Akvarell

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Április 4. és 6. között újra a margitszigeti Kristály Színtér várja az olvasókat a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválra. A Bartók Tavasz keretében megvalósuló rendezvény idén rendhagyó módon a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, miközben a könyvbemutatók mellett filmpremierre, valamint eddig soha nem látott kísérleti programokra is sor kerül majd. Mindezekről Valuska László, a Margó fesztiváligazgatója beszélt Szentimrei Kristófnak.
A rendezvény programkínálatáról bővebben a margofeszt.hu oldalon tájékozódhatnak.

Hamvas Béla Kossuth-díjas író, filozófus, esztéta és könyvtáros egy evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot 1897-ben. Számára az írás a mindennapok részéhez tartozott, műfajául pedig az esszét választotta.
Művei közül kiemelkedik „A bor filozófiája” című esszéje, mely nem csupán a borról, annak élvezetéről, gyönyöréről és kulturális jelentőségéről szól, hanem nemzetről, hitről, személyes és társadalmi értékekről, normákról, azaz tulajdonképpen az egész életről.
A közismert alkotásból ezúttal színházi előadás született, amit még január 31-én mutatott be a Magyar Színház, és melyben Hamvas egy másik korszakos remekművéből, a Karneválból is hallhatunk részleteket. Szatmári Attilát, a darab főszereplőjét Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.
A bor filozófiája című előadás legközelebb április 17-én, 19 óra 30 perckor lesz látható a Magyar Színház Sinkovits Imre termében.

A vidék szovjetizálása című kötet egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatát mutatja be a 20. század magyar társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól egészen a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat.
A kötet szerkesztői külön hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözze. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.

A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter

Tündérországot is megidézi Benedekffy Katalin a Magyar Művészeti akadémia Essentia Artis című programsorozatának egyik tematikus napján. A FolkulTúra-est nem más, mint kalandozás a népművészet világában, méghozzá gyerekekkel. Ugyanakkor a Magyar Arany Érdemkereszttel -és Príma-díjjal kitüntette énekművész a felnőtteket is utazásra invitálja egy az opera- és operettirodalom legszebb darabjaiból nyújtott válogatással. (Betegség miatt a "Lélek rejtelmei" előadás csak májusban lesz látható, az MMA összművészeti programsorozatának további eseményeiről pedig a világhálón lehet tájékozódni.) A kérdező: Nagy György András.

Mitől is válik ikonikussá egy előadó? Erre a kérdésre keresi a választ Nádasi Veronika. A Budapesti Operettszínházban a Carmen-musical címszerepében és az István, a király Saroltjaként is látható énekes-színésznő azt ígéri, hogy Hello, Barbra című önálló estje a Kálmán Imre Teátrumban felelettel szolgálhat. (Március 28-án ás 29-én). Ungvári Judit interjúja rögtön egy kis névmagyarázattal kezdődik: hogyan is kell kiejteni azt, hogy "Streisand".

Mécs Károlyra, a Nemzet Művészére emlékezünk március 30-án, vasárnap 15 óra 4 perctől a Páholy és pódium című műsorunkban. Albert Gábor Ezüst óriás című novellája elevenedik meg az ő hangjával, illetve újrahallgathatják Elek Szilvia hangjátékát: "Uram mily sötétek a te döntéseid", amelyben a Kossuth-nagydíjas színész Georg Friedrich Händelt alakítja.

Sok helyen bezártak a kisebb galériák a fővárosban, ezért nagy hír, hogy a Kortárs Női Reflexiók Fórumának kezdeményezésére most új galéria nyílt a belváros szívében, a Szervitafő térre nyíló Bárczi István utca elején...Kövesdy Zsuzsa tájékoztat az eseményről.

Több fényt! – Mehr licht! címmel nyílt meg februárban Kovács Gombos Gábor festőművész legújabb kiállítása a Magyarországi Németek Házában. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett alkotó hosszú évek óta működik együtt a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetségével, azaz a Fudakkal. Festményei a fény transzcendens irányát tárják elénk kivételes harmóniával. Kovács Gombos Gábor március 22-én személyes tárlatvezetésre várta az érdeklődőket a kiállítótérben. A művésszel Tóth Zsófia beszélget.

A Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútját járja végig Isztambultól Adanáig, mely gyűjtőút során világossá vált, hogy a török és a magyar népzene között olyan hasonlóságok vannak, amelyek gyökereinkig nyúlnak vissza. A film rendezője Kázsmér Kálmán és társ-forgatókönyvírója Fazekas István lesz stúdiónk vendége. Őket kérdezi Fazekas Gyöngyvér az alkotásról.

A padon – apa születik című előadásban három férfit ismerhetünk meg, akik várták gyermekük érkezését, de mindannyiuk élete megváltozott, miután a picik idő előtt jöttek a világra. A képzeletszínházi előadás az ő élményeiket, vívódásaikat mutatja be, találkozásukat ezzel a váratlan, küzdelmes helyzettel. A Várkert Bazárban bemutatott színdarab most új befogadó helyszínt keres, erre írt ki pályázatot a Koraszülöttekért Országos Egyesülettel. Erről részletesen itt tájékozódhatnak:
https://koraszulott.com/palyazati-felhivas-legyel-reszese-egy-kulonleges-szinhazi-elmenynek/

A fiú, aki mindent el akart mesélni - Egy elveszett Jókai-önéletrajz" címmel Kiss A. Kriszta Jókai-kutató írt gyermekeknek könyvet az írófejedelem születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A szerzővel Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Az Új Ember Könyvesboltjában kapható Afréka 3 című kötetről múlt héten kezdett beszélgetésünk második részében Tóth Zsófia folytatja Fodor Réka orvossal a nigériai széleskörű missziós szolgálat bemutatását.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

zenei szerkesztő: Bögös Henrietta


II. János Pál pápa személyes hangvételű könyvében pappá szentelése 50. évfordulója kapcsán hivatása felismerésének, kialakulásának belső történetéről vall, melyből most egy részlet következik:
„A háború kitörése eltávolított tanulmányaimtól és az egyetemi környezettől. Ebben az időszakban veszítettem el édesapámat, az utolsó személyt, aki még megmaradt legközelebbi családtagjaim közül. Tárgyilagosan nézve ez is hozzájárult ahhoz a folyamathoz, amely elszakított előző tervemtől; olyan volt mintha kitéptek volna abból a talajból, amelyen addig a pillanatig felnövekedett emberi életem. Azonban ez a folyamat nem volt egyértelműen negatív. Tudatomban egyre világosabban felvillant egy fénysugár: az Úr azt akarja, hogy pap legyek. Egy napon ezt teljes világossággal megértettem: olyan volt, mint egy belső megvilágosodás, amely magába foglalta az új hivatás örömét és biztonságát. Ez a tudat nagy belső békességgel töltött el.”

II. János Pál pápa 84 esztendősen, 2005. április 2-án hunyt el, halálának 20. évfordulója alkalmából pedig az ő önéletrajzi írásából indul új, 34 részes sorozat Rádiós regénytár című irodalmi műsorunkban. Itt az Akvarellben a nyitóepizódból hallhatnak egy rövid részletet Szélyes Imre tolmácsolásában.
Az első részt teljes egészében március 25-én 14 óra 30 perckor hallgathatják meg rádiónkban.


A Magyar Képzőművészeti Egyetem egész éves programsorozattal tiszteleg a 125 éve született Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő munkássága előtt, aki több mint hat évtizedes művészi pályája során a legkülönfélébb műfajokban és technikákban alkotott, emellett pedig művészpedagógusként is komoly örökséget hagyott maga után.
A jubileumi emlékév már januárban kezdetét vette, és egészen szeptemberig tart, mely során több kiállításra is sor kerül nemcsak a Képzőn, hanem a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban. Erős Istvánt, a Képzőművészeti Egyetem rektorát Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.


