Műsorújság

1. Fájdalmas Szűzanya ünnepének utolsó félórájában három romantikus egyházi kórusmű hangzik fel az Istenanya tiszteletére. A komponista Giuseppe Verdi, a három Mária-ének pedig az 1898-ban komponált Négy egyházi darab első három kompozíciója. Verdi korában az egyházi zene másodlagos szerepet játszik a zeneszerzők életművében, maga Verdi is jobbára operai tablók megfelelő helyzeteiben mutatja be, hogy ismeri a korábbi szerzők egyházi tónusait. Legnagyobb csodálattal Palestrina iránt viseltetett, mint az a most következő szerzeményekből is kitetszik. Az elsőként felhangzó négy tételes kórusmű némiképp egyedül áll a Négy egyházi darab sorában. Zenekari kíséret mellőzése nélkül íródott, és Verdi nem is tekintette a sorozat tagjának, ez csak az első kiadás folytán rögzült az előadói gyakorlatban. A mű teljes címe: Ave Maria rejtélyes hangsorra. A Monteverdi Kórust Sir John Eliot Gardiner vezényli. 2. Jacopone da Todi fájdalmas Szűzanya-himnuszát, a Stabat Mater dolorosát Verdi korábbi megzenésítéseket - egyebek közt a Palestrináét - követően, drámai eredetiséggel formálja meg. Verdi Stabat matere nem a barokk formaművészek követőjére, hanem az Otello és a Macbeth komponistájára vall: a nagyszabású mű tulajdonképp egybefüggő, áradó operai jelenet. A zenei ívek festőien hangsúlyozzák a történéseket és érzéseket, Krisztus szenvedéseit, Mária rémületét, kétségbeesését, fájdalmát és a mennyei dicsőség ígéretét. A Monteverdi Kórushoz és Sir John Eliot Gardinerhez a Forradalom és Romantika Zenekara csatlakozik. 3. Harmadik Mária-himnuszunk, a Laudi alla Vergine Maria Dante Paradicsomának utolsó énekéből kölcsönzi szövegét. Babits Mihály magyarításában: "Óh szűz Anyánk, leány ten Fiadnak, / teremtményeknél nagyobb és szerényebb, / ős célja az örök határozatnak: / természetünket a te tiszta lényed / megnemesíté, úgy, hogy a Teremtő / teremtménnyé lett benned, s szent erényed / méhedben felgyújtá a tisztelendő / szerelmet, melynek örök melegébül / A Béke e virága volt kelendő."

Gyermekkori cukorbetegség. I.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Verbényi Istvánnak, a Liturgikus és Egyházzenei Intézet most leköszönő irodavezetőjének. Műsorunkban az öven évvel ezelőtt pappá szentelt Verbényi Istvánnal beszélgetünk. Verbényi István szolgálatát, a Liturgikus Intézetben Kajtár Edvárd vette át. Melyek lesznek első feladatai? - erről Kajtár Edvárdot hallják. "Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral (51.) folytatjuk krisztológiai sorozatunkat. Egyházi megnyilatkozások a krisztológiában. Vajon a Tanítóhivatal nem ünnepélyes formában megnyilatkozott-e Jézus krisztus megváltó művével kapcsolatban? - kérdezzük.

Itt van az ősz, itt van újra, amelynek csalhatatlan jele, hogy az iskolakezdés után egyre gyakrabban érkeznek a meghívók az újra közönségre váró kiállítóhelyektől. Közülük most két budapesti galéria vezetőjével beszélgetek. A Falk Miksa utcában Pintér Péter, a Vármegye utcai Vármegye Galériában Kulcsár Edit osztotta meg gondolatait az általuk gondozott intézmények jelentőségéről kedves hallgatóinkkal, akiket természetesen várnak a művek minél gyakoribb megtekintésére.

Ma Billy cobham, stanley Clarke, Jeff Beck és Mercus Miller felvételei forognak.

1. Balmazújvárosból indult Dr. Cs. Tóth János alapító vezetője volt a békéscsabai Tevan Kiadónak, aztán 9 évig a patinás Móra Kiadót igazgatta. Jelenleg a debreceni kultúr- és sportintézményeket szervező Phőnix Rendezvényszervező élén áll. Az Alkotmány ünnepen a Magyar Köztársaság Arany Éredemkeresztjével kitüntetett ,,kultúremberrel" Fábián István beszélgetett. 2. A műsor vendégeivel: Nádasdi Mihály fafaragó mesterrel, Háda Imre étteremvezetővel és E. Kottek Péter festő-restaurátorral a fehér szín sokszínűségéről, felhasználásának lehetőségeiről, valamint a pestszentlőrinci Kerítéskiállításról beszélget Sallai Éva.

1. Balmazújvárosból indult Dr. Cs. Tóth János alapító vezetője volt a békéscsabai Tevan Kiadónak, aztán 9 évig a patinás Móra Kiadót igazgatta. Jelenleg a debreceni kultúr- és sportintézményeket szervező Phőnix Rendezvényszervező élén áll. Az Alkotmány ünnepen a Magyar Köztársaság Arany Éredemkeresztjével kitüntetett ,,kultúremberrel" Fábián István beszélgetett. 2. A műsor vendégeivel: Nádasdi Mihály fafaragó mesterrel, Háda Imre étteremvezetővel és E. Kottek Péter festő-restaurátorral a fehér szín sokszínűségéről, felhasználásának lehetőségeiről, valamint a pestszentlőrinci Kerítéskiállításról beszélget Sallai Éva.

1. Egy reformer iskolaévei. Ezt a címet is választhatjuk mai összeállításunk élére, amelyben az opera nagy megújítójától, Christoph Willibald Glucktól mutatunk be három, a tradíciókat tiszteletben tartó áriát. A zenei bravúrokat a megrendítő drámai hatás mögé utasító Orfeusz és Euridice 1762-es bécsi bemutatója előtt járunk még úgy egy évtizeddel. Gluck, aki a mai Csehország területén született, bejárja Milánót és Londont: elmélyed az olasz opera hagyományaiban. Maga is gyakran fordul szövegkönyvért a kor operaszínpadának meghatározó librettistájához, Pietro Metastasiohoz. Metastasio reprezentatív versei legtöbbnyire az antikvitás olimposzi témáit dolgozzák fel, kevés életszerűséggel, ám annál több emelkedettséggel. Az 1750-ben, a prágai karneváli szezonban bemutatott Ezio hősnője, Fulvia tragikus döntés előtt áll: szerelmét, Eziót a császár elleni összeesküvéssel vádolják. A lány tudja egyedül, hogy a lázadás hátterében saját apja áll. Cecilia Bartoli a Berlini Régizenei Akadémia kíséretében adja elő Fulvia áriáját. 2. A következő Gluck-opera, amelyből Cecilia Bartoli énekel, a bécsi Burgtheaterben 1748-ban színre vitt Semiramide. Gluck első bécsi sikere egy kérők közötti vetélkedést mutat be. Ircano áriájában Gluck a korabeli áriastílust karikírozza. 3. A Korona című Gluck-opera Mária Terézia leányainak előadására keletkezett, és barokkos koloratúrái igen magas szintű énektudást feltételeznek a felséges csemeték részéről. A hercegnők azonban végül nem vizsgáztak Atalanta következő áriájával, ugyanis I. Ferenc császár halála matt elmaradt a darab előadása.