Műsorújság

1-4. Világpremier a Katolikus Rádióban. Kedves Hallgatóink! A Jézuska ajándékai közül került elő a most következő remek zenei csemege. Svájci és magyar muzsika orgonára, fuvolára és klarinétra. Az 1979-ben alakult, svájci Trio Sorop új lemezének borítójáról csokorba kötött paprikafüzérek és havasi gyopár szirmai virítanak a szemlélőre, és éppily szívet vidító a friss hangfelvétel is. A trió két svájci tagja, a fuvolás Marianne Keller és a klarinétos Sylvia Schwarzenbach a szegedi Dóm orgonistájában, Égető Máriában talált rá ideális partnerére, hogy kedélyes örömzenében mutassák meg: a hangok nem ismernek sem országhatárokat, sem magaslati különbségeket. Az alpesek friss lehelete és az alföld békéje így lel egymásra magyar és svájci komponisták műveiben - közülük nem is egy kifejezetten a trió számára készült. A felvételeken két szép hangú magyar orgona vonul be a lemezpiacra: a keszthelyi Lisieux-i Szent Teréz templomé és a pécsi Pius templom Angster-orgonája. Ami pedig a zene küldetését illeti: a hamarosan megszólaló hanglemez teljes bevétele sérült gyermekek zenei fejlesztését szolgálja majd. Örömmel adjuk hát a szót most az orgona, a klarinét és a fuvola derűs triójának. XVIII. századi, berni vigadói táncok feldolgozása következik Hans Peter Graf átiratában. 5. Az iménti berni vigadói táncok hangszerelőjétől, Hans Peter Graftól való a most következő svájci népdal-egyveleg is - eredeti forrásuk egy "Röseligarte" címet viselő, igazán rózsás gyűjtemény. 6-8. A svájci örökséget most magyar zenei feljegyzéseink becses régiségei követik Farkas Ferenc feldolgozásában. A Trio Sorop műsorán Régi magyar táncok a XVII. századból: Intrada a lőcsei tabulatúrás könyvből; Apor Lázár tánca a Kájoni kódexből és Magyar tánc a soproni kéziratból. 9-10. Kortárs magyar szerző, Király László kompozícióival búcsúzunk a Trio Sorop svájci-magyar gyűjteményétől: Altató Szabolcsból és Vajdasági népdal.

Amikor Gábor Dénes 1971-ben átvette a fizikai Nobel-díjat, a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be. Nevéhez számos jelentős találmány fűződik; az első, az aeroplán körhinta volt, amelynek szabadalmi leírását tízéves korában vetette papírra. A holográfia feltalálásához az elektronoptikai leképezés tudományos vizsgálata vezette. A végső felismerés, saját bevallása szerint 1947 húsvétján történt, mialatt arra várakozott, hogy a közlekedési lámpa zöldre váltson…

2011: egy év, ami már mögöttünk van. Milyen volt? Menet közben az ember sok mindent mond és gondol, de majd az idő fogja eldönteni, hogy ezek közül melyik volt az igaz. Milyen év volt 2011? Paradox módon ez kicsit attól is függ, hogy milyen lesz 2012. Összeállításunk az elmúlt év fontosabb eseményeit villantja föl.

Mai vendég Galambos Nándor és Kovacsics Tamás az Ismerős Arcok zenakar tagjai.

A városligeti Közlekedési Múzeum - hivatalos nevén Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - telve van érdekességekkel. Olyan tárgyakkal is, melyek a múlt közlekedéséhez, járműveihez kötődnek. És ezeken a tárgyakon keresztül bepillantást kaphatunk elődeink életébe, mindennapjaiba is. Ilyen közlekedési eszközökről lesz szó a mai műsorban.

2011: egy év, ami már mögöttünk van. Milyen volt? Menet közben az ember sok mindent mond és gondol, de majd az idő fogja eldönteni, hogy ezek közül melyik volt az igaz. Milyen év volt 2011? Paradox módon ez kicsit attól is függ, hogy milyen lesz 2012. Összeállításunk az elmúlt év fontosabb eseményeit villantja föl.

1-4. Az utóbbi évek egyik legnagyobb elismerést kiváltott ciklusával indítjuk útjára a Zenei Kincsestár ez évi zongorabérletét. "Teli a komponista zenei nyelvének rokonszenvező ismeretével"; "Mestere e repertoárnak"; "Kifinomult játék és tévedhetetlen architekturális érzék"; "a legtöbb előadás iskolásnak és mesterkéltnek hat mellette" - írták a szaklapok Jandó Jenő teljes Haydn-ciklusának megjelenésekor, 2008-ban. Ma a remek magyar zongoraművésszel együtt indulunk neki, hogy bejárjuk az Esterházy-udvar legfényesebb tálentuma, a klasszika hercege, Joseph Haydn útját korai billentyűs szonátáitól a Mozartra kacsintó és Beethovent megjövendölő mesterművekig. Az ötvenkét Haydn-szonáta az egyik legsokoldalúbb zenei életút stációit képviselik egy sorsfordító időszakban, a nagy formák születésének idején. Az első darabok javarészt a barokk udvari hangszeres játék hagyományait követik. Formáik is ezt mutatják: divertimentó- vagy szvittételek éppúgy megtalálhatók köztük, mint feszesebb szonátaformában szerkesztett tételek. A G-dúr szonáta 1766 előtt keletkezhetett, és Haydn csak a század végén, emlékezetből papírra vetett műjegyzékében nevezi első szonátájának. 5-7. A második, C-dúr Haydn-szonáta három tételes. 8-10. A harmadik szonáta hangneme F-dúr. Haydn, a Scherzók mestere már ezt a dinamikus zárótételt is e néven nevezi. 11-13. A negyedik, G-dúr szonáta záró Prestójában Haydn felvet egy témát, amely a következő, ötödik darabban kerül ismét a felszínre.