Akvarell

A művészetnek a természethez fűződő viszonyulásait, a művészek természeti változásokra adott reakcióit vizsgálja a Nemzeti Galéria - Élőhely című új kiállítása hatvan alkotás - festmények, grafikai és fotósorozatok, szobrok, fotódokumentációk és videók - segítségével a 19. század második felétől egészen napjainkig. Tarr Lindát, a kiállítás egyik kurátorát Fülöp Tamás kérdezte.

Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója az elmúlt évek szakmai munkájáról, a jövőbeli tervekről és természetesen Kocsák Tibor - ifj. Harangozó Gyula Hófehérke című táncjátékának bemutatójáról is beszélt, amely április 11-étől látható a teátrumban. Ungvári Judit interjúja.

A Műszaki Tanulmánytár 16 ezer műtárgyat őriz a mechanikai játékoktól a háztartástechnika eszközein, a csillagászati és számítástechnikai gyűjteményeken át egészen a fényrögzítés eszközeiig. Havonta egy szombaton tematikus családi nap keretében várják az érdeklődőket. Zsoldos Szilvia járt a helyszínen, ahol Domonkos Csabával, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ipari Örökség Főosztályának vezetőjével beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Kossuth Kollégium fontos, hasznos és nagyon szerethető feladatot bízott a felsőoktatásban tanuló fiatalokra, kutatókra. Célja pedig, hogy az egyetemista résztvevők átfogó képet alkothassanak Magyarország gazdasági helyzetéről, a lakosság pénzügyi tudatosságáról, Lakitelek, Kecskemét és Kiskunfélegyháza környékének településein. A fiatalok lelkes beszámolói szerint nagy élmény volt számukra a terepmunka által megélt sokféle személyes kapcsolat, meghitt beszélgetés, otthont teremtve számukra a vidéki közösségek gondjainak megismerése által. Lezsák Sándorral, az Országgyűlés alelnökével, a Lakiteleki Népfőiskola alapítójával és vezetőjével, valamint dr. Domokos Lászlóval, a kutatás vezetőjével Kövesdy Zsuzsa beszélget.

További témáink:
Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténészt április 2-án, 80. születésnapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték tisztelői. L. Simon László és Mészáros Andor is méltatta a művelődéstörténészt, a helyszínen őket kérte mikrofon elé Szerdahelyi Csongor.
Idén március 15-én Munkácsy Mihály-díjat kapott Decsi Ilona Luca, a Kiskép Galéria egyik alapító művésze. A festő szakon végzett grafikusművésszel műtermében beszélgetünk mestereiről, életútjáról és képeiről.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Fotók: a Magyar Nemzeti Férfikar plakátja, Decsi Ilona Luca Szabó Magda portréja, Hányszor kell még térdre hullanuk című grafikája és a Ferenc pápa látogatására készített Az élet mulandósága című rézkarca

Kiállítással és megújuló tehetségtámogatással ünnepli a Magyar Képzőművészeti Egyetem a 25 éves Amadeus Művészeti Alapítványt. A sikeres ügyvéd és műgyűjtő Kesseő-Balogh Péter hosszú éveken át saját vagyonából finanszírozta az alkotói ösztöndíj programokat, 2023-ban viszont az alapítvány vezetését átadta az egyetemnek. A mostani különleges évforduló kapcsán Dr. Dóczi Gergelyt, a Képzőművészeti Egyetem kancellárját Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.
A jubileumi tárlat április 10. és 23. között tekinthető meg a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében.

Az emberi lét elkerülhetetlenül együtt jár szeretteink és értékeink elvesztésével. Felnőttként sem egyszerű a veszteségélmények feldolgozása, ám a gyerekek még nehezebben találnak szavakat a hiánnyal kapcsolatos érzéseik megfogalmazására.
A Móra Kiadó új antológiája, az Árnyak kertje című kötet olyan klasszikus, kortárs, illetve népköltészeti szövegeket tartalmaz, amelyek az elmúlás, a veszteség különböző aspektusaihoz kapcsolódnak. Dr. Galuska László Pállal, a Károli Gáspár Református Egyetem főiskolai docensével, a kötet egyik szerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút.

Berki Sándor Dezső már egészen fiatalon megmutatta kivételes tehetségét. Kilencévesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendkívüli tehetségek osztályába nyert felvételt, ahol neves hegedűprofesszoroktól sajátíthatta el mestersége titkait.
A korábban számos nemzetközi versenyen díjazott hegedűművész ezúttal egy New York-i turnéról hazatérve ad önálló koncertet az Udvari Kamaraszínház színpadán, ahol a legismertebb filmslágerek és Broadway-dalok hangzanak el április 25-én és 29-én. Ennek apropóján járt Berki Sándor rádiónk stúdiójában, akit Szentimrei Kristóf először arról kérdezett, hogyan került kapcsolatba az Udvari Kamaraszínházzal.

Áprilistól az Operett Színházban látható a felújított Hófehérke táncjáték, amely a 20 évvel ezelőtti budapesti ősbemutató óta hatalmas hazai és nemzetközi sikert aratott. Hófehérke és a gonosz mostoha, valamint a hét szeretni való törpe története Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula virtuóz és humoros koreográfiájával, Velich Rita pazar jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg.

"Olvasom a verseit, és döbbenet fog el, mert az örökkévalóság fuvallatát érzem, hogy nem több az életünk, mint egy hópehely, és az idő szomorúsága végtelen." - írja Tóth Erzsébet, a költőtárs, Acsai Roland legújabb könyvéről. A „Gerlefény” című kötet a sok dalú és sokoldalú alkotó újabb korszakát összegzi. Az 1975-ben született Radnóti-, és Zelk Zoltán-díjas szerző Nagy György András vendége volt a Katolikus rádió stúdiójában.

Hogy mit rejt a gödöllői kastély déli szárnya? Nem mást, mint az első magyar színháztermek egyikét. Tháliának ez a kis birodalma a XVIII. század végétől a kiegyezésig működött itt. Hosszú kényszerszünet következett, s ma a helyreállított változat fogadja a nézőket. Ők egyébként másfajta kulisszatitkokba is bepillanthatnak az április 4-én induló színészportré-sorozat keretében. A beszélgetőestek szerkesztője Dózsa-Kádár Nóra, a kérdező pedig Dózsa Zoltán. Azonban ezúttal még az utóbbi ad válaszokat Kovács Éva Rebeccának.

A száz éve született Kemény Henriket, a Kossuth-díjas művészt, mindenki Vitéz Lászlóját is köszönti az a kiállítás, amelynek címe: „A világ bábjai, a bábok arcai”. Az ötletgazda Facsar-Veszeczky Andrea nemcsak mozgatja és készíti a figurákat, hanem gyűjti is azokat a világot járva. A tárlat az április 4-i megnyitót követően május 2-ig tekinthető meg Bicskén, a Petőfi Művelődési Központban. A Hokkedli Színház egyik alapítójával Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Képek: Vendégeink a Katolikus rádióban: Acsai Roland és Dózsa Zoltán

Egy ghánai képzőművész, Patrick Turkson kiállítása nyílik április 8-án a Képzőművészeti Egyetem aulájában, Újraszőtt mintázatok címmel. Az alkotások alapanyaga az Atlanti-óceánból gyűjtött műagyag hulladék, ebből készülnek azok a szövetek, melyek művészi alkotásokká válhatnak. Patrik Turkson kiállításán nyolc nagyméretű, installatív mű látható, ezek színes fragmentumokból álló fali objektek. A művész a ghánai kortárs képzőművészet jelentős alakja, a Takoradi Műszaki Egyetem Művészeti Karának vezető docense. Rendszeresen szerepel nemzetközi természetművészeti és land art tárlatokon, különösen a környezetvédelem és a fenntarthatóság témájában. Alkotásait hatalmas figyelem kíséri szerte a világon, műveit bemutatták többek között az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Dél-Afrika, Szenegál, Kanada, Németország, Dánia és Franciaország kiállítótereiben is. Dr. Erős Istvánnal, a Képzőművészeti Egyetem rektorával Tóth Zsófia beszélgetett a tárlatról, és arról, hogyan kerültek kapcsolatba Patrik Turksonnal.

Nagyböjti húsvétváró hangversenyre hív mindenkit a Carmine Celebrat Kórus a Budapest-Kelenföldi Szent Gellért templomba április 6-án vasárnap 16 órára. Nádasdi János, a Magyar Rádió Énekkarának énekese beszél az együttesről és a programról Kövesdy Zsuzsának.

A bélyegtervezés a bélyegekre alkalmazott grafikai tervezés. Sok ezer terv készült azóta, hogy 1840-ben Viktória királynő profilos mellszobrát elfogadták a Penny Black bélyegre; egyes tervek nagyon sikeresnek, mások kevésbé sikeresnek bizonyultak. Természetesen a bélyegtervezést is megismerhetjük akkor, ha ellátogatunk a bélyegmúzeumba. Így tett Fazekas Gyöngyvér is és megkérdezte Szabó Jenőt, a múzeum igazgatóját a bélyegtervekről és ünnepi bélyegekről.

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Április 4. és 6. között újra a margitszigeti Kristály Színtér várja az olvasókat a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválra. A Bartók Tavasz keretében megvalósuló rendezvény idén rendhagyó módon a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, miközben a könyvbemutatók mellett filmpremierre, valamint eddig soha nem látott kísérleti programokra is sor kerül majd. Mindezekről Valuska László, a Margó fesztiváligazgatója beszélt Szentimrei Kristófnak.
A rendezvény programkínálatáról bővebben a margofeszt.hu oldalon tájékozódhatnak.

Hamvas Béla Kossuth-díjas író, filozófus, esztéta és könyvtáros egy evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot 1897-ben. Számára az írás a mindennapok részéhez tartozott, műfajául pedig az esszét választotta.
Művei közül kiemelkedik „A bor filozófiája” című esszéje, mely nem csupán a borról, annak élvezetéről, gyönyöréről és kulturális jelentőségéről szól, hanem nemzetről, hitről, személyes és társadalmi értékekről, normákról, azaz tulajdonképpen az egész életről.
A közismert alkotásból ezúttal színházi előadás született, amit még január 31-én mutatott be a Magyar Színház, és melyben Hamvas egy másik korszakos remekművéből, a Karneválból is hallhatunk részleteket. Szatmári Attilát, a darab főszereplőjét Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.
A bor filozófiája című előadás legközelebb április 17-én, 19 óra 30 perckor lesz látható a Magyar Színház Sinkovits Imre termében.

A vidék szovjetizálása című kötet egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatát mutatja be a 20. század magyar társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól egészen a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat.
A kötet szerkesztői külön hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözze. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.

A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter