Örkény István: Rózsakiállítás. A főbb szerepekben: Rudolf Péter, Kubik Anna, Jónás Gabriella, Dunai Tamás, Papp János. Szerkesztette: Varga Andrea. Rendezte: E. Román Kata. (6/5.)
Séta bölcső-helyem körül. Babati Lajos a MOB egykori szervezési és marketing igazgatója vall életútjáról Fábián Istvánnak. Felelős szerkesztő: Poór Tünde
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András
I. Tallér, gazdasági magazin.
Miért lehet lassan külön iparág a plasztikai sebészet? A válasz egyszerű: mert megszaladt. A dolog komoly: az etológus szerint a gazdasági élet bizonyos vonatkozásaira épp úgy érvényes a "megszaladás" elmélet, mint az élővilág jelenségeire.
EU-csúcs: "akarom is meg nem is"?
II. Az állam mint tulajdonos. Egy konferencia tanulságai, egy felmérés eredményei. Huszonnégy országban készítette az Ernst&Young nemzetközi tanácsadó cég - Amerikától az arab világig, Németországtól Magyarországig - azt a felmérést, mely az állam szerepét vizsgálja. "Az állam, mint tulajdonos".
/A képen pénzügyi rovatunk állandó szakértője, Kiss Imre elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője./
1-6. Liszt Tizenkét Nagy etűdjének 1837-ben napvilágot látott füzetét ütjük fel a mai Zenei Kincsestárban. A többnyire Berlinben keletkezett etűdök a virtuóz Liszt kézjegyét viselik. 14 esztendővel járunk a Transzcendens etűdök végleges változata előtt. Ezek az évek részint a virtuóz technika tökéletesítésének, részint a bravúros játék költői átlényegítésének jegyében telnek. E viszonylag korai, embert próbáló szerzemények elsősorban a káprázatos technikai felkészültséget demonstrálják. Liszt számára - ahogyan ő fogalmazott - "a zongorám az, ami a tengerésznek a fregattja, ami az arabnak a paripája." A Tizenkét nagy etűd csakugyan a hangok viharzó tengerét, a futamok féktelen vágtáját ígéri - néhol, mint a harmadik darabban, békés szigetekkel és árnyas erdőségekkel. A darabokban rá-rálelni a Paganini-etűdök emlékeire és a Transzcendens etűdök előképeire, például a Mazeppa témájára a negyedik etűdben. Mai válogatásunkban az első hat darab szólal meg. A zongoránál Leslie Howard.
kulturális paletta családoknak. Száz év derű- Búza Barna szobrászművész emlékkiállítása Kisvárdán.MODEM- Hibriditás kiállítás Debrecenben. Animációtörténet Dizseri Eszterrel.Szerkesztő: Zanati Zsófia
A képen Búza Barna szobrászművész Szent Istvánról készült alkotásával Sarkadon.
"És nem volt többé szégyen az, hogy a magyar nép fia vagy."
Összeállította és rendezte: E. Román Kata
Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna
Zenei szerkesztő: Dévény Mária (15/8.)
Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre
Közreműködött: Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Dunai Tamás,
Hegyesi Andrea, Kaszás Attila, Kubik Anna, Lázár Csaba, Mécs Károly,
Nagy Gábor, Nagy Imre, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Pásztor Erzsi,
Rajhona Ádám, Sárospataki Horváth Katalin, Schnell Ádám
és Takács Bence
Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter,
és Horváth János hangmérnök
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár
(Készült 2006-ban.)
Színészbejáró. Mészáros Piroskával a Nemzeti Színház színészével beszélget Szabó Csilla.
Cordelia a Lear királyban, Natalja Ivanovna a Három nővérben és Durik Maris a Berzsián és Didekiben. Változatos stílusú és műfajú színdarabok, fontos szerepek állnak a 26 éves színésznő háta mögött. Arról, hogy milyen volt a Nemzeti Színház művészeként elkezdeni a színészpályát Szabó Csilla kérdezi Mészáros Piroskát.
Hit és értelem - teológia és lelkiség. Zimányi Ágnes műsora
Anyaszentegyházunk október 22-én ünnepelte először a május 1-én boldoggá avatott II. János Pál pápát. Személyéről, a boldoggá avatott nagy pápa ünnepéről Erdő Pétert beszél.
Hivatalosan is elindult Egerben a Szent István Televízió. Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a Szent István Rádió épületében lévő televíziós stúdiót. A Szent István Televízióról Szarvas István igazgatót és Ternyák Csaba érseket hallják.
Biblia-gyűjtemény Kispesten. Hegedűs László a kispesti Nagyboldogasszony templom plébánosa, aki hosszú évek óta gyűjti a Szentírásokat. A Biblia évében megjelent Aranybibliát is. A Biblia szeretetéről és életre váltásáról Hegedűs László plébánost beszél.
Isten irgalma nem azt jelenti, hogy elnézi az ember bűneit. Isten a bűnt nem nézi el. Irgalma abban áll, hogy a mi bűneikért saját Fiát adta oda - mondja Cseri Kálmán református lelkipásztor az isteni irgalomról.
"Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (54.). Egyházi megnyilatkozások a krisztológiában. Vajon a Tanítóhivatal adott-e ki megnyilatkozást Jézus Krisztus áldozatáról? - kérdezzük.
kulturális paletta családoknak. Száz év derű- Búza Barna szobrászművész emlékkiállítása Kisvárdán.MODEM- Hibriditás kiállítás Debrecenben. Animációtörténet Dizseri Eszterrel.Szerkesztő: Zanati Zsófia
A képen Búza Barna szobrászművész Szent Istvánról készült alkotásával Sarkadon.
"És nem volt többé szégyen az, hogy a magyar nép fia vagy."
Összeállította és rendezte: E. Román Kata
Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna
Zenei szerkesztő: Dévény Mária (15/8.)
Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre
Közreműködött: Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Dunai Tamás,
Hegyesi Andrea, Kaszás Attila, Kubik Anna, Lázár Csaba, Mécs Károly,
Nagy Gábor, Nagy Imre, Nagy-Kálózy Eszter, Papp János, Pásztor Erzsi,
Rajhona Ádám, Sárospataki Horváth Katalin, Schnell Ádám
és Takács Bence
Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter,
és Horváth János hangmérnök
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár
(Készült 2006-ban.)
Színészbejáró. Mészáros Piroskával a Nemzeti Színház színészével beszélget Szabó Csilla.
Cordelia a Lear királyban, Natalja Ivanovna a Három nővérben és Durik Maris a Berzsián és Didekiben. Változatos stílusú és műfajú színdarabok, fontos szerepek állnak a 26 éves színésznő háta mögött. Arról, hogy milyen volt a Nemzeti Színház művészeként elkezdeni a színészpályát Szabó Csilla kérdezi Mészáros Piroskát.
1-4. A Zenei Kincsestárban ma Beethoven opus 18-as számú, 1798-tól komponált vonósnégyes-ciklusának 5., A-dúr darabját mutatjuk be Kedves Hallgatóinknak. Az A-dúr vonósnégyes újabb példája, miként próbálkozik Beethoven a hagyományos formák tiszteletben tartása mellett újszerűséggel. A darab közvetlen példaképként tekint Mozart 464-es jegyzékszámú, Haydnnak ajánlott, ugyancsak A-dúr vonósnégyesére. A haydni módra derűs, felhőtlen nyitótételt - megfelelően a mozarti előképnek - mind összetettebb szerkesztésű tételek követik. A menuetto-trió után rondószerű variációs füzér vezet végig egy egyszerű tánctémát az Andante cantabilén. A téma bámulatos átalakulásai a legkülönfélébb kedélyeket testesítik meg, egészen a rusztikus táncimitációkig. Nem meglepő, hogy az ezt követő záróallegro szinte az izgágaságig zaklatott, kihívó. Az Alban Berg Kvartett muzsikál.