„Pillanat, mely kilóg az időből” – ezt a Weöres Sándor-idézetet választotta kiállítása címéül Farkas Zsófia szobrászművész, akinek áttetsző, olykor színes üvegszobrai szinte meglepetésként örökítenek meg egy-egy kihűlt pillanatot. A szobrokban egyszerre jelenik meg az absztrakció és a geometria, a játékosság és a transzcendens. A B32 Galériában látható kiállítást a kurátorral, Máthé Andrea esztétával Zsoldos Szilvia járta be.
Farkas Zsófia üvegszobrait április 4-ig tekinthetik meg minden hétköznap 10 és 18 óra között Budapest XI. kerületében, a Bartók Béla út 32. szám alatt.


Kép: üvegszobor Farkas Zsófia kiállításáról

Figyelmükbe ajánljuk a Rumini Tükör-szigeten családi musicalt, mely Berg Judit ismert regénysorozatának a 9.részéből készült, majd arról hallhatnak, hogy Papp János színművész Nyári Krisztián író közreműködésével a Centrál Színházban indít útnak egy új előadás-sorozatot: Lehet egy költővel több? címmel. Végül a nem rég debütált Hunyadi című sorozatról lesz szó.

„Ha meghaltam, ne haljon gyászotok.” William Shakespeare legvitatottabb, legvéresebb és talán legritkábban játszott darabjából való ez az idézet. A „Titus Andronicus”-t azonban nem a legek miatt választotta az RS9 Színház, hanem azért mert az életet: a teátrum 35. születésnapját ünnepelte a bemutatóval. (Legközelebb április 24-én tekinthető meg.) Annak idején az intézmény a nevét a befogadó épület címe alapján kapta, vagyis a Rumbach Sebestyén utca 9. szám után. A most következő interjúban az igazgatónő, Lábán Katalin a kezdetekről is mesél. Az őt kérdező Kovács Éva Rebecca a beszélgetést egy személyes történettel kezdi.

„A zene bármilyen helyzetben, lelkiállapotban tökéletes társunk lehet.”- vallja az a művész, aki 1981-ben született. Kiskorában zongorázni tanult, az esztergomi Szent István gimnáziumban az énekkart erősítette, majd a Liszt Ferenc Egyetemen Marton Éva tanítványa lett. Aztán tulajdonképpen egyszerre igazolt az operához és az operetthez. Erdős Attilát Ungvári Judit kérdezte.


Magyarra fordítva úgy hangozna a programsorozat elnevezése, hogy „A világháló népünnepélye”. Az Internet Fiestát már több mint két évtizede rendezik meg, úgy, hogy a digitális lét nagy kérdésire mindenütt helyben, kisebb közösségeket megcélozva adják meg a választ, mérlegelve a lehetőségeket és a veszélyeket is.(Március 20. és 27. között számos helyszínen, részletek: https://fiesta.ikszkonyvtarak.hu/) Tőzsér Istvánné Géczi Andreát az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökét Nagy György András hívta meg a Katolikus rádió stúdiójába.

A március 15-i ünnepségek sorába szépen illeszkedett a Bálna hadtörténeti játékainak, kiállításainak sokasága, a nagycsaládosok és főleg a gyermekek legnagyobb örömére. A nap egyik különlegessége volt a bajuszmustra, ahol a Magyar Bajusz Társaság hívta maga köré az érdeklődőket. Az eseményen Kövesdy Zsuzsa járt.

Színészlegendák sorozatunk az Magyar Művészeti Akadémia megbízásából és művészeinek közreműködésével készül rádiónkban már sokadik éve. Az első sorozatot útnak indító ötlet gazdája Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész. A szövegeket Gajdó Tamás színháztörténész válogatta. A négy részes különkiadásban többek közt Lukács Sándor, Reviczky Gábor, Horányi László, Mihályi Győző és Rubold Ödön olvasnak fel Szabó Sándor, Nagy Adorján, Kovács György, Lohinszky Lóránd, Nagy Attila és Senkálszky Endre írásaiból. Március 20-án elsőként Somló István emlékezését szólaltatja meg Schnell Ádám.

Papp János Kazinczy- és Aase-díjas színművész Nyári Krisztián író közreműködésével indit a Centrál Színházban előadássorozat. A Lehet egy költővel több? alkalmairól Kovács Éva Rebecca stúdiónkban beszélgetett a színművésszel.
A jövő hétfőn első ízben jelentkező programról itt tájékozódhatnak bővebben: Kattints ide

Múlt csütörtökön nyílt meg a Műcsarnokban Katkó Tamás fotóművésznek az életművéből, színházi kötődésű fényképeiből válogatott kiállítása, melynek címe: Egyszer volt, színház volt…
A tárlat megnyítóján az alkotó mellett beszélgettünk a kiállítást megnyitó Szikora Jánossal, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatójával, valamint Haris Lászlóval, a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagjával.
A fotóliállításról a Műcsarnok honlapján itt találnak több információt:
Kattints ide

Magazinunkban továbbá megszólaltatjuk a Győrben élő népi iparművészt, gyémántkoszorús mestert, Paray Júlia Gyöngyit, aki a budai Orlay utcában, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság kiállítóterében mutatja be az egy-két évszázaddal ezelőtti nemzetiségi és tájegységi népviseletbe öltöztetett textilbabáit.

Kép: MKR/Veres Ádám

.

zenei szerkesztő: Peresztegi Attila


Április 4. és 6. között újra a margitszigeti Kristály Színtér várja az olvasókat a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválra. A Bartók Tavasz keretében megvalósuló rendezvény idén rendhagyó módon a hagyományok és az innováció találkozását helyezi középpontba, miközben a könyvbemutatók mellett filmpremierre, valamint eddig soha nem látott kísérleti programokra is sor kerül majd. Mindezekről Valuska László, a Margó fesztiváligazgatója beszélt Szentimrei Kristófnak.
A rendezvény programkínálatáról bővebben a margofeszt.hu oldalon tájékozódhatnak.

Hamvas Béla Kossuth-díjas író, filozófus, esztéta és könyvtáros egy evangélikus lelkész fiaként látta meg a napvilágot 1897-ben. Számára az írás a mindennapok részéhez tartozott, műfajául pedig az esszét választotta.
Művei közül kiemelkedik „A bor filozófiája” című esszéje, mely nem csupán a borról, annak élvezetéről, gyönyöréről és kulturális jelentőségéről szól, hanem nemzetről, hitről, személyes és társadalmi értékekről, normákról, azaz tulajdonképpen az egész életről.
A közismert alkotásból ezúttal színházi előadás született, amit még január 31-én mutatott be a Magyar Színház, és melyben Hamvas egy másik korszakos remekművéből, a Karneválból is hallhatunk részleteket. Szatmári Attilát, a darab főszereplőjét Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.
A bor filozófiája című előadás legközelebb április 17-én, 19 óra 30 perckor lesz látható a Magyar Színház Sinkovits Imre termében.

A vidék szovjetizálása című kötet egy közeli, ám lassan elfelejtett tapasztalatát mutatja be a 20. század magyar társadalmának. Az ország 1945-ben meginduló mezőgazdasági szovjetizálásától, ezen belül pedig a földosztástól egészen a hetvenes évekig tekinti át a magyarországi falvakat felforgató, azokat végérvényesen átalakító eseményeket és folyamatokat.
A kötet szerkesztői külön hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájuk a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözze. Közülük ketten, Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián beszélt kutatásukról Fazekas Gyöngyvérnek.

Egy ghánai képzőművész, Patrick Turkson kiállítása nyílik április 8-án a Képzőművészeti Egyetem aulájában, Újraszőtt mintázatok címmel. Az alkotások alapanyaga az Atlanti-óceánból gyűjtött műagyag hulladék, ebből készülnek azok a szövetek, melyek művészi alkotásokká válhatnak. Patrik Turkson kiállításán nyolc nagyméretű, installatív mű látható, ezek színes fragmentumokból álló fali objektek. A művész a ghánai kortárs képzőművészet jelentős alakja, a Takoradi Műszaki Egyetem Művészeti Karának vezető docense. Rendszeresen szerepel nemzetközi természetművészeti és land art tárlatokon, különösen a környezetvédelem és a fenntarthatóság témájában. Alkotásait hatalmas figyelem kíséri szerte a világon, műveit bemutatták többek között az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Dél-Afrika, Szenegál, Kanada, Németország, Dánia és Franciaország kiállítótereiben is. Dr. Erős Istvánnal, a Képzőművészeti Egyetem rektorával Tóth Zsófia beszélgetett a tárlatról, és arról, hogyan kerültek kapcsolatba Patrik Turksonnal.

Nagyböjti húsvétváró hangversenyre hív mindenkit a Carmine Celebrat Kórus a Budapest-Kelenföldi Szent Gellért templomba április 6-án vasárnap 16 órára. Nádasdi János, a Magyar Rádió Énekkarának énekese beszél az együttesről és a programról Kövesdy Zsuzsának.

A bélyegtervezés a bélyegekre alkalmazott grafikai tervezés. Sok ezer terv készült azóta, hogy 1840-ben Viktória királynő profilos mellszobrát elfogadták a Penny Black bélyegre; egyes tervek nagyon sikeresnek, mások kevésbé sikeresnek bizonyultak. Természetesen a bélyegtervezést is megismerhetjük akkor, ha ellátogatunk a bélyegmúzeumba. Így tett Fazekas Gyöngyvér is és megkérdezte Szabó Jenőt, a múzeum igazgatóját a bélyegtervekről és ünnepi bélyegekről.

Egy ghánai képzőművész, Patrick Turkson kiállítása nyílik április 8-án a Képzőművészeti Egyetem aulájában, Újraszőtt mintázatok címmel. Az alkotások alapanyaga az Atlanti-óceánból gyűjtött műagyag hulladék, ebből készülnek azok a szövetek, melyek művészi alkotásokká válhatnak. Patrik Turkson kiállításán nyolc nagyméretű, installatív mű látható, ezek színes fragmentumokból álló fali objektek. A művész a ghánai kortárs képzőművészet jelentős alakja, a Takoradi Műszaki Egyetem Művészeti Karának vezető docense. Rendszeresen szerepel nemzetközi természetművészeti és land art tárlatokon, különösen a környezetvédelem és a fenntarthatóság témájában. Alkotásait hatalmas figyelem kíséri szerte a világon, műveit bemutatták többek között az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Dél-Afrika, Szenegál, Kanada, Németország, Dánia és Franciaország kiállítótereiben is. Dr. Erős Istvánnal, a Képzőművészeti Egyetem rektorával Tóth Zsófia beszélgetett a tárlatról, és arról, hogyan kerültek kapcsolatba Patrik Turksonnal.

Nagyböjti húsvétváró hangversenyre hív mindenkit a Carmine Celebrat Kórus a Budapest-Kelenföldi Szent Gellért templomba április 6-án vasárnap 16 órára. Nádasdi János, a Magyar Rádió Énekkarának énekese beszél az együttesről és a programról Kövesdy Zsuzsának.

A bélyegtervezés a bélyegekre alkalmazott grafikai tervezés. Sok ezer terv készült azóta, hogy 1840-ben Viktória királynő profilos mellszobrát elfogadták a Penny Black bélyegre; egyes tervek nagyon sikeresnek, mások kevésbé sikeresnek bizonyultak. Természetesen a bélyegtervezést is megismerhetjük akkor, ha ellátogatunk a bélyegmúzeumba. Így tett Fazekas Gyöngyvér is és megkérdezte Szabó Jenőt, a múzeum igazgatóját a bélyegtervekről és ünnepi bélyegekről.