Örkény István: Rózsakiállítás. A főbb szerepekben: Rudolf Péter, Kubik Anna, Jónás Gabriella, Dunai Tamás, Papp János. Szerkesztette: Varga Andrea. Rendezte: E. Román Kata. (6/4.)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
Mai műsorunk külpolitikával foglalkozik, kiemelve néhány témát az elmúlt hetekből:
- 5 év után újra szabad Gilad Salit. Mi vezetett a megegyezéshez és milyen hatással lehet az izraeli tizedes elengedése a zsidó állam és a szélsőséges Hamász viszonyára? Vendégünk Gazdik Gyula tudományos főmunkatárs, ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet
- A magyar EU-elnökség támogatásáért, a közép-európai együttműködésért és a totalitárius rendszerek áldozatai emléknapjának létrehozásában való közreműködésért magyar állami elismerés a kapott lengyel és a litván igazságügy-miniszter. Ennek kapcsán utóbbival, Remigijus Simasiusszal beszélgetünk
- Lengyelország választott. Minden, amit az október 9-i parlamenti szavazásról, annak előzményeiről és következményeiről tudni kell. Vendégünk Mitrovits Miklós polonista, tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet
Szerkesztő: Vörös Szabolcs
1-4. A Zenei Kincsestárban ma a népszerű argentin zeneszerző, Astor Piazzolla társául szegődünk a tangó diadalútján. Piazzolla 1921-ben született. 1940-ben megmutatta egy szerzeményét a Buenos Airesben turnézó Arthur Rubinsteinnek, aki Alberto Ginasterához, a latin-amerikai kortárs zene mesteréhez irányította. 1954-ben ösztöndíjjal Párizsba érkezett, ahol Nadia Boulanger zeneszerzői kurzusán ismeri fel a tangó és a kortárs komolyzene kibontásra váró közös szálait. Példaképei Sztravinszkij és Bartók. Kompozícióinak legtöbbjében ott izzik a tangó feszült, néha túlfűtött, máskor elcsigázott lüktetése. A tangó története című karaktersorozatában az argentin nemzeti tánc világhódító útját vázolja fel. A négy tétel végigvezet a tangó világsikerének útján: a századforduló latin-amerikai örömtanyáitól a 30-es évek kávéházain át a 60-as évek night clubjain keresztül napjaink koncertpódiumáig. A gitárra és fuvolára írt szerzemény előadói: Manuel Barrueco és Emmanuel Pahud.
5. A tangó története után egy szólószerzemény Manuel Barrueco gitárján: Az angyal halála.
kulturális paletta családoknak. Szerkesztő: Szabó Csilla
Bemutatjuk Berecz András Hazakísérlek című lemezét, amely Gyergyó régi népzenéjét tárja elénk.
A Nemzeti Színházban Blaskó Péterrel és Rába Rolanddal beszélgetünk A fösvény című előadásról.
A bonyhádi múzeumba látogatunk, ahol a híres zománcgyár történetébe is bepillanthatunk.
"És nem volt többé szégyen az, hogy a magyar nép fia vagy."
Összeállította és rendezte: E. Román Kata
Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna
Zenei szerkesztő: Dévény Mária (15/7.)
Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre
Közreműködött: Blaskó Péter, Borbiczki Ferenc, Dunai Tamás,
Kubik anna, Nagy Gábor, Nagy-Kálózy Eszter, Oberfrank Pál,
Papp János, Pásztor Erzsi, Rajhona Ádám
Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter,
és Horváth János hangmérnök
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár
(Készült 2006-ban.)
Séta bölcső-helyem körül. Babati Lajos a MOB egykori szervezési és marketing igazgatója vall életútjáról Fábián Istvánnak. Felelős szerkesztő: Poór Tünde
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András
I. Tallér, gazdasági magazin.
Miért lehet lassan külön iparág a plasztikai sebészet? A válasz egyszerű: mert megszaladt. A dolog komoly: az etológus szerint a gazdasági élet bizonyos vonatkozásaira épp úgy érvényes a "megszaladás" elmélet, mint az élővilág jelenségeire.
EU-csúcs: "akarom is meg nem is"?
II. Az állam mint tulajdonos. Egy konferencia tanulságai, egy felmérés eredményei. Huszonnégy országban készítette az Ernst&Young nemzetközi tanácsadó cég - Amerikától az arab világig, Németországtól Magyarországig - azt a felmérést, mely az állam szerepét vizsgálja. "Az állam, mint tulajdonos".
/A képen pénzügyi rovatunk állandó szakértője, Kiss Imre elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője./
kulturális paletta családoknak. Szerkesztő: Szabó Csilla
Bemutatjuk Berecz András Hazakísérlek című lemezét, amely Gyergyó régi népzenéjét tárja elénk.
A Nemzeti Színházban Blaskó Péterrel és Rába Rolanddal beszélgetünk A fösvény című előadásról.
A bonyhádi múzeumba látogatunk, ahol a híres zománcgyár történetébe is bepillanthatunk.
"És nem volt többé szégyen az, hogy a magyar nép fia vagy."
Összeállította és rendezte: E. Román Kata
Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna
Zenei szerkesztő: Dévény Mária (15/7.)
Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre
Közreműködött: Blaskó Péter, Borbiczki Ferenc, Dunai Tamás,
Kubik anna, Nagy Gábor, Nagy-Kálózy Eszter, Oberfrank Pál,
Papp János, Pásztor Erzsi, Rajhona Ádám
Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter,
és Horváth János hangmérnök
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár
(Készült 2006-ban.)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András
I. Tallér, gazdasági magazin.
Miért lehet lassan külön iparág a plasztikai sebészet? A válasz egyszerű: mert megszaladt. A dolog komoly: az etológus szerint a gazdasági élet bizonyos vonatkozásaira épp úgy érvényes a "megszaladás" elmélet, mint az élővilág jelenségeire.
EU-csúcs: "akarom is meg nem is"?
II. Az állam mint tulajdonos. Egy konferencia tanulságai, egy felmérés eredményei. Huszonnégy országban készítette az Ernst&Young nemzetközi tanácsadó cég - Amerikától az arab világig, Németországtól Magyarországig - azt a felmérést, mely az állam szerepét vizsgálja. "Az állam, mint tulajdonos".
/A képen pénzügyi rovatunk állandó szakértője, Kiss Imre elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője./
1-6. Liszt Tizenkét Nagy etűdjének 1837-ben napvilágot látott füzetét ütjük fel a mai Zenei Kincsestárban. A többnyire Berlinben keletkezett etűdök a virtuóz Liszt kézjegyét viselik. 14 esztendővel járunk a Transzcendens etűdök végleges változata előtt. Ezek az évek részint a virtuóz technika tökéletesítésének, részint a bravúros játék költői átlényegítésének jegyében telnek. E viszonylag korai, embert próbáló szerzemények elsősorban a káprázatos technikai felkészültséget demonstrálják. Liszt számára - ahogyan ő fogalmazott - "a zongorám az, ami a tengerésznek a fregattja, ami az arabnak a paripája." A Tizenkét nagy etűd csakugyan a hangok viharzó tengerét, a futamok féktelen vágtáját ígéri - néhol, mint a harmadik darabban, békés szigetekkel és árnyas erdőségekkel. A darabokban rá-rálelni a Paganini-etűdök emlékeire és a Transzcendens etűdök előképeire, például a Mazeppa témájára a negyedik etűdben. Mai válogatásunkban az első hat darab szólal meg. A zongoránál Leslie Howard.
