Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. (A hétfői adás ismétlése)
r. Aczél Petrával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Kommunikációs Intézetének docensével az új retorika, a kommunikáció és a kampány; a meggyőzés és a manipuláció, valamint a digitális retorika főbb jellemzőiről beszélget a műsor szerkesztője: Sallai Éva.
kulturális paletta.Bemutatók és gála- ötven éves a Pécsi Balett.Nagykun vers- és prózamondó verseny Nagy Gáspár költő emlékére.Szerkesztő: Zanati Zsófia
családi magazin. "Győzzön a jobb!" A versengés lélektana. Szerkesztő: Kozák Annamária. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Vigyázz, kész, rajt!
A verseny, a versengés egész életünkben jelen van: munkánkban, magánéletünkben egyaránt. Nem is tudunk róla, de önkéntelenül is másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. A mai Életrevaló egyik megszólalója, Fülöp Márta mesélte: férjével együtt ugyanakkor értek oda a lifthez, mint a házuk egyik lakója négyéves kislányával. S mivel háromszemélyes a felvonó, a lányka javaslatára a hölgyek használták. Ők értek fel először az emeletre, mire a kislány kijelentette: a lányok győztek. Bár senki nem teremtett versenyhelyzetet, a kisgyerek mégis így fogta fel.
Győzzön a jobb? Családi magazinunk mai adásában a versengés lélektanáról lesz szó.
Kalász Márton: Tizedelő-cédulák. Felolvassa: Mécs Károly és Papp János. Km: Soleczki Janka és Nagy Gábor. Hangmérnök:Horváth János. Zenei szerkesztő:Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/3.)
"Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját - mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét - majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a 'kollektív büntetés' , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek." - olvashatjuk a hátsó borító 'fülszövegé'-ben.
A II. világháború után - a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán - Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése - mely 'nagyhatalmi parancsra' indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan - ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra 'haza' jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Aktuális gazdasági és pénzügyi politika. Szerkesztő: Sályi András.
Mi szabja meg a vásárlási, fogyasztási szokásainkat. Az öntudatos, magunkkal szemben is megfogalmazott elvek, vagy a pénztárcánk? Persze, a kérdés költői. Mindent (szinte) megszab a pénz. Mobiltelefont például szívesen cserélne gyakrabban az átlag egyetemista, mégis csak két évente teszi. Fogyasztói szokások. Egy felmérés, mely a felsőoktatási hallgatók szokásait vizsgálta. Létezik-e környezettudatosság, vagy a polcok előtt állva a "legzöldebb" egyetemista is meginog, és beáll a sorba. A "fogyasztói társadalom" elszánt vásárlói közé. Marjainé, Szerényi Zsuzsa, és Zsóka Ágnes, a Corvinus egyetem tanárai beszélnek a részletekről.
családi magazin. "Győzzön a jobb!" A versengés lélektana. Szerkesztő: Kozák Annamária. Felelős szerkesztő: Ferenczy Judit
Vigyázz, kész, rajt!
A verseny, a versengés egész életünkben jelen van: munkánkban, magánéletünkben egyaránt. Nem is tudunk róla, de önkéntelenül is másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. A mai Életrevaló egyik megszólalója, Fülöp Márta mesélte: férjével együtt ugyanakkor értek oda a lifthez, mint a házuk egyik lakója négyéves kislányával. S mivel háromszemélyes a felvonó, a lányka javaslatára a hölgyek használták. Ők értek fel először az emeletre, mire a kislány kijelentette: a lányok győztek. Bár senki nem teremtett versenyhelyzetet, a kisgyerek mégis így fogta fel.
Győzzön a jobb? Családi magazinunk mai adásában a versengés lélektanáról lesz szó.
irodalom gyerekeknek. Mikes Lajos: Sanyi manó könyve, és más mesék. Felolvassa: Oberfrank Pál. Készítette: Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata (9/3.)
gondjainkról. Hol lakik az Isten? Péter története kapcsán istenkeresésről beszélgetünk Tringer László pszichiáterrel és Kárpáti Sándor római katolikus lelkésszel. Szerkesztő: Ferenczy Judit
Kalász Márton: Tizedelő-cédulák. Felolvassa: Mécs Károly és Papp János. Km: Soleczki Janka és Nagy Gábor. Hangmérnök:Horváth János. Zenei szerkesztő:Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (5/3.)
"Tizedelő-cédulákat valószínűleg egyszer használtak a háborúk történetében, 1849 őszén, Magyarországon, a földvári vár udvarán. Szigeti József, felső-tolnai német, a magyar szabadságharc népfölkelője az osztrák tisztek jelenlétében fehér cédulát húz, s ezzel megússza a tizedelést. Ez a németkéri Orova család emlékiratában talált megrendítő epizód példázhatná egy magyarországi nemzetiség, a németek sorsát, lelkületét, gondolkodásmódját - mélyebb jelképi erővel, mint első pillanatban hinnénk. Útra kelés a 18. században, hazakeresés, letelepülés és megnyugvás Magyarország valamelyik vidékén, hasznos állampolgári lét - majd a második világháború minden bűne!? Csakhogy a 'kollektív büntetés' , a gyűlölet, azokra hárul, akik minderről mit sem tehetnek." - olvashatjuk a hátsó borító 'fülszövegé'-ben.
A II. világháború után - a minden németet és német származásút fasisztának minősítő közhangulat és politikai szándék okán - Magyarországon megkezdődött nem csak a volt Volksbundisták, hanem az itt élő, akár generációk óta tisztességben és becsülettel építkező, magyarországi környezetükhöz beilleszkedő német származásúak szervezett kitelepítése - mely 'nagyhatalmi parancsra' indult el. A választott részletek megrázó történetekkel ismertetik meg a hallgatókat, többek között azzal is, hogyan próbáltak illegálisan - ha már legálisan nem volt lehetséges -, Magyarországra 'haza' jönni, és milyen megpróbáltatásokat, megaláztatásokat kellett átélniük.
Kedves Hallgatóink! Nem kis megtiszteltetés rádiónk számára, hogy elsők között a világ rádióállomásainak sorában bemutathatunk Önöknek egy zenetörténeti szenzációt. A hamarosan fölcsendülő felvételeket a Párizsban élő, nagyszerű zongoraművésztől, Isabelle Oehmichentől kaptuk nemrégiben, és a művésznő frissen megjelent lemeze valódi zenei kuriózum. A rajta hallható 17 zenemű közül 16-ot sohasem játszottak még hanglemezre. Oehmichen művésznő bizonyára a Chopin-év kiadói programjait is szem előtt tartotta, amikor könyvtári kéziratokból egy olyan zongoraciklust rekonstruált, amely meglepő fénybe állítja Chopin művészetét is. A zenetudomány ugyanis mindeddig egy Clementi-növendék ír komponista, bizonyos John Field szerzeményeiben tartotta számon Chopin Noktürnjeinek műfaji előzményeit. A legéteribb, legfilozofikusabb Chopin-darabok keletkezéstörténete most új szemponttal gazdagodik. Carl Czerny, a Beethoven növendékeként, Liszt mestereként és a zongoristák képzésében máig használatos technikai etűdök szerzőjeként ismert osztrák komponista máig kiadatlan művei között ugyanis két ciklusnyi noktürn lelhető fel, jó évtizeddel a Chopin-noktürnök megjelenése előttről. Mintáik ugyancsak Field noktürnjei, az elégikus cantabilét azonban Czerny Chopinnel ellentétben kevésbé irracionális, sejtelmes módon kezeli. Noktürnjei inkább a Beethoven-bagatellek és a Schubert-impromptuk világát idézik. A Zenei Kincsestárban következzék most az első hét szerzemény az 1845-ben kiadott opus 368-ból: az E-dúr, Esz-dúr, Asz-dúr, Desz-dúr, E-dúr, a-moll és h-moll noktürn. A világpremier felvétel zongorájánál Isabelle Oehmichen