Műsorújság

1-6. Két mágikus zeneművész a romantika korából: Nicoló Paganini és Liszt Ferenc adnak találkát egymásnak a mai Zenei Kincsestárban. Azon hallgatóink, akik velünk tartottak legutóbbi pénteki esti régizenei utazásunkon, ismerhetik az ördöggel való cimboraság hírébe keveredett olasz virtuóz szólóműveinek babonás összetettségét. A genovai hegedűs egyik párizsi koncertjét követően az ifjú Liszt fejébe vette: bebizonyítja, hogy a hallottak nem az ördöngösség műve, mi több: a Paganini-etűdök briliáns hatása zongorán is elérhető. Igaz, hogy utóbb Schumann és Brahms is megpróbálkozott ezzel, az úttörő dicsősége mégis Liszté, aki koncertjeinek fénypontjaként, a lehetetlent megkísértve mutatta be Paganini öt capricciójának és egy hegedűverseny-tételének zongorás átiratait. Az utóbbi az 1851-es, Clara Schumann-nak dedikált Hat Nagy Paganini-etűd harmadik darabja, a La Campanella. A zongoránál Leslie Howard.

Mai műsorunkban arról beszélgetünk, hogy milyen az élet azokban a családokban, ahol a szülők, gyerekek és néhol még a nagyszülők is együtt dolgoznak.

A kutatólaboratóriumban azt kutattam, miért pont a koreaiak és miért pont velünk? (prof.dr. Pálinkás József, a MTA elnöke) Mért félnek az egyházi fenntartástól? (Papp Attila gimnáziumigazgató) Ahogy a Karitász elindult (Écsy Gábor igazgató) Madárijesztők és Sajdik madarai (Papp László műgyűjtő) Frizbí kölcsönkuztyával, csapatban vagy szabad stílusban (Major Balázs Milán)

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre. Közreműködött: Blaskó Péter, Borbély T. András, Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Dunai Tamás, Kiss Jenő, Kristán Attila, Kubik Anna, Lázár Csaba, Nagy-Kálózy Eszter, Rajhona Ádám, Schnell Ádám és Takács Bence Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter, és Horváth János hangmérnök Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár (Készült 2006-ban.)

Mai vendég Vig Tomi az amerikából nemrég hazatelepült vibrafonművész.

- Liszt Ferenc a Zeneakadémia alapítója. Művészetével egy elérhetetlenül magas mércét állított. Mondhatni mindent megújított. Hogy mélyen érző katolikus ember volt, az személy szerint nekem is nagyon sokat jelent, és azoknak a tanároknak is, akik a Zeneakadémia szelleméhez valóban hozzátesznek. Akik nem egyszerűen csak muzsikusok, hanem nevelők is. Tehát a Liszt-év a mi számunkra különösen fontos - hangsúlyozza az interjúban Batta András, aki arról is beszámolt, hogy Liszt születésnapján, illetve az előző és a következő napon: október 21-22-23-án a Régi Zeneakadémián egy kis fesztivált rendeznek, amelynek keretében a zeneszerző több vallásos tárgyú műve is elhangzik. A Liszt-év egyik legrangosabb eseménye a 200. születésnapon, a World Liszt Day elnevezésű programnak megfelelően, hogy Liszt fő műve, a Krisztus oratórium szólal meg szerte a világon, Ázsiától Ausztráliáig. - E mű inkább szertartás, mint egyszerű oratórium - fogalmazott Batta András, aki úgy látja: most egy olyan korszak következik, de legalábbis az emberekben nagyon erős a vágy, hogy a művészet spirituális jellegét keressék, hogy a művészeten keresztül is Isten felé forduljanak.

Érdekes kezdeményezésbe fogtak néhány éve a tabajdi lakosok. Megépítették az ország egyetlen "Mezítlábas parkját". 22 különbőző talaj és termés mintán lehet végigsétálni erdős, vadregényes környezetben úgy, hogy a végén egy kellemes testnek (talpnak) és léleknek is felüdítő érzésben lesz részük a látogatóknak. A lúdtalp és a mezítlábjárás kapcsolatát az orthopédus és természetgyógyász szemszögéből is megismerhetjük. A problémának kiváló gyógymódja lehet a tabajdi séta is.

Mai műsorunkban arról beszélgetünk, hogy milyen az élet azokban a családokban, ahol a szülők, gyerekek és néhol még a nagyszülők is együtt dolgoznak.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre. Közreműködött: Blaskó Péter, Borbély T. András, Borbiczki Ferenc, Cseke Péter, Dunai Tamás, Kiss Jenő, Kristán Attila, Kubik Anna, Lázár Csaba, Nagy-Kálózy Eszter, Rajhona Ádám, Schnell Ádám és Takács Bence Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter, és Horváth János hangmérnök Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár (Készült 2006-ban.)

- Liszt Ferenc a Zeneakadémia alapítója. Művészetével egy elérhetetlenül magas mércét állított. Mondhatni mindent megújított. Hogy mélyen érző katolikus ember volt, az személy szerint nekem is nagyon sokat jelent, és azoknak a tanároknak is, akik a Zeneakadémia szelleméhez valóban hozzátesznek. Akik nem egyszerűen csak muzsikusok, hanem nevelők is. Tehát a Liszt-év a mi számunkra különösen fontos - hangsúlyozza az interjúban Batta András, aki arról is beszámolt, hogy Liszt születésnapján, illetve az előző és a következő napon: október 21-22-23-án a Régi Zeneakadémián egy kis fesztivált rendeznek, amelynek keretében a zeneszerző több vallásos tárgyú műve is elhangzik. A Liszt-év egyik legrangosabb eseménye a 200. születésnapon, a World Liszt Day elnevezésű programnak megfelelően, hogy Liszt fő műve, a Krisztus oratórium szólal meg szerte a világon, Ázsiától Ausztráliáig. - E mű inkább szertartás, mint egyszerű oratórium - fogalmazott Batta András, aki úgy látja: most egy olyan korszak következik, de legalábbis az emberekben nagyon erős a vágy, hogy a művészet spirituális jellegét keressék, hogy a művészeten keresztül is Isten felé forduljanak.