Aktuális gazdasági és pénzügyi politika. Szerkesztő: Sályi András.
Mi szabja meg a vásárlási, fogyasztási szokásainkat. Az öntudatos, magunkkal szemben is megfogalmazott elvek, vagy a pénztárcánk? Persze, a kérdés költői. Mindent (szinte) megszab a pénz. Mobiltelefont például szívesen cserélne gyakrabban az átlag egyetemista, mégis csak két évente teszi. Fogyasztói szokások. Egy felmérés, mely a felsőoktatási hallgatók szokásait vizsgálta. Létezik-e környezettudatosság, vagy a polcok előtt állva a "legzöldebb" egyetemista is meginog, és beáll a sorba. A "fogyasztói társadalom" elszánt vásárlói közé. Marjainé, Szerényi Zsuzsa, és Zsóka Ágnes, a Corvinus egyetem tanárai beszélnek a részletekről.
játéktörténeti sorozat. Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Folytatjuk a magyar népi játékok bemutatását. Az eszközös játékok közül a tárgykészítő játékokkal ismerkedhet meg a hallgató, köztük például a csontcsikóval és a rongybabával.
gondjainkról. Hol lakik az Isten? Péter története kapcsán istenkeresésről beszélgetünk Tringer László pszichiáterrel és Kárpáti Sándor római katolikus lelkésszel. Szerkesztő: Ferenczy Judit
Uralkodók betegsége volt, Viktória királynő lányai vitték a spanyol és a porosz királyi családba, és így lett vérzékeny Alekszej cárevics, II. Miklósnak "minden oroszok cárjának" fia. Mára a megelőzés sokat segít a hemofíliás betegeken, akik szerencsére nincsenek sokan. A fiatal generáció a cukorbetegekhez hasonlóan injekcióval előzheti meg a súlyosabb helyzetek kialakulását. Témánk: a hemofília.
kulturális paletta. Kecskés Ágnes textiltervező művész falikárpitji Sárváron.Gyermekbirodalom a Millenárison.Történetek útközben- Schaffer Erzsébet olvassa fel írását. Szerkesztő: Zanati Zsófia
Kalász Márton: Tizedelő-cédulák. Felolvassa:Mécs Károly és Papp János. Km: Borbély T. András, Lázár Csaba, Nagy Gábor és Nikl János. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/5.)
"Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját - mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét - majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a 'kollektív büntetés' , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek." - olvashatjuk a hátsó borító 'fülszövegé'-ben.
A II. világháború után - a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán - Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése - mely 'nagyhatalmi parancsra' indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan - ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra 'haza' jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.
Makk Károly Kossuth-díjas rendezővel beszélget a szerkesztő,Jálics Kinga.
Mozigépész édesapja révén gyermekkora moziközelben telt. Már első játékfilmje nagy siker: a Liliomfi. Különleges érzéke az ún. lírai tragikumhoz a Déry Tibor novellái alapján, Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván remeklésével született Szerelem című művében tündököl legfényesebben. A nyolcvanas éveiben járó Makk Károly ma is alkot.
Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi integrálódásának esélyei és lehetőségei a mai Magyarországon. A felmérésről Laki Ildikó projektvezetővel, az MTA Szociológiai Intézet tudományos munkatársával Pécsi Krisztina beszélget.
portrék, hírek a fotográfia világából. Photo Ludens- Tóth József Füles fotográfus portréja. Szerkesztő: Zanati Zsófia, a zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.
Képünkön a május 30-ig látható "Photo Ludens" c.kiállítás meghívója.
irodalom gyerekeknek. Mikes Lajos: Sanyi manó könyve, és más mesék. Felolvassa: Oberfrank Pál. Készítette: Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata (9/5.)
Seregély István nyugalmazott egri érsek a közéletről, az egyházat érő támadásokról és az egyházi intézmények fenntartásával kapcsolatos nehézségekről. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
játéktörténeti sorozat. Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Magyar népi játékok - gyermekhangszerek
Eszközös ügyességi játékok - kacsázás, szappanbuborék-fújás, ugrókötelezés
Egyelőre, két kettőre, három hatra, hat kilencre...
Kalász Márton: Tizedelő-cédulák. Felolvassa:Mécs Károly és Papp János. Km: Borbély T. András, Lázár Csaba, Nagy Gábor és Nikl János. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/5.)
"Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját - mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét - majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a 'kollektív büntetés' , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek." - olvashatjuk a hátsó borító 'fülszövegé'-ben.
A II. világháború után - a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán - Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése - mely 'nagyhatalmi parancsra' indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan - ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra 'haza' jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.
kulturális paletta. Kecskés Ágnes textiltervező művész falikárpitji Sárváron.Gyermekbirodalom a Millenárison.Történetek útközben- Schaffer Erzsébet olvassa fel írását. Szerkesztő: Zanati Zsófia
Huszadik évfolyamában jár a Művészet és Barátai című folyóirat, amely a Művészetbarátok Egyesületének a lapja. Vendégünk az egyesület elnöke, Geröly Tibor. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
1-6. Régizenei sétáink sorában ma este hajóra szállunk, hogy - átkelve a Földközi-tengeren - az Escorial termeiben legyünk fültanúi az egyik legjelesebb olasz csembalista játékának. Komponistánk Domenico Scarlatti, a nagy nápolyi operaszerző, Alessandro fia és tanítványa, aki atyja zenekarából előbb Velencébe került Francesco Gasparini keze alá, majd a lengyel királynő római magánszínházában aratott operai babérokat. Rómából maga is tengerre száll, hogy Lisszabonban foglalja el újabb állomáshelyét, ezúttal Maria Barbara infánsnő zenemestereként. Miután a főhercegi növendék 1729-ben Ferdinánd spanyol király hitvese lesz, Scarlatti is követi őt Madridba, ott is hal meg 1757-ben. A királynő látható módon a trón teendői mellett sem hanyagolta el a szorgos gyakorlást a csembalón. Mestere alig győzte ellátni a legkülönfélébb variációs, fúga-, szvit- és kétszakaszos szonátákkal: a hagyomány szerint éppen 555 művet szerzett a fenséges kezek alá. Pieter-Jan Beldertől ezek közül hallunk ma hat szonátát, a 188-as és 193-as sorszám közöttieket: egyet a-mollban, kettőt B-dúrban, egyet d-mollban, majd újra kettőt Esz-dúrban.