Az év utolsó Akvarelljében a Belmondo zenekar nem rég megjelent legújabb albumával foglalkozunk, de ha velünk tartanak, hallhatnak arról a szintén friss világzenei albumról is, melyen Szokolay Dongó Balázs is közreműködött.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő Sallai Éva.
1. Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének osztályvezetőjével a szilveszteri és az újévi néphagyományokról, a magyar népszokásokról beszélget Sallai Éva.
2. Folytatjuk beszélgetésünket dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval a szilveszteri és az újévi népszokásokról, majd az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram keretében Magyarországon tanuló diákok segítségével kitekintünk a világba, Guidoval Olaszországba, Maria Gabrielával Venezuelába, Audreyval Indonéziába. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
Melódia és ritmus
szerkesztő: Csiba Lajos
Az előadók: Koós János, Stúdió 11, Hot Jazz Band, Orosz Zoltán és zenekara, a Budapest Bár, Nova Kultúr Band, Hofi Géza, valamint Karl Schmidt zenekara.
Tudott róla?
Magyar tudósok, magyar találmányok
Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
A "távolbalátás" problémája a fél világot lázban tartotta, amikor Mihály Dénes több rendszert is kidolgozott a képátvitelhez. Legeredetibb találmánya a Telehornak nevezett készülék volt, ennek segítségével 1919-ben (!) állóképeket továbbított több kilométer távolságba.
Köztudomású, hogy Magyarországon 1957. május 1-jén indult el a televízió adása, az azonban kevésbé ismert, hogy már a harmincas évek elején tervezték a műsorszórást, miután az 1928-as berlini rádió-kiállítás sztárja az akkor már Németországban dolgozó Mihály Dénes televíziója volt. A hazai terveket azonban keresztülhúzta a gazdasági válság.
Ha televízió, további magyarokról is szólnunk kell. A tudománytörténet Okolicsányi Ferenc, Babits Viktor és Tihanyi Kálmán szerepét emeli ki, akik nagyban hozzájárultak a távolba látás fejlesztéséhez. Róluk szól mai műsorunk.
Szűz Máriát már az első századok szentatyái is Istenszülőnek nevezték. A katekizmus pedig így fogalmaz: "Mária valóban "Isten Anyja", hiszen Isten örök Fiának az anyja, aki emberré lett, aki maga az Isten". XI. Piusz pápa rendelt emléknapot: Mária anyasága néven. A II. Vatikáni Zsinat után január 1-re helyezték, és főünneppé tették Szűz Mária, Isten Anyja névvel. Az ünnepről Balázs Béla kaposvári püspök és Sztrilich Ágnes szociális testvér gondolatait hallják.
a tudomány pillanatai. Tőzegtől a márványig - séta a természet harmadik országában.
Fuxreiter András ásványszakértővel a kecskeméti Református Ókollégium ásványgyűjteményében, a mindennapi életben hasznosítható ásványokról beszélgetünk.
Versenyképes-e a Jó Pásztor? Báró Eötvös József a gondolkodó és a vezető. Vendégeink: Bedő György igazgató, Kairosz Kiadó, és dr Pulay Gyula vetéstudományi szakember. Szerk-mv: Mezei Károly
"Amikor mosolyogsz"
Újévi vidámságok!
Szerkesztő: Csiba Lajos
Az előadók az elhangzás sorrendjében:
Győri Filharmonikus Zenekar, Rátonyi Róbert, a Strato-Vani zenekar, Komár László, Budapest Ragtime Band, Bródy János, a 100 Folk Celsius, valamint a Benkó Dixieland Band.
Kedves Hallgatóink! A Zenei Kincsestár képzeletbeli operettszínpadán ma végre kibogozódnak a jelmezbéli bonyodalmak. Johann Strauss 1847-ben bemutatott nagyoperettje, A denevér példás igazságot szolgáltat szereplőinek: a nagypolgári házaspár, Eisenstein és Rosalinda kegyesen megbocsátják egymás kacér ábrándozását, Adél, a színi pályáról álmodozó szobalány megkapja úrnője ruháját és elnyeri Orlovszky herceg pártfogását, a lelepleződő cselszövő, Doktor Falke, azaz A denevér pedig fényes elégtételt vesz a vele űzött egykori tréfáért. Strauss pezsgőtől és keringőtől mámoros vígoperai színpadának művészei: Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc, László Margit, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Palcsó Sándor, Radnai György, Kozma Lajos és Mednyánszky Ági. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Lehel György vezényli.
