Műsorújság

1-3. Jandó Jenő Haydn-ciklusának mai fejezetében elsőként a 31., Hoboken számozása szerint 46-os, Asz-dúr szonáta hangzik fel. Az elragadóan melodikus, dalszerű kezdőtémával induló szonáta meglepően korai datálású, 1767-68 idejéből való. Költői Adagiója ugyancsak jelentősen kiszélesíti a gáláns szonátastílus poétikai kereteit. Csak a zárótétel rója le tiszteletét a kontrapunkt nemes öröksége előtt. 4-5. A most következő két Haydn-apróság közül az első G-dúr Allegretto egy 1793 tájékán, egy zenélőóra sípládájára szerzett alkotás átirata. Az 1789-ben keletkezett C-dúr Fantázia vagy más néven Capriccio - utóbbi megnevezéséhez méltón - szeszélyes, olykor merész játék a hangnem- és a ritmusváltásokkal. Ha nem volna ismeretes tavaszi keltezése, már-már a küszöbön álló párizsi események visszhangját fedezhetnénk föl viharos vágtájában és harcias fanfárjaiban.

A legtöbb ember azt gondolja, hogy a fogyatékkal élők nem lehetnek boldogok. A boldogság nyitját kereső kutatások során több tudós is arra a következtetésre jutott, hogy a fogyatékosok ugyanolyan boldogok lehetnek, mint a nem fogyatékos személyek. Számos vizsgálatot, tesztet végeztek annak érdekében, hogy kiderüljön mi is a boldogság, mitől érzik boldognak magukat az emberek. Nagyon kevés az az ember, akinek másokhoz viszonyítva nincsen valamilyen hiánya, hiányossága. Néhányan nem vagyunk túl vonzóak, vagy kevés a tudásunk, nincsenek meg bennünk bizonyos képességek. A legtöbb ember azonban megtanul együtt élni ezekkel a hiányosságokkal, megtanulja mindezekkel együtt élvezni az életet. A fogyatékkal élők is ugyanígy próbálnak együtt élni állapotukkal.

- fiatalos Varázsfuvola előadás Békéscsabán - Szalma Dorotty rendezőt Szabó Csilla kérdezi - az Anima Musicae kamarazenekar koncertje Óbudán - G Horváth Lászlótól az kamarazenekar művészeti vezetőjétől megtudjuk, hogyan támogatják a kortárs magyar zeneszerzőket - pl Zombola Péter Epitaphiuma című művének bemutatásával - és hogyan népszerűsítik a klasszikus zenét a fiatalok körében - a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteményéből válogatott kiállítás Pesten - Gyergyádesz László stúdióvezetővel járjuk be a sokszínű, sok nemzetiségű kiállítást - Gyöngyszólam. A Duna Művészegyüttes nőnapi premierje a Nemzeti Táncszínházban - Csuth Juditnak az koreográfusok egyike Kocsis Enikő beszél a nővé érést bemutató szólamáról.

