Műsorújság

Szilágyi Csilla üvegtervezővel beszélgetünk.

W.A.Mozart és Dohnányi Ernő variációsorozatát André Previn, Kocsis Zoltán és a Budapesti Fesztiválzenekar szólaltatja meg. Vezényel: Fischer Iván. Közreműködik: Nikl János

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata.

Mai vendég Hlalper László gitáros.

2012 tavaszán hunyt el Seregi László, a legendás koreográfus. Az év decemberében, a mester születésének évfordulóján jelentette be Ókovács Szilveszter főigazgató a Seregi-díj megalapítását. A kitüntetéssel a Magyar Állami Operaház a hazai balett-történet egyik legmeghatározóbb, külföldön is elismert alakjának állít emléket, életművének és munkásságának megőrzése és továbbhagyományozása céljából. A díj, amelynek alapítását két táncművész, Kollár Eszter és Bán Teodóra kezdeményezte, az aktív koreográfusgeneráció tehetséges alkotóinak elismerését szolgálja. Ugyancsak a karizmatikus alkotó, a Magyar Nemzeti Balett volt balettigazgatója emlékére döntöttek arról, hogy az Operaház minden évad tavaszán Seregi-Shakespeare hónapot tart. 2013 áprilisában mindhárom nagysikerű művét sorozatban játszotta a dalszínház balettegyüttese. Idén tavasszal a Rómeó és Júlia című Seregi remekművet láthatja a közönség. Mi pedig azzal adózunk a nagy formátumú művész emlékének, hogy születésének 84-ik évfordulója táján, újrahallgatjuk a Seregi Lászlóval készült beszélgetést. Közvetlen hangú, érzelmekkel, olykor indulatokkal, okos gondolatokkal teli szavait. S hallani fogják a Nemzeti Balett tagja, Apáti Bence emlékezését is a nagy mesterre. Hogyan figyelt fel tehetségére, tüntette ki szeretetével, s bízta rá a hatalmas feladatot: Spartacus című monumentális alkotása címszerepét. Zseniális koreográfusnak és varázslatos embernek tartotta Seregi Lászlót a közönség is, a szakma is. Érezhette az emberek szeretetét és elismerésből is kijutott neki. Erkel Ferenc-díj, Érdemes és Kiváló művész, SZOT-díj, Osztrák Nagyérdemrend, Kossuth-díj, A Magyar Népköztársaság babérkoszorúkkal ékesített zászlórendje, A Magyar Táncművészek Szövetségének Életmű-díja, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze. Seregi 50 éves operaházi tagságát bensőséges, szívet melengető hangulatban ünnepelték meg. Az akkor még köztünk lévő Kaán Zsuzsa tánctörténész, tánckritikus így fogalmazott: "A Spartacus című első, egészestés művével üstökösként mindjárt felszállt a magasba, s azután ott is maradt. Koreográfiáival egyenrangú partnere lett a zeneszerzőknek: Delibes-nek, Dohnányinak, Goldmarknak, Prokofjevnek. És alkotótársává vált Shakespeare-nek. A fotón: A Seregi-könyv bemutatóján a szerzővel, Kaán Zsuzsával

Életünk Isten nagy tervéhez igazodik - mondta Erdő Péter bíboros, amikor Szent Család ünnepén a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be szentmisét. Bár nem látjuk át az életünk mögött rejlő isteni terv egészét - hangsúlyozta a főpásztor, bizalommal hagyatkozzunk Istenre. Szűz Máriát már az első századok szentatyái is Istenszülőnek nevezték. XI. Piusz pápa rendelt el emléknapot, Mária anyasága néven. A II. Vatikáni Zsinat után január 1-re helyezték, és főünneppé tették Szűz Mária, Isten Anyja néven. Az ünnepről Balázs Béla kaposvári püspök és Sztrilich Ágnes szociális testvér gondolatait hallják. "A II. Vatikáni Zsinat: Isten ajándéka az Egyház és a világ számára" Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk sorozatunkat az 50 évvel ezelőtt kezdődött II. Vatikáni zsinatról (18.). A Lumen gentium - a Népek világossága kezdetű dogmatikai rendelkezést olvassuk. Befejezzük a harmadik fejezet olvasását, a püspöki szolgálat sajátosságairól és belekezdünk a negyedik fejezetbe, amely a világi Krisztus-hívőkről szól.

Szilágyi Csilla üvegtervezővel beszélgetünk.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata.

