Műsorújság

1-3. A Zenei Kincsestárban az előző század első negyedének forrongó, érdekfeszítő világába lépünk Maurice Ravel ritkán hallható szerzeménye, a G-dúr hegedű-zongoraszonáta hangjaira. A korszellemnek megfelelően Ravel életműve meglehetős sokféleséget mutat stiláris szempontból. Hegedűszonátáit Sztravinszkij absztrakt megfogalmazásához szokás mérni. 1923-ban vette munka alá a G-dúr szonátát, de csak 1927-ben készült el vele. A mű kontrasztos hatása nem csupán a két hangszer lehető legélesebb szembeállításán alapszik, de olyan távoli világok egymás mellé állításán is, mint az egykorú Ravel-műből, a Tzigane-ból ismert rapszodikus hangvétel és a második tétel blues-imitációja. Ízig-vérig modern darabot hallunk hát - záró tételében egy újszerű toccatával. Megumi Teshima hegedül, a zongoránál Jasminka Satnèul. 4. Ravel G-dúr hegedű-zongoraszonátája után a harmadik, zárótétel következik Ravel zongorára szerzett "szertartászenéjéből", a lét orfikus, sötétebbik aspektusát hangokba igéző Gaspard de La nuit-ből. A szimbolista versek nyomán keletkezett zongoraciklus Scarbo című tétele a misztikus rémregények afféle közreműködőit szólítja elő a sötétségből, mint vámpírok, démonok, elhagyatott gótikus templomcsarnokok, kilobbanó gyertyák és az elmaradhatatlan telihold. A virtuóz játékot megkívánó alkotás egyes pontjain még a vacogó fogak koccanása is hallhatóvá válik. Tzimon Barto játszik.

-Olyan őssejteket akartak előállítani, melynek segítségével az emberi fog újranöveszthető. Ehelyett olyan őssejteket találtak, melynek segítségével - majd egyszer, 10-20 év múlva - gerincsérültek gyógyíthatók. De azért a foggal kapcsolatos problémák megoldásáról sem mondtak le. A színhely a Semmelweis Egyetem Fogorvosi Kara, Orálbiológiai Tanszéke. (A mellékelt kép egy amerikai kutatócsoporthoz kapcsolódik: a zölden fluoreszkáló valami a kísérleti egér szájában egy őssejtből mesterségesen kinövesztett fog.) - Robotok már ma is vannak. Pedig a működésük kapcsán még számtalan problémát kell megoldani. Például a lépcsőn járást - de ez csak az egyik példa a sok közül.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata

Miként lesz a biológus kutatóból önkéntes és végül, miként talál rá cigány honfitársaink segítésével valódi hivatására. Erről és az eddig elért monori eredményekről szól a beszélgetés, melyből egy fiatal ember portréja is kirajzolódik.

I. A magyarországi bankok sérelmezik a rájuk kirótt terheket. A PSzÁF szóvivője szerint a bankok gazdálkodása nagyon feszített, további adókkal már nem terhelhetők. De vajon tényleg aránytalanná vált mára a bevételi- és a kiadási oldal a magyarországi bankok gazdálkodásában? II. Kínában a Sárga folyótól délre nem jellemző a lakások fűtése. Télen sem. Mert Mao Ce-tung azt mondta, hogy a Sárga folyótól délre nem kell fűteni. Többek között ez is szóba kerül a mai műsorban, melynek témája a magyar-kínai kapcsolatok jövője. Ehhez tartozik az a kérdés is, hogy mi lesz a sorsa annak az egy milliárd eurónak, melyet Kína ad a kapcsolatok ösztönzésére. Vendégünk a Shanghaiban élő Szórád Gábor, a CBTC projekt értékesítési igazgatója.

Mai vendég Póka Egon, a Hobo Blues Band zenésze, a Kőbányi zeneiskola igazgatója.

1. Utazás az ír népzene, ír néptánc és ír sztepptánc világába - a hegedűs és énekes Imhof Krisztinával, és az Erin: Utazás című élőzenés ír sztepp tánc show művészeti vezetőjével, Zimborán Gáborral beszélget Kovács Éva. 2. Itáliában saját lelkészük van a magyaroknak, Németh László, akit mindenki Laci atyának szólít. 3. A milánói Scala zenekarában magyar hegedűs, Demetrovics Zsuzsanna is játszik. Nemrég a családok 7. nemzetközi találkozója alkalmából a Szentatya tiszteletére tartott koncerten ő is muzsikált. Élménye semmihez sem fogható.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna. Rendező: E. Román Kata

I. A magyarországi bankok sérelmezik a rájuk kirótt terheket. A PSzÁF szóvivője szerint a bankok gazdálkodása nagyon feszített, további adókkal már nem terhelhetők. De vajon tényleg aránytalanná vált mára a bevételi- és a kiadási oldal a magyarországi bankok gazdálkodásában? II. Kínában a Sárga folyótól délre nem jellemző a lakások fűtése. Télen sem. Mert Mao Ce-tung azt mondta, hogy a Sárga folyótól délre nem kell fűteni. Többek között ez is szóba kerül a mai műsorban, melynek témája a magyar-kínai kapcsolatok jövője. Ehhez tartozik az a kérdés is, hogy mi lesz a sorsa annak az egy milliárd eurónak, melyet Kína ad a kapcsolatok ösztönzésére. Vendégünk a Shanghaiban élő Szórád Gábor, a CBTC projekt értékesítési igazgatója.

1-3. Haydn zongoraszonátáinak utolsó triászát nem csak a szerző életművén belül, de a zongorairodalom egészében is kimagasló megbecsülés övezi. Haydn egy londoni zongoraművész, Teresa Jansen megbízásából szerezte őket 1794 és 1795 között. A művésznő Clementi egyik legtehetségesebb növendéke volt, Haydn így egyesíthette nagy szimfonikus alkotásainak és kvartettjeinek szerkesztési elveit a pianisztikus virtuozitással. Nem hagyta figyelmen kívül az angol zongorakészítés vívmányait sem: Bécsben az idő tájt még nem állt rendelkezésre ilyen gazdag skálát biztosító hangszer. Ezért, hogy gyakorta Angol szonátaként emlegetik a 60., Hobokennél 50., C-dúr szerzeményt. A szerzői jogok fejlődésére valló körülmény, hogy Haydn kiadóinak alapos fejtörést okozott a három Jansen-szonáta megjelentetése, hisz a szerző óvatlanul átengedte a jogokat a művésznőnek. A zongoránál Jandó Jenő. 4-5. A 61., Hobokennél 51., D-dúr szonáta két tételes. A korábbi, gáláns szonátákét idéző felépítés azonban nem áll annak útjában, hogy Haydn már-már a romantika érzelmi hőfokán fogalmazzon benne, Schubert, Clementi és Beethoven világát megjövendölve.