Fekete István: Téli berek. Felolvassa: Rátóti Zoltán. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János és Biksza Levente. Szerkesztette és rendezte: Tar Éva. (31/24.)
közéleti beszélgetések. Szerkesztő: Sályi András. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
2011: egy év, ami már mögöttünk van. Milyen volt? Menet közben az ember sok mindent mond és gondol, de majd az idő fogja eldönteni, hogy ezek közül melyik volt az igaz. Milyen év volt 2011? Paradox módon ez kicsit attól is függ, hogy milyen lesz 2012. Összeállításunk az elmúlt év fontosabb eseményeit villantja föl.
1-4. Az utóbbi évek egyik legnagyobb elismerést kiváltott ciklusával indítjuk útjára a Zenei Kincsestár ez évi zongorabérletét. "Teli a komponista zenei nyelvének rokonszenvező ismeretével"; "Mestere e repertoárnak"; "Kifinomult játék és tévedhetetlen architekturális érzék"; "a legtöbb előadás iskolásnak és mesterkéltnek hat mellette" - írták a szaklapok Jandó Jenő teljes Haydn-ciklusának megjelenésekor, 2008-ban. Ma a remek magyar zongoraművésszel együtt indulunk neki, hogy bejárjuk az Esterházy-udvar legfényesebb tálentuma, a klasszika hercege, Joseph Haydn útját korai billentyűs szonátáitól a Mozartra kacsintó és Beethovent megjövendölő mesterművekig. Az ötvenkét Haydn-szonáta az egyik legsokoldalúbb zenei életút stációit képviselik egy sorsfordító időszakban, a nagy formák születésének idején. Az első darabok javarészt a barokk udvari hangszeres játék hagyományait követik. Formáik is ezt mutatják: divertimentó- vagy szvittételek éppúgy megtalálhatók köztük, mint feszesebb szonátaformában szerkesztett tételek. A G-dúr szonáta 1766 előtt keletkezhetett, és Haydn csak a század végén, emlékezetből papírra vetett műjegyzékében nevezi első szonátájának.
5-7. A második, C-dúr Haydn-szonáta három tételes.
8-10. A harmadik szonáta hangneme F-dúr. Haydn, a Scherzók mestere már ezt a dinamikus zárótételt is e néven nevezi.
11-13. A negyedik, G-dúr szonáta záró Prestójában Haydn felvet egy témát, amely a következő, ötödik darabban kerül ismét a felszínre.
kulturális paletta családoknak.
Márai Sándor Kassán és Budapesten, filmen és színpadon, vagy egy emlékkörúton. Szabó Lőrinc és a Kaláka-megjelent a legújabb Hangzó Helikon.
Szerkesztő: Nagy Rita
A városligeti Közlekedési Múzeum - hivatalos nevén Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - telve van érdekességekkel. Olyan tárgyakkal is, melyek a múlt közlekedéséhez, járműveihez kötődnek. És ezeken a tárgyakon keresztül bepillantást kaphatunk elődeink életébe, mindennapjaiba is. Ilyen közlekedési eszközökről lesz szó a mai műsorban.
Emlékirat. Jókai Anna novelláját Kubik Anna olvassa fel. A felvételt Horváth János készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (2/1.)
A magyar művészet élő legendái. Héja Domonkos karmesterrel, az Operaház megbízott főzeneigazgatójával (képünkön) beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
1997-ben ütőhangszeres, majd 1998-ban karmesteri diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Megnyerte a Magyar Televízió IX. Nemzetközi Karmesterversenyének első díját, közönségdíját és a Solti György-különdíjat is. Az athéni Dimitri Mitropoulos Nemzetközi Karmesterversenyen különdíjat és a közreműködő Chromaton Zenekar nagydíját nyerte el. Az 1995/96-os évadban Weiner László ösztöndíjjal a Budapesti Fesztiválzenekar asszisztens karmestereként dolgozott Fischer Iván dirigens mellett. 2003-tól a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának állandó asszisztens karmestere. Rendszeresen kap felkérést hazai vezető zenekaroktól. 2001-ben debütált a Magyar Állami Operaházban Puccini Bohémélet című operájával. 2002-ben Firenzében és Rómában Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját vezényelte nagy sikerrel. Visszatérő vendége a Kassai Állami Filharmóniának, a Macedón Filharmonikus Zenekarnak, a Tokyo City Philharmonic Orchestrának és a Orchestra di Lazio Romának.
2003-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2005-ben Artisjus-díjat, 2008-ban Junior Príma Zeneművészeti Díjat kapott. 2004-re felkérést kapott több olasz zenekartól, valamint a berlini Deutsches Symphonie-Orchestertől. Az általa 1993-ban alapított Danubia Szimfonikus Zenekarnak a mai napig vezető karmestere és művészeti vezetője. 2005 szeptembere óta a Chemnitzi Opera első karmestere. 2011. szeptember 6-tól a Magyar Állami Operaház megbízott főzeneigazgatója.
irodalom gyerekeknek. Békés Pál: A Félőlény. Felolvassa: Kálloy Molnár Péter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Rendező: Varga Andrea (5/4.)
Hit és értelem - teológia és lelkiség. Zimányi Ágnes műsora
A papi szolgálathoz hozzátartozik a napi imaórák, a zsolozsma végzése is. Az imaórák liturgiája, az istentisztelethez kapcsolódva, átfogja és megszenteli az egész napot. Erről Horváth Zoltán plébánost hallják.
A legfontosabb, hogy Istenhez tartozzunk - mondja Ocsovay Grácián ferences szerzetes, aki Isten szeretetéről és irgalmáról mondja el gondolatait.
"Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (58.). Jézus Krisztus és a vallások. Jézus és a vallások kapcsolatáról a Tanítóhivatal hogyan nyilatkozott meg? - kérdezzük.
kulturális paletta családoknak.
Márai Sándor Kassán és Budapesten, filmen és színpadon, vagy egy emlékkörúton. Szabó Lőrinc és a Kaláka-megjelent a legújabb Hangzó Helikon.
Szerkesztő: Nagy Rita
Emlékirat. Jókai Anna novelláját Kubik Anna olvassa fel. A felvételt Horváth János készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (2/1.)
A magyar művészet élő legendái. Héja Domonkos karmesterrel, az Operaház megbízott főzeneigazgatójával (képünkön) beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
1997-ben ütőhangszeres, majd 1998-ban karmesteri diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Megnyerte a Magyar Televízió IX. Nemzetközi Karmesterversenyének első díját, közönségdíját és a Solti György-különdíjat is. Az athéni Dimitri Mitropoulos Nemzetközi Karmesterversenyen különdíjat és a közreműködő Chromaton Zenekar nagydíját nyerte el. Az 1995/96-os évadban Weiner László ösztöndíjjal a Budapesti Fesztiválzenekar asszisztens karmestereként dolgozott Fischer Iván dirigens mellett. 2003-tól a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának állandó asszisztens karmestere. Rendszeresen kap felkérést hazai vezető zenekaroktól. 2001-ben debütált a Magyar Állami Operaházban Puccini Bohémélet című operájával. 2002-ben Firenzében és Rómában Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját vezényelte nagy sikerrel. Visszatérő vendége a Kassai Állami Filharmóniának, a Macedón Filharmonikus Zenekarnak, a Tokyo City Philharmonic Orchestrának és a Orchestra di Lazio Romának.
2003-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2005-ben Artisjus-díjat, 2008-ban Junior Príma Zeneművészeti Díjat kapott. 2004-re felkérést kapott több olasz zenekartól, valamint a berlini Deutsches Symphonie-Orchestertől. Az általa 1993-ban alapított Danubia Szimfonikus Zenekarnak a mai napig vezető karmestere és művészeti vezetője. 2005 szeptembere óta a Chemnitzi Opera első karmestere. 2011. szeptember 6-tól a Magyar Állami Operaház megbízott főzeneigazgatója.
1. A Zenei Kincsestárban a korunk legjobb Carmenjeként ismert Elina Garanèa várja kedves Hallgatóinkat spanyol melódiákkal. Elsőként a Seguidilla hangzik fel Bizet népszerű operájából. Elina Garanèához Roberto Alagna társul Don José szerepében, a RAI Nemzeti Filharmonikusokat Karel Mark Chichon dirigálja.
2. Elina Garanca most magyar hallgatóinak kedveskedik Lehár Ferenc Cigányszerelem című nagyoperettjének részletével: Messze a nagy erdő…
3. A következő spanyol melódia népszerűségben alig marad mögötte Lehár csárdásának. Pedig A bohém lány szerzője jószerével ismeretlen: Michael William Balfe. Következik Arline áriája, Az álom.
4. Szerelmi panasz. Manuel De Falla Szerelmi varázsló című balettjének részlete következik.
5.A most következő Bölcsődal ugyancsak Manuel De Falla életművéből való. A spanyol népdalfeldolgozás gitárjátékosa José María Gallardo del Rey.
6. Maurice Ravel Habanerája következik.
7. Ismét egy de Falla-dal, szerelmi búcsú, a Jota.
8. Elina Garanèa José Serrano Cigánydalával búcsúzik.
