Lisszabonban tartották a III. Katolikus-Ortodox Fórumot. A találkozó központi témája "A gazdasági válság és a szegénység. Kihívások a mai Európa számára" volt. A katolikus és ortodox résztvevők megoldásokat kerestek a kialakult helyzetre. Minderről a katolikus küldöttséget vezető Erdő Péter bíboros számol be.
Úrnapja az Oltáriszentség, azaz az Úr Testének és Vérének főünnepe, amelyet országszerte körmenetekkel ünnepel egyházunk. Úrnapjáról Verbényi István kanonokkal beszélgetünk.
Június 16-án lesz Budapesten a múzeumok éjszakája. A rendezvény kapcsán Prokopp Mária művészettörténész Esztergomba, egy különleges helyre hívja az érdeklődőket.
A római pápát a világegyház kormányzásában nagyon komoly intézményrendszer segíti, amit összefoglalóan Római Kúriában nevezünk. A Római Kúria működéséről Érszegi Márk Vatikán-szakértővel beszélgetünk.
családi magazin. Kisdunamenti Svábok Tutajos találkozója Dunaharasztiban. Szerkesztő: Szentirmai Ágnes.
Harmadik alkalommal rendezték meg Dunaharasztiban a Kisdunamenti Svábok Tutajos találkozóját. Idén, ez az egyre népszerűbb nemzetiségi, kulturális esemény egybeesett a helyi német tájház 5. születésnapjával.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
1864. június 11-én született Richard Strass.
Elhangzó művek:
Till Eulenspiegel vidám csínjei - szimfonikus költemény
Előadja a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro.
A hétfátyol tánc a Salome című operából
Előadja a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János.
Az előadók: Szentpéteri Csilla - zongora, Sarantis Matzourakis - buzuki, Szabó István - pánsíp, Mark Knopfler, a Manhattan Transfer, Ray Conniff ének és zenekara, valamint Andreas Vollenweider - hárfa
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójával, Baranyay Lászlóval beszélget Pécsi Krisztina.
2. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Czigány Magda: Szigetmagyarság - londoni magyar sziget című könyve a Szepsi Csombor Kör történetéről. A kötet szerzőjével, Czigány Magdával, a kör egyik alapítójával, Sallai Éva beszélget.
-Olyan őssejteket akartak előállítani, melynek segítségével az emberi fog újranöveszthető. Ehelyett olyan őssejteket találtak, melynek segítségével - majd egyszer, 10-20 év múlva - gerincsérültek gyógyíthatók. De azért a foggal kapcsolatos problémák megoldásáról sem mondtak le. A színhely a Semmelweis Egyetem Fogorvosi Kara, Orálbiológiai Tanszéke. (A mellékelt kép egy amerikai kutatócsoporthoz kapcsolódik: a zölden fluoreszkáló valami a kísérleti egér szájában egy őssejtből mesterségesen kinövesztett fog.)
- Robotok már ma is vannak. Pedig a működésük kapcsán még számtalan problémát kell megoldani. Például a lépcsőn járást - de ez csak az egyik példa a sok közül.
irodalom gyerekeknek. Királylányok és boszorkányok. Válogatás Boldizsár Ildikó meséiből. Felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter és Hámori Gabriella. Dramaturg: Harangozó Eszter. Rendező: E. Román Kata. (5/2.)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójával, Baranyay Lászlóval beszélget Pécsi Krisztina.
2. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Czigány Magda: Szigetmagyarság - londoni magyar sziget című könyve a Szepsi Csombor Kör történetéről. A kötet szerzőjével, Czigány Magdával, a kör egyik alapítójával, Sallai Éva beszélget.
1-3. A Zenei Kincsestárban az előző század első negyedének forrongó, érdekfeszítő világába lépünk Maurice Ravel ritkán hallható szerzeménye, a G-dúr hegedű-zongoraszonáta hangjaira. A korszellemnek megfelelően Ravel életműve meglehetős sokféleséget mutat stiláris szempontból. Hegedűszonátáit Sztravinszkij absztrakt megfogalmazásához szokás mérni. 1923-ban vette munka alá a G-dúr szonátát, de csak 1927-ben készült el vele. A mű kontrasztos hatása nem csupán a két hangszer lehető legélesebb szembeállításán alapszik, de olyan távoli világok egymás mellé állításán is, mint az egykorú Ravel-műből, a Tzigane-ból ismert rapszodikus hangvétel és a második tétel blues-imitációja. Ízig-vérig modern darabot hallunk hát - záró tételében egy újszerű toccatával. Megumi Teshima hegedül, a zongoránál Jasminka Satnèul.
4. Ravel G-dúr hegedű-zongoraszonátája után a harmadik, zárótétel következik Ravel zongorára szerzett "szertartászenéjéből", a lét orfikus, sötétebbik aspektusát hangokba igéző Gaspard de La nuit-ből. A szimbolista versek nyomán keletkezett zongoraciklus Scarbo című tétele a misztikus rémregények afféle közreműködőit szólítja elő a sötétségből, mint vámpírok, démonok, elhagyatott gótikus templomcsarnokok, kilobbanó gyertyák és az elmaradhatatlan telihold. A virtuóz játékot megkívánó alkotás egyes pontjain még a vacogó fogak koccanása is hallhatóvá válik. Tzimon Barto játszik.