A közelmúltban elhunyt Garas Dezső helyére a Nemzet Színésze címet viselő művészek Sztankay Istvánt választották maguk közé 12-nek. A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Ha a cím egy viselője meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán, vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött. - A nemzet színésze jelenleg Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Szabó Gyula (2006-tól), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től) és Sztankay István (2012-től). A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el). Sztankay István, aki 2012 februárjában töltötte be 76. életévét, 1961-ben diplomázott, majd Miskolcra szerződött. 1963 és 1974 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színház társulatához tartozott. Rövid szabadúszás után 1991-ben szerződött a József Attila Színházhoz, ahol örökös tagnak választották. Művészi munkásságáért 1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész lett, 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 1997-ben vehette át. Sármos egyénisége, gyönyörű orgánuma klasszikus és modern darabokban is kiválóan érvényesült. Emlékezetes alakításai közé tartozik Rómeó Törőcsik Mari Júliája mellett. Viktor Zorin Varsói melódiájában, ugyancsak Törőcsik partnereként. A néma leventében ő Agárdi Péter. Sarkadi Elveszett paradicsomának Sebők Zoltánja. Kálvin János Sütő András Csillag a máglyán, Kolhaas Mihály Sütő Egy lócsiszár virágvasárnapja című színművében. A legnagyobb közönségsikert Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában aratta. A mintegy 450 alkalommal játszott vígjátékban az azóta elhunyt Schütz Ila volt a partnere, akivel számos más színdarabban is fellépett, és állandó szereplői voltak a televízió kabaréműsorainak is. Filmvásznon az 1963-ban készült Hattyúdalban mutatkozott be Páger Antal partnereként. Jelentősebb filmjei közé tartozik a Párbeszéd, a Húsz óra, az Ismeri a szandi-mandit?. A televízióban címszereplője volt a hatalmas sikert aratott Bors-sorozatnak, egyik főszereplője az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-darab tévéváltozatának és Karinthy Ferenc Dunakanyarjának. Kellemes hangja miatt szívesen foglalkoztatták a szinkronstúdiók is. Ő volt Tony Curtis és Jean-Paul Belmondo állandó magyar hangja. Rendezőként is kipróbálta magát. Színpadra állította Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját és Az úr vadászni jár című Feydeau-vígjátékot. "Még egy kicsit meg kell szoknom és el kell hinnem, hogy ez így történt. De azért egy kis idő múlva majd elhiszem" - így fogalmazott Sztankay István percekkel azután, hogy tájékoztatták: ő az új Nemzet Színésze. Nem győzte fogadni a sok szeretetteljes gratulációt.

Mai vendég Agócs Gergely, a Fonó zenekar vezetője, a Hagyományok Háza munkatársa, aki kaukázusi gyűjtésének gyümölcseiból szemezget.

A legtöbb ember azt gondolja, hogy a fogyatékkal élők nem lehetnek boldogok. A boldogság nyitját kereső kutatások során több tudós is arra a következtetésre jutott, hogy a fogyatékosok ugyanolyan boldogok lehetnek, mint a nem fogyatékos személyek. Számos vizsgálatot, tesztet végeztek annak érdekében, hogy kiderüljön mi is a boldogság, mitől érzik boldognak magukat az emberek. Nagyon kevés az az ember, akinek másokhoz viszonyítva nincsen valamilyen hiánya, hiányossága. Néhányan nem vagyunk túl vonzóak, vagy kevés a tudásunk, nincsenek meg bennünk bizonyos képességek. A legtöbb ember azonban megtanul együtt élni ezekkel a hiányosságokkal, megtanulja mindezekkel együtt élvezni az életet. A fogyatékkal élők is ugyanígy próbálnak együtt élni állapotukkal.

"Figyeljünk egymásra, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást" (Zsid 10,24). A zsidókhoz írt levélből való XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetének központi gondolata. Benedek pápa ebben az évben a felebaráti szeretet gyakorlását helyezi a keresztény élet középpontjába. A nagyböjti időszak alkalmas rá, hogy Isten igéje és a szentségek segítségével megújulva folytassuk hitbeli utunkat, személyesen és közösségileg egyaránt. Ezt az utat az imádság és a megosztás, a csönd és a böjt jellemzi, miközben várjuk, hogy átéljük a húsvéti örömet - olvassuk a Szentatya nagyböjti üzenetében: A tékozló fiú története a kiengesztelődésnek, Isten irgalmas szeretetének a története, amelyet Nagyböjtben még gyakrabban olvasunk, gondolunk át. Sulyok Elemér bencés tanár a családi megközelítésen túl, a történet egyetemes értelmére is rávilágít.

- fiatalos Varázsfuvola előadás Békéscsabán - Szalma Dorotty rendezőt Szabó Csilla kérdezi - az Anima Musicae kamarazenekar koncertje Óbudán - G Horváth Lászlótól az kamarazenekar művészeti vezetőjétől megtudjuk, hogyan támogatják a kortárs magyar zeneszerzőket - pl Zombola Péter Epitaphiuma című művének bemutatásával - és hogyan népszerűsítik a klasszikus zenét a fiatalok körében - a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteményéből válogatott kiállítás Pesten - Gyergyádesz László stúdióvezetővel járjuk be a sokszínű, sok nemzetiségű kiállítást - Gyöngyszólam. A Duna Művészegyüttes nőnapi premierje a Nemzeti Táncszínházban - Csuth Juditnak az koreográfusok egyike Kocsis Enikő beszél a nővé érést bemutató szólamáról.

A közelmúltban elhunyt Garas Dezső helyére a Nemzet Színésze címet viselő művészek Sztankay Istvánt választották maguk közé 12-nek. A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Ha a cím egy viselője meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán, vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött. - A nemzet színésze jelenleg Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Szabó Gyula (2006-tól), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től) és Sztankay István (2012-től). A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el). Sztankay István, aki 2012 februárjában töltötte be 76. életévét, 1961-ben diplomázott, majd Miskolcra szerződött. 1963 és 1974 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színház társulatához tartozott. Rövid szabadúszás után 1991-ben szerződött a József Attila Színházhoz, ahol örökös tagnak választották. Művészi munkásságáért 1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész lett, 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 1997-ben vehette át. Sármos egyénisége, gyönyörű orgánuma klasszikus és modern darabokban is kiválóan érvényesült. Emlékezetes alakításai közé tartozik Rómeó Törőcsik Mari Júliája mellett. Viktor Zorin Varsói melódiájában, ugyancsak Törőcsik partnereként. A néma leventében ő Agárdi Péter. Sarkadi Elveszett paradicsomának Sebők Zoltánja. Kálvin János Sütő András Csillag a máglyán, Kolhaas Mihály Sütő Egy lócsiszár virágvasárnapja című színművében. A legnagyobb közönségsikert Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában aratta. A mintegy 450 alkalommal játszott vígjátékban az azóta elhunyt Schütz Ila volt a partnere, akivel számos más színdarabban is fellépett, és állandó szereplői voltak a televízió kabaréműsorainak is. Filmvásznon az 1963-ban készült Hattyúdalban mutatkozott be Páger Antal partnereként. Jelentősebb filmjei közé tartozik a Párbeszéd, a Húsz óra, az Ismeri a szandi-mandit?. A televízióban címszereplője volt a hatalmas sikert aratott Bors-sorozatnak, egyik főszereplője az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-darab tévéváltozatának és Karinthy Ferenc Dunakanyarjának. Kellemes hangja miatt szívesen foglalkoztatták a szinkronstúdiók is. Ő volt Tony Curtis és Jean-Paul Belmondo állandó magyar hangja. Rendezőként is kipróbálta magát. Színpadra állította Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját és Az úr vadászni jár című Feydeau-vígjátékot. "Még egy kicsit meg kell szoknom és el kell hinnem, hogy ez így történt. De azért egy kis idő múlva majd elhiszem" - így fogalmazott Sztankay István percekkel azután, hogy tájékoztatták: ő az új Nemzet Színésze. Nem győzte fogadni a sok szeretetteljes gratulációt.

1. Ha van zeneszerző, aki mindig tartogat meglepetéseket, Gioacchino Rossini minden bizonnyal ilyen. Bámulatos gazdagsággal áradó invencióját olyan bőkezűséggel pazarolta - olykor a legbanálisabb vígjátéki helyzetek megzenésítésére -, hogy azzal szinte maga mondott le az utókor hódolatáról. Amint az a kedélyes emberekkel gyakorta megesik, Rossini akkor is mosolyra ingerelte közönségét, amikor komolyan igyekezett fogalmazni. Drámai operái így aztán szinte teljesen elmerültek a vígoperák tengerében, hangjaikat elnyomta a kedély harsány áradata. Nyitányaik azonban nemes romantikus zeneművek, különösen találékony hangszereléssel. Sir Neville Marriner és zenekara, a Saint Martin in the Fields Akadémia ma három szép Rossini-nyitányt ragyogtat fel a múlt ködéből. Elsőként a Bianca és Falliero nyitánya hangzik fel. Az operát 1819-ben mutatta be a Scala, és műfaja megegyezik a közvetlenül előtte keletkezett Tó asszonyával: melodráma. 2. A Demetriusz és Polibiusz című opera nyitánya következik most. Rossini 1810 körül szerezte, bemutatóját pedig 1912-ben tartották a római Teatro Valléban. 3. Harmadik Rossini-nyitányunk az 1824-ben, Velencében bemutatott Eduárd és Krisztina című kétfelvonásos zenés dráma bevezetőjeképpen szolgált, és - indítását tekintve - Rossini csodálatát mutatja Mozart iránt.