Műsorújság

Kovács Zoltán művét Horváth Bence trombitán, Farkas István Péter harsonán szólaltatja meg, közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kocsár Balázs. Madarász Iván kompozícióját a Budapest Clarinet Quartet adja elő, közreműködik Rácz Ottó oboán, Varga Zoltán Mihály vibrafonon és marimbán, valamint a szerző zongorán.

Ahány ember annyi titok. Ami az egyiknek csak egy mohos lépcső. néhany foka egy kicsit nemtiszta viz partján, az a másiknak Wagner bayreuthi kertjenek egy részlete, ahol turistaúton járt tavalyelőtt, a harmadiknak meg maga a transzcendens lét képpé formálva. Mindegyiknek igaza van nyilván. Akinek Csortos Szabo képei lépcsők, kastélyok,szobrok, miegyebek, az nézze igy. Akinek heuréka élménye van, hogy jé,itt is jártam a Schwarzenberg kastélyban, az nézze úgy. Es aki szeret a valósagos utazások helyett/mellett fejben, lélekben utazni, akinek Angkor egy letűnt kultúra kőbe faragott emlékei mellett a természet és az emberi civilizació gigászi harcanak egyik színtere, az meg nézze emigy. Mindenkinek szive-joga a döntés, s pont annyira lesz tiszteletben tartva az ő választása, amennyire megtiszteli a másik két, az övétől eltérő értelmezést. De az biztos, mi mindhármuknak rendeztuk itt a Mano Házban Csortos Szabo Sandor: Titkos kertek cimű kiállítását. (Kincses Károly , a kiállítás kurátora)

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Cseke Péter, Kaszás Attila és Papp János, valamint Déri András orgonaművész Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter, és Horváth János hangmérnök Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár (Készült 2006-ban.)

mA KEN HENSLEY, RICK WAKEMAN, STANLEY CLARKE ÉS DAVID GILMOUR FELVÉTELEI FOROGNAK.

1. 10 éves a Családpedagógiai Intézet a Sapientia Hittudományi Főiskolán. Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes intézetvezetővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány október 8-9-én Lillafüreden tartott nagygyűlése kapcsán a középiskolás diákcserékről, az interkulturális tanulásról, a székesfehérvári önkéntesek munkájáról Rosta Károllyal és családjával beszélget Sallai Éva.

Az a szóbeszéd terjedt el Amerikában, hogy a hatalmas ország tudományos intézethálózatának csúcsait marslakók szállták meg. Közös jellemzőjük az, hogy valamennyien magyarul beszélnek. E mondatok a legenda szerint Enrico Fermi atomtudóstól származnak, a legendát pedig az a tény táplálta, hogy a magyar tudománynak akkor a világ élvonalába tartozó képviselői, kevés kivételtől eltekintve, az Amerikai Egyesült Államokban találtak menedéket a német fasizmus üldözése elől, és új hazájukban korszakos találmányok sokaságával járultak hozzá az emberi kultúra gazdagításához. Mai műsorunkban az egyik "marslakót", Wigner Jenőt mutatjuk be, aki 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Szót ejtünk Szilárd Leóról, Teller Edéről és Neumann Jánosról is - ők is a marslakók közé tartoztak, de róluk bővebben következő adásainkban hallhatnak.

Ahány ember annyi titok. Ami az egyiknek csak egy mohos lépcső. néhany foka egy kicsit nemtiszta viz partján, az a másiknak Wagner bayreuthi kertjenek egy részlete, ahol turistaúton járt tavalyelőtt, a harmadiknak meg maga a transzcendens lét képpé formálva. Mindegyiknek igaza van nyilván. Akinek Csortos Szabo képei lépcsők, kastélyok,szobrok, miegyebek, az nézze igy. Akinek heuréka élménye van, hogy jé,itt is jártam a Schwarzenberg kastélyban, az nézze úgy. Es aki szeret a valósagos utazások helyett/mellett fejben, lélekben utazni, akinek Angkor egy letűnt kultúra kőbe faragott emlékei mellett a természet és az emberi civilizació gigászi harcanak egyik színtere, az meg nézze emigy. Mindenkinek szive-joga a döntés, s pont annyira lesz tiszteletben tartva az ő választása, amennyire megtiszteli a másik két, az övétől eltérő értelmezést. De az biztos, mi mindhármuknak rendeztuk itt a Mano Házban Csortos Szabo Sandor: Titkos kertek cimű kiállítását. (Kincses Károly , a kiállítás kurátora)

Narrátor: Jónás Gabriella és Szélyes Imre Közreműködött: Cseke Péter, Kaszás Attila és Papp János, valamint Déri András orgonaművész Technikai munkatársak: Biksza Levente, Urbán Péter, és Horváth János hangmérnök Rendezőasszisztens: Varga Andrea Felelős szerkesztő: Nagy Gáspár (Készült 2006-ban.)

1. 10 éves a Családpedagógiai Intézet a Sapientia Hittudományi Főiskolán. Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes intézetvezetővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány október 8-9-én Lillafüreden tartott nagygyűlése kapcsán a középiskolás diákcserékről, az interkulturális tanulásról, a székesfehérvári önkéntesek munkájáról Rosta Károllyal és családjával beszélget Sallai Éva.

1. A Zenei Kincsestárban ma Mozarttal adózunk az emberi énekhang csodálatának. Az utóbbi évtizedek egyik legjelesebb Mozart-énekesnője, a híres francia Éj királynője, Natalie Dessay Mozart legszebb koloratúráriáiból állított össze lemezt a Lyoni Operazenekar és Theodor Guschlbauer karmester közreműködésével. A lemezen szereplő áriák többsége az Aloysia Weber, Mozart ifjúkori szerelme és utóbb sógornője számára írott bravúrdarabok közül került ki. Ez önmagában is sokat elárul a következő négy alkotás emberpróbáló magasságairól. Dessay művésznő pályaképe további ígéretekre jogosítja fel a kedves hallgatót: a Lyonban született, Bordeaux-ban fölfedezett szopráncsillag 1990-ben éppen a bécsi Mozart-énekversenyen aratta első sikereit. Mozart-szerepeinek sorában Blonde előzte meg a koloratúr alakításokat: Aspasiát a Mitridatéban és az Éj királynőjét, amelyet ötvenszer énekelt. Az első Mozart-ária 1788-ban keletkezett egy Metastasio-versre: Ah, ha az égben. Sokatmondó, hogy az ária első változatát Mozart már Aloysiával való első találkozásuk idején papírra vetette. 2-3. A most következő két bravúrária Mozart és Aloysia közös bécsi bemutatkozását szolgálta 1783-ban. Aloysia Anfossi operájában, A tapintatlan leskelődőben debütált az olasz operatársulatnál, és Mozart megragadta az alkalmat, hogy mind sógornője, mind a maga számára elsőrangú bemutatkozást kerekítsen két betétária képében. "Ó Istenem, hadd mondom el" - ostromolja a magasságokat Natalie Dessay, Jean Estournet hegedű- és Frédéric Tardy oboaszólója fölött, majd a megcsalt hősnő mérgét is kiadja pompás furioso áriájában. 4. A bécsi bravúráriák után egy csodaszép mestermű Mozart iskolaéveiből. A "Ha bánataim mind" kezdetű ária 1770-ben, Rómában született.