2012 tavaszán hunyt el Seregi László, a legendás koreográfus. Az év decemberében, a mester születésének évfordulóján jelentette be Ókovács Szilveszter főigazgató a Seregi-díj megalapítását. A kitüntetéssel a Magyar Állami Operaház a hazai balett-történet egyik legmeghatározóbb, külföldön is elismert alakjának állít emléket, életművének és munkásságának megőrzése és továbbhagyományozása céljából. A díj, amelynek alapítását két táncművész, Kollár Eszter és Bán Teodóra kezdeményezte, az aktív koreográfusgeneráció tehetséges alkotóinak elismerését szolgálja. Ugyancsak a karizmatikus alkotó, a Magyar Nemzeti Balett volt balettigazgatója emlékére döntöttek arról, hogy az Operaház minden évad tavaszán Seregi-Shakespeare hónapot tart. 2013 áprilisában mindhárom nagysikerű művét sorozatban játszotta a dalszínház balettegyüttese. Idén tavasszal a Rómeó és Júlia című Seregi remekművet láthatja a közönség. Mi pedig azzal adózunk a nagy formátumú művész emlékének, hogy születésének 84-ik évfordulója táján, újrahallgatjuk a Seregi Lászlóval készült beszélgetést. Közvetlen hangú, érzelmekkel, olykor indulatokkal, okos gondolatokkal teli szavait. S hallani fogják a Nemzeti Balett tagja, Apáti Bence emlékezését is a nagy mesterre. Hogyan figyelt fel tehetségére, tüntette ki szeretetével, s bízta rá a hatalmas feladatot: Spartacus című monumentális alkotása címszerepét. Zseniális koreográfusnak és varázslatos embernek tartotta Seregi Lászlót a közönség is, a szakma is. Érezhette az emberek szeretetét és elismerésből is kijutott neki. Erkel Ferenc-díj, Érdemes és Kiváló művész, SZOT-díj, Osztrák Nagyérdemrend, Kossuth-díj, A Magyar Népköztársaság babérkoszorúkkal ékesített zászlórendje, A Magyar Táncművészek Szövetségének Életmű-díja, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze. Seregi 50 éves operaházi tagságát bensőséges, szívet melengető hangulatban ünnepelték meg. Az akkor még köztünk lévő Kaán Zsuzsa tánctörténész, tánckritikus így fogalmazott: "A Spartacus című első, egészestés művével üstökösként mindjárt felszállt a magasba, s azután ott is maradt. Koreográfiáival egyenrangú partnere lett a zeneszerzőknek: Delibes-nek, Dohnányinak, Goldmarknak, Prokofjevnek. És alkotótársává vált Shakespeare-nek. A fotón: A Seregi-könyv bemutatóján a szerzővel, Kaán Zsuzsával

1-3. 85 esztendeje született a magyar operajátszás nem halványuló csillaga, Házy Erzsébet. Pozsonyban látta meg a napvilágot. Tíz esztendős volt, amikor a család Budapestre költözött. Zongora és énektanulmányait követően a Magyar Rádió Énekkarához került. Ekkor figyelt föl rá az Operaház igazgatója, Tóth Aladár. Házy Erzsébet pár kisebb szerepet követően villámgyorsan meghódította a közönséget. A nagy operadívák módján egyaránt diadalt aratott Mozart-, Donizetti-, Verdi- és Puccini-operákban, de az operettszínpadon is otthonosan mozgott. Bámulatosan gazdag repertoárján emblematikus Puccini-alakítások szerepeltek: Manon Lescaut jelmezében páratlan sikersorozatot énekelt, de Mimiként és Pillangókisasszonyként is remekelt. A hatvanas-hetvenes évek zártsága ellenére eljutott a moszkvai Nagyszínház és a bécsi Staatsoper színpadára is. Tragikusan korai halála a művészéletrajzok legszomorúbb lapjaihoz méltó. Ma a művésznő Puccini-szerepeiből válogatunk. Elsőként Manon Lescaut-ként halljuk Ilosfalvy Róbert Des Grieux lovagjának oldalán. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli. 4-5. Házy Erzsébet most a Bohémélet Mimijének két áriáját énekli el az első illetve a harmadik fölvonásból. 6. Házy Erzsébet Puccini-szerepei közül befejezésül Pillangókisasszony-alakítását idézzük föl, Szigeti László közreműködésével.