A műsorban a budapesti Szent Benedek Általános Iskola és két tanítási nyelvű Gimnázium hittantanáraival, Török Annával és Márton Gáborral az iskolai hittanórákról, az oktatás és a nevelés kérdéseiről, a szünidei programokról beszélget Sallai Éva.
kulturális paletta családoknak."Alíz már nem lakik itt"-Tóth Erzsébet gyűjteményes kötete.A táncművészet biennáléja Győrben.Szent Szaniszló-Liszt ismeretlen művének ősbemutatója. Szerkesztő: Nagy Rita
családi magazin. Felelős szerkesztő: Sályi András. Szerkesztő: Kozák Annamária.
Önkénteskedő fiatalok.
Miért is kellene a saját szabadidőnket ingyen, mások segítésével eltöltenünk?
2011 az önkéntesség európai éve. Van-e helye a közoktatási intézményekben az önkénteskedésnek, nem megy-e a tanulás rovására, milyen haszna van ebből a fiataloknak? Mit tanulhatnak a társadalmi tevékenység során? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak a fiatalok körében és a közoktatási intézményekben végzett önkéntességről szóló konferencia résztvevői.
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András
150-200 hektár már megüti azt a birtoknagyságot, amire azt szokták mondani. már gazdaságosan lehet megművelni. Természetesen sok függ a művelési ágtól. De ha ez a birtok nem egy, hanem nyolc tagból áll, akkor a gazdálkodó helyzete máris nehezebb. Ez csak egy példa, a magyar mezőgazdaság helyzetét nehezítő körülmények sokaságára. Pedig a mezőgazdaság, a biztonságos élelmiszer és vidék megtartó képesség stratégiai kérdés. Ezekről az összefüggésekről hallhatják Németh Tamást, a Magyar Tudományos akadémia főtitkárát.
Blaskó Péterrel, a Nemzeti Színház friss Kossuth-díjas művészével beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
Blaskó Péter 1948. június 13-án született Budapesten. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. 1974-ben átszerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz, amelynek az 1978/79-es kecskeméti évadot leszámítva 1987-ig volt a tagja. 1987 és 1994 között a Katona József Színház, majd a Thália Színház, a Thália Társaság, 1998 és 2001 között a veszprémi Petőfi Színház művésze. 1999-től 2001-ig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2001-ben egy évadra a Vígszínházhoz szerződött. 2002-ben csatlakozott az új Nemzeti Színház társulatához, amelynek ma is tagja. Jelentős színpadi szerepei mellett számos filmben is szerepelt. Művészetét 1981-ben Jászai Mari díjjal, 1986-ban Érdemes művészi címmel jutalmazták. 2004-ben megkapta az évad legjobb Shakespeare-alakításáért járó Gábor Miklós-díjat, 2005-ben a fővárosi színházi díjat, 2006-ban a Vidor Fesztivál Dottore-díját. 2011-ben átvette a Kossuth-díjat.
Kenyértörésre kerül sor. A kenyértörés bibliai értelméről Szőke Ágnes latintanárt hallják.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Annak idején Géza fejedelem alapította, és Szent István már kiváltságlevéllel látta el. A rend életében Oros apát (1207-1242) kormányzása korszakos jelentőségű volt. Oros apát 1207-ben került a magyarországi bencések élére. Az apát 11 kolostort épített, 1215-ben vett részt a IV. lateráni zsinaton, 1217-ben az ötödik keresztes háborúban. Oros apátról Hegedüs Józsefné történésszel beszélgetünk.
családi magazin. Felelős szerkesztő: Sályi András. Szerkesztő: Kozák Annamária.
Önkénteskedő fiatalok.
Miért is kellene a saját szabadidőnket ingyen, mások segítésével eltöltenünk?
2011 az önkéntesség európai éve. Van-e helye a közoktatási intézményekben az önkénteskedésnek, nem megy-e a tanulás rovására, milyen haszna van ebből a fiataloknak? Mit tanulhatnak a társadalmi tevékenység során? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkoztak a fiatalok körében és a közoktatási intézményekben végzett önkéntességről szóló konferencia résztvevői.
Igazi kuriózum a Zenei Kincsestár Liszt-sorozatában: egy teljes Beethoven-szimfónia zongora-átiratban. A hamarosan felhangzó ritkaság egyszerre ad számot a korszak szalonéletéről és Liszt ökonomikus gondolkodásáról, ami a billentyűkön kifejthető, lehető legteljesebb szimfonikus hatás elérését illeti. Liszt mind a kilenc Beethoven-szimfóniát áttette saját hangszerére. Elsőként az Ötödiket 1837-ben Lipcsében és Párizsban. Ezt a Hatodik és a Hetedik követte szinte egyidejűleg, míg a fennmaradó hat Beethoven-szimfóniára csak 1863-64-ben került sor. A komplett széria 1865-ben jelent meg, Hans von Bülownak szóló ajánlással. A szimfónia-átiratok minősége kiemelkedik a korabeli operaparafrázisok átlagának színvonalából, és jelentős mértékben hozzