj programokat, 2023-ban viszont az alapítvány vezetését átadta az egyetemnek. A mostani különleges évforduló kapcsán Dr. Dóczi Gergelyt, a Képzőművészeti Egyetem kancellárját Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.
A jubileumi tárlat április 10. és 23. között tekinthető meg a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében.

Az emberi lét elkerülhetetlenül együtt jár szeretteink és értékeink elvesztésével. Felnőttként sem egyszerű a veszteségélmények feldolgozása, ám a gyerekek még nehezebben találnak szavakat a hiánnyal kapcsolatos érzéseik megfogalmazására.
A Móra Kiadó új antológiája, az Árnyak kertje című kötet olyan klasszikus, kortárs, illetve népköltészeti szövegeket tartalmaz, amelyek az elmúlás, a veszteség különböző aspektusaihoz kapcsolódnak. Dr. Galuska László Pállal, a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai docensével, a kötet egyik szerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút.

Berki Sándor Dezső már egészen fiatalon megmutatta kivételes tehetségét. Kilencévesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendkívüli tehetségek osztályába nyert felvételt, ahol neves hegedűprofesszoroktól sajátíthatta el mestersége titkait.
A korábban számos nemzetközi versenyen díjazott hegedűművész ezúttal egy New York-i turnéról hazatérve ad önálló koncertet az Udvari Kamaraszínház színpadán, ahol a legismertebb filmslágerek és Broadway-dalok hangzanak el április 25-én és 29-én. Ennek apropóján járt Berki Sándor rádiónk stúdiójában, akit Szentimrei Kristóf először arról kérdezett, hogyan került kapcsolatba az Udvari Kamaraszínházzal.

Áprilistól az Operett Színházban látható a felújított Hófehérke táncjáték, amely a 20 évvel ezelőtti budapesti ősbemutató óta hatalmas hazai és nemzetközi sikert aratott. Hófehérke és a gonosz mostoha, valamint a hét szeretni való törpe története Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula virtuóz és humoros koreográfiájával, Velich Rita pazar jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg.

„Az ellentétek jelen vannak, de kibékülnek egymással, összehangolódnak. A kép muzsikálni kezd. Ezt elérni nehéz, hosszadalmas út.” – írta mintegy önvallomásként alkotásairól Kontraszty László. Az 1906-ban született és 1994-ben elhunyt képzőművész munkássága – bizonyos értelemben- búvópatakhoz hasonlítható. A budapesti Bibliamúzeumban nem rég nyílt kiállítás fő célja éppen az, hogy minden láthatóvá váljék. A július közepéig megtekinthető kiállítás kurátorával: Horváth Gyulával, valamint a Ráday utcai intézmény vezetőjével: Timár Gabriella Ullával Nagy György András beszélgetett a helyszínen.

A Hófehérkével lett teljes az Budapesti Operettszínház repertoárja - jelentette ki a teátrum főigazgatója Kiss-B. Attila a múlt hétvégi premier után. Arról is szólt, hogy Családok Évadának legjobban várt előadásához hasonlót eddig még nem láthatott a nagyközönség a Nagymező utcai falak között. Kocsák Tibor és ifj. Harangozó Gyula táncjátéka (műsoron: áprilisban és júniusban) más szempontból is különleges, hiszen a bemutatót szponzor is segítette; ráadásul a támogató nem a versenyszféra egyik szereplője volt, hanem a „Pro Filii” Alapítvány. A jótékonysági szervezet főtitkárát, Kelemen Krisztinát Ungvári Judit kérdezte.

Húsvéti kulturális programok: Április 19-én, nagyszombaton és április 22-én kedden este 6 órától A húsvét a művészetben című angol képzőművészeti filmet vetítik a Várkert Bazár Ybl Miklós tér 4. alatt található Testőrpalotájának vetítőtermében. "Utazásaim a Duna mentén – képek egy palackpostából" címmel nézhetik meg Nagy Gábor fotós, idegenvezető kiállítását Budapesten, a Scruton közösségi térben. Július 3-ig látogatható a hagyományos koreai hímzés művészetével megismertető, április elején nyílt tárlat a budapesti Koreai Kulturális Központban.

Kép: Horváth Gyula kurátor a Kontraszty-kiállítás egyik festménye előtt

zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Veszprém 2023-ban nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, azóta pedig folyamatos fejlődésnek lehetünk szemtanúi a "királynék városában". A veszprémi várnegyed felújítása már 2020-ban megkezdődött, és lassan a vége felé tart. Ennek részeként 300 év után újra együtt szólalhat meg a teljes harangsor húsvétkor a székesegyház tornyaiban.
Az Öreg Mihály néven ismert legrégebbi harang felújítva visszatért, és hat új harang is érkezett, hogy a várnegyed hangzását gazdagítsa. Erről a folyamatról és a harangok jelentőségéről is beszélt Dr. Kulcsár Dávid, a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházi Plébánia káplánja, akit Kovács Éva Rebecca kért mikrofon elé.

Akit keresnek: Jesua – ezzel a címmel jelent meg tavaly Nógrádi Gábor ifjúsági regénye, melynek főhőse nem más, mint a kamasz Jézus. Az elképzelt történetben a betlehemi vérengzés után 14 évvel ismét megjelenik a Megváltó létezését jelző fényes csillag, a csecsemőgyilkosságot egykor elrendelő Nagy Heródes fia, Heródes Antipász pedig ebből tudja meg, hogy a megjövendölt Messiás megmenekült, ezért parancsot ad, hogy keressék meg, és hozzák elé élve vagy halva. A kalandos mű születéséről, fontosabb szereplőiről, valamint fő üzenetéről is beszélt Nógrádi Gábor Szentimrei Kristófnak.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, melyben már az ünnepek után ajánl néhány programot a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Veszprém 2023-ban nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, azóta pedig folyamatos fejlődésnek lehetünk szemtanúi a "királynék városában". A veszprémi várnegyed felújítása már 2020-ban megkezdődött, és lassan a vége felé tart. Ennek részeként 300 év után újra együtt szólalhat meg a teljes harangsor húsvétkor a székesegyház tornyaiban.
Az Öreg Mihály néven ismert legrégebbi harang felújítva visszatért, és hat új harang is érkezett, hogy a várnegyed hangzását gazdagítsa. Erről a folyamatról és a harangok jelentőségéről is beszélt Dr. Kulcsár Dávid, a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházi Plébánia káplánja, akit Kovács Éva Rebecca kért mikrofon elé.

Akit keresnek: Jesua – ezzel a címmel jelent meg tavaly Nógrádi Gábor ifjúsági regénye, melynek főhőse nem más, mint a kamasz Jézus. Az elképzelt történetben a betlehemi vérengzés után 14 évvel ismét megjelenik a Megváltó létezését jelző fényes csillag, a csecsemőgyilkosságot egykor elrendelő Nagy Heródes fia, Heródes Antipász pedig ebből tudja meg, hogy a megjövendölt Messiás megmenekült, ezért parancsot ad, hogy keressék meg, és hozzák elé élve vagy halva. A kalandos mű születéséről, fontosabb szereplőiről, valamint fő üzenetéről is beszélt Nógrádi Gábor Szentimrei Kristófnak.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, melyben már az ünnepek után ajánl néhány programot a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.