Műsorújság

1-3. "Egy kissé misszionáriusnak érzem magam, aki szükségét érzi megmutatni, hogy a muzsikálás több, mint csak a hang szépsége." Zádory Édua, a Bécsben élő magyar hegedűs fenomén szavait ma romantikus muzsika hitelesíti a Zenei Kincsestárban. A csodagyerekként elhíresült művész, aki már 18 évesen Mendelssohn e-moll koncertjét játszotta Yehudi Menuhinnak, olyan mesterek keze alatt fejlesztette kivételes képességeit, mint Günther Pichler, Ernst Kovacic, Ruha István, Devich Sándor, Komlós Péter és Varga Tibor. Ma elsőként Brahms opus 100-as, 2., A-dúr szonátáját játssza Contras Éva partnereként. A darab 1886 nyarán keletkezett a Thun-tó partján, egymás mellett a 2. csellószonátával és a 3. zongoratrióval és néhány dallal, amelyeknek motívumai fel is bukkannak a tételekben. Melodikus gazdagsága roppant tudatos szerkesztéssel társul. A szenvedélyes szonáta - különösképpen annak záró tétele - igazolni látszik Schumann szavait, aki egy 1853-ban írott cikkében imígyen köszöntötte az akkor ifjú komponistát a zene világában: "fegyvertársai köszöntik őt a világban, ahol talán sebek várnak rá, de babér és dicsőség szintén. Üdvözöljük ezt a bátor harcost." 4. Johannes Brahms 2., A-dúr szonátája után Zádory Édua és Contras Éva most a lengyel romantika nagy hegedűművész-komponistája, Henryk Wieniawski szenvedélyes kompozícióját játsszák: Légende.

Örömben-bánatban, egészségben-betegségben, holtodiglan-holtomiglan, örök hűséget fogadunk egymásnak a Nagy Napon. Majd telik-múlik az idő - mikor pár hónap, mikor évtized -, és azt vesszük észre: nem működik. Okoljuk ezért a másikat, a környezetünket, esetleg magunkat. Van, hogy boldogtalanul élünk egymás mellett tovább, van, hogy elválunk. A Család éve van - s közben minden második házasság válással végződik. Nem kivételek az Istenben hívők sem. Álmatlan éjszakák, hosszú vacilálás után megérlelődik a döntés: el kell válni. De hogy dolgozzuk fel a traumát, a kudarcérzést? Mi lesz a gyerekekkel? Mennyire viseli meg őket szüleik különköltözése? Mikor kezdjünk új kapcsolatot? Családi magazinunk mai, és holnaputáni adásában erről hallhatnak.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.

Dr. Goják János Bikalon született 1930. december 4-én a horvát és magyar mezőgazdasági munkás szülők gyermekeként, ahol sváb falusi környezetben nevelkedett. Tanulmányait Pécsett a jezsuiták Pius-gimnáziumában végezte, de az egyházi iskolák államosítása miatt 1949-ben a dombóvári volt Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait Pécsett kezdte és Budapesten, a Hittudományi Akadémián fejezte be, ahol teológiai diplomát és doktori címet (1958) szerzett. A római Lateráni Egyetemhez tartozó Accademia Alfonsianán (1973-ban) morális és etika tanulmányai végeztével "cum laude" kitüntetéssel ledoktorált. Pályája: 1954-ben szentelték pappá, segédlelkész Szabadszentkirályon, Tolnán, Bátaszéken, Pécsen, Mohácson, Pakson, Szekszárdon, 1973-75 között Dombóváron. 1975-80 között plébános Györén, főszerkesztő a Magyar Kurírnál (1980-1990), közben elvégezte a MUOSZ újságíró iskoláját. Az Új Áldás ökumenikus folyóirat felelős szerkesztője (1994-1996), tanár a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Levelező Tagozatán (1984-) és a PPKE Bölcsészettudományi Karán (1995)- valamint a pécsi Hittudományi Főiskolán (1991-2006). Tanított Szekszárdon és a pécsi Levelező Teológiai Kurzus igazgatója volt. 1994-től a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága titkára, majd 1997-től- 2011-ig főtitkára. A Justitia et Pax Bizottságok Európai Konferenciájának alelnöke (1999-2002). Elnöke az egyházmegyei Justitia et Pax Bizottságnak. Tagja az egyházmegyei Zsinati Bizottságnak (1981-), tiszteletbeli kanonok (1990-) c. bátai apát (1999-). Publikációinak legfontosabb témája az egyház társadalmi tanítása. 2011. május 26-án Gondoskodás és közjó címmel nemzetközi szociálteológiai konferenciának adott helyt a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola. A tudományos konferencia egyúttal tisztelgés volt az év elején Pro doctrina theologiae díjjal kitűntetett Goják János professor emeritus munkássága előtt.

Mai vendég: Laux József, az Omega és az eredeti Locomotiv GT dobosa.

- Mi lesz az önkormányzatokkal? Hogyan tudják visszafizetni a kötvénykibocsájtásból befolyt pénzeket? Persze, ezt is svájci frank alapon... - Agrár Széchenyi kártya: felértékelődik a mezőgazdaság? - Kíberhadseregek, számítógépes háború? Ez nem csak terrorizmus lehet. Elég csak arra utalni, hogy Izrael és Amerika számítógépes vírussal vetette vissza az iraki atomprogramot. Ma már mindent számítógép vezérel, a közművektől, a közlekedésig. Lehet, hogy nagyon sebezhetőek vagyunk?

Örömben-bánatban, egészségben-betegségben, holtodiglan-holtomiglan, örök hűséget fogadunk egymásnak a Nagy Napon. Majd telik-múlik az idő - mikor pár hónap, mikor évtized -, és azt vesszük észre: nem működik. Okoljuk ezért a másikat, a környezetünket, esetleg magunkat. Van, hogy boldogtalanul élünk egymás mellett tovább, van, hogy elválunk. A Család éve van - s közben minden második házasság válással végződik. Nem kivételek az Istenben hívők sem. Álmatlan éjszakák, hosszú vacilálás után megérlelődik a döntés: el kell válni. De hogy dolgozzuk fel a traumát, a kudarcérzést? Mi lesz a gyerekekkel? Mennyire viseli meg őket szüleik különköltözése? Mikor kezdjünk új kapcsolatot? Családi magazinunk mai, és holnaputáni adásában erről hallhatnak.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Szerkesztő: Varga Andrea. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. Felelős szerkesztő: E. Román Kata.

- Mi lesz az önkormányzatokkal? Hogyan tudják visszafizetni a kötvénykibocsájtásból befolyt pénzeket? Persze, ezt is svájci frank alapon... - Agrár Széchenyi kártya: felértékelődik a mezőgazdaság? - Kíberhadseregek, számítógépes háború? Ez nem csak terrorizmus lehet. Elég csak arra utalni, hogy Izrael és Amerika számítógépes vírussal vetette vissza az iraki atomprogramot. Ma már mindent számítógép vezérel, a közművektől, a közlekedésig. Lehet, hogy nagyon sebezhetőek vagyunk?

1. Liszt ma felhangzó három átirata jól példázza, miként szervesültek a nagy zongorista keze alatt szinte saját alkotásokká a különféle korokból és stílusokból vett zenei anyagok, idézetek. Elsőként barokk operarészlet, Händel Almirájának Chaconne-ja megy át a különös metamorfózison. Az átirat 1880-ban keletkezett, és tónusa a római évek himnikus zongoraműveihez áll legközelebb. 2. Másodikként Gounod Faustjának keringője hangzik fel Liszt értelmezésében. Az 1861-ben keletkezett átirat nemigen mutat túl a zongoraletétek hagyományos célkitűzésein: szemléletesen összefoglalni az eredeti zenekari darab témáit. 3. Befejezésül Wagner Trisztán és Izoldájának záróképe, Izolda szerelmi halála következik Liszt olvasatában 1867-ből.