Műsorújság

1. A Zenei Kincsestárban ma Mozarttal adózunk az emberi énekhang csodálatának. Az utóbbi évtizedek egyik legjelesebb Mozart-énekesnője, a híres francia Éj királynője, Natalie Dessay Mozart legszebb koloratúráriáiból állított össze lemezt a Lyoni Operazenekar és Theodor Guschlbauer karmester közreműködésével. A lemezen szereplő áriák többsége az Aloysia Weber, Mozart ifjúkori szerelme és utóbb sógornője számára írott bravúrdarabok közül került ki. Ez önmagában is sokat elárul a következő négy alkotás emberpróbáló magasságairól. Dessay művésznő pályaképe további ígéretekre jogosítja fel a kedves hallgatót: a Lyonban született, Bordeaux-ban fölfedezett szopráncsillag 1990-ben éppen a bécsi Mozart-énekversenyen aratta első sikereit. Mozart-szerepeinek sorában Blonde előzte meg a koloratúr alakításokat: Aspasiát a Mitridatéban és az Éj királynőjét, amelyet ötvenszer énekelt. Az első Mozart-ária 1788-ban keletkezett egy Metastasio-versre: Ah, ha az égben. Sokatmondó, hogy az ária első változatát Mozart már Aloysiával való első találkozásuk idején papírra vetette. 2-3. A most következő két bravúrária Mozart és Aloysia közös bécsi bemutatkozását szolgálta 1783-ban. Aloysia Anfossi operájában, A tapintatlan leskelődőben debütált az olasz operatársulatnál, és Mozart megragadta az alkalmat, hogy mind sógornője, mind a maga számára elsőrangú bemutatkozást kerekítsen két betétária képében. "Ó Istenem, hadd mondom el" - ostromolja a magasságokat Natalie Dessay, Jean Estournet hegedű- és Frédéric Tardy oboaszólója fölött, majd a megcsalt hősnő mérgét is kiadja pompás furioso áriájában. 4. A bécsi bravúráriák után egy csodaszép mestermű Mozart iskolaéveiből. A "Ha bánataim mind" kezdetű ária 1770-ben, Rómában született.

Legalább egyszer eljussanak a könyvtárba és megtapasztalják, hogy nem csak mindentudó "okoskák" járnak oda -ez a célja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hátrányos helyzetű fiatalok számára indított mentori szolgálatának.

Az a szóbeszéd terjedt el Amerikában, hogy a hatalmas ország tudományos intézethálózatának csúcsait marslakók szállták meg. Közös jellemzőjük az, hogy valamennyien magyarul beszélnek. E mondatok a legenda szerint Enrico Fermi atomtudóstól származnak, a legendát pedig az a tény táplálta, hogy a magyar tudománynak akkor a világ élvonalába tartozó képviselői, kevés kivételtől eltekintve, az Amerikai Egyesült Államokban találtak menedéket a német fasizmus üldözése elől, és új hazájukban korszakos találmányok sokaságával járultak hozzá az emberi kultúra gazdagításához. Mai műsorunkban az egyik "marslakót", Wigner Jenőt mutatjuk be, aki 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Szót ejtünk Szilárd Leóról, Teller Edéről és Neumann Jánosról is - ők is a marslakók közé tartoztak, de róluk bővebben következő adásainkban hallhatnak.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Blaskó Péter, Cseke Péter, Kiss Jenő, Kubik Anna, Lázár Csaba, Nagy Gábor és Nikl János Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter, és Horváth János hangmérnök Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár (Készült 2006-ban.)

Mai vendég, Kollár Attila a Solaris és az Invocatio Musicalis zenekarok fuvolistája.

I. Tallér - gazdasági Magazin, aktualitásokkal, a hét gazdasági eseményeivel. - Az állami tulajdon szerepe. Interjú Hegmanné Nemes Sára államtitkárral. - Pénzügyi sorozat: alapkamat és a gazdaság. II. Nyugdíj. - Milyen volt, milyen most, és milyen lesz a nyugdíj. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a műsor vendége.

Az elektromos autó már valóság. De persze számtalan kérdést vet föl. Mert a ma megtehető 100-150 km már bőven elég ahhoz, hogy egy átlagember a hétköznapok során - munkába járásra, napi ügyek intézésére - használja az autót, de ennél hosszabb kirándulások nem képzelhetők el. Csak olyan pihenők közbeiktatásával, ahol jó sok időt kell várakozni ahhoz, hogy újra indulhassunk. Bemutatunk egy elektromos autó. És hogy meglegyen a kontraszt, ugyanannak a márkának egy hagyományos típusát is. Igaz, egy másik kategóriából.

Legalább egyszer eljussanak a könyvtárba és megtapasztalják, hogy nem csak mindentudó "okoskák" járnak oda -ez a célja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hátrányos helyzetű fiatalok számára indított mentori szolgálatának.

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Blaskó Péter, Cseke Péter, Kiss Jenő, Kubik Anna, Lázár Csaba, Nagy Gábor és Nikl János Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter, és Horváth János hangmérnök Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár (Készült 2006-ban.)

I. Tallér - gazdasági Magazin, aktualitásokkal, a hét gazdasági eseményeivel. - Az állami tulajdon szerepe. Interjú Hegmanné Nemes Sára államtitkárral. - Pénzügyi sorozat: alapkamat és a gazdaság. II. Nyugdíj. - Milyen volt, milyen most, és milyen lesz a nyugdíj. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a műsor vendége.

1-2. Zarándokévek. Liszt fiatalkori utazásainak benyomásai alapján szerkesztette egybe svájci és itáliai emlékeinek zenés képeskönyvét. Három gyermekének anyja, Marie d'Aguolt grófnő oldalán utazott, és - mint minden romantikus művészt - lebilincselte Olaszország. Nem csak a táj, de az olasz reneszánsz káprázatos kulturális öröksége is. Leslie Howard zongoráján ma két emlékkép szólal meg az olasz reneszánsz emlékeiből úgy, amint Lisztre hatottak. Elsőként a Chopin noktürnjeinek líráját idéző, ám már impresszionisztikusabb, lazább szövetű 123. Petrarca-szonett. A költemény bevezető sorai: "Én láttam angyali lényét a földön, / égi szépségét, melynek párja nincsen." Második darabunk Liszt korábbi, zongorás találkozása az életét meghatározó egyik alaptémával: Szonáta Dante olvasása után. Ha Faust története a romantikus világfit, Dante Isteni színjátéka a katolikus misztika rajongóját vonzotta Lisztben. 1857-ben megjelentetett Dante-szimfóniája képszerű tablót fest Dante túlvilágáról. Az 1849-ben megjelent Dante-szonáta első vázlatait 1837-ben, a Comói-tó partján vetette papírra. Liszt, aki a szonátaformát a fantázia szabadságába oldja, a pokol vízióitól a mennyei megdicsőülésig vezeti a zenei ívet a poklot, a kegyelmet és az ember reménykedését kifejező három témájának ütköztetésével. Leslie Howard játszik.