Latin-Amerika Ázsiában, avagy egy katolikus ország anatómiája. Vendég: Lányi Béla Fülöp-szigetek-i verbita misszionárius. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
családi magazin. "Győzzön a jobb!" A versengés lélektana. Szerkesztő: Kozák Annamária. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Vigyázz, kész, rajt!
A verseny, a versengés egész életünkben jelen van: munkánkban, magánéletünkben egyaránt. Nem is tudunk róla, de önkéntelenül is másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. A mai Életrevaló egyik megszólalója, Fülöp Márta mesélte: férjével együtt ugyanakkor értek oda a lifthez, mint a házuk egyik lakója négyéves kislányával. S mivel háromszemélyes a felvonó, a lányka javaslatára a hölgyek használták. Ők értek fel először az emeletre, mire a kislány kijelentette: a lányok győztek. Bár senki nem teremtett versenyhelyzetet, a kisgyerek mégis így fogta fel.
Győzzön a jobb? Családi magazinunk mai adásában a versengés lélektanáról lesz szó.
Kalász Márton: Tizedelő-cédulák. Felolvassa:Mécs Károly és Papp János. Km: Borbély T. András, Lázár Csaba és Nikl János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/4.)
"Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját - mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét - majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a 'kollektív büntetés' , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek." - olvashatjuk a hátsó borító 'fülszövegé'-ben.
A II. világháború után - a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán - Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése - mely 'nagyhatalmi parancsra' indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan - ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra 'haza' jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.
A műsor vendégei:
Nők a történelemben - Pető Andrea, a CEU tanára
Molnár V. József , néprajztudós
Benczéné Fodor Erzsébet, a Barátság klub vezetője
Kovács Attila Zoltán, a Kráter Kiadó főszerkesztője
kívánságműsor, Ungváry Ildikó és Varga Ramona műsora. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen
beszélgetés Zlinszky Jánossal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának nyugalmazott egyetemi tanárával. Szerkesztő: Rátkai Balázs
irodalom gyerekeknek. Mikes Lajos: Sanyi manó könyve, és más mesék. Felolvassa: Oberfrank Pál. Készítette: Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata (9/4.)
Kalász Márton: Tizedelő-cédulák. Felolvassa:Mécs Károly és Papp János. Km: Borbély T. András, Lázár Csaba és Nikl János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/4.)
"Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját - mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét - majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a 'kollektív büntetés' , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek." - olvashatjuk a hátsó borító 'fülszövegé'-ben.
A II. világháború után - a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán - Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése - mely 'nagyhatalmi parancsra' indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan - ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra 'haza' jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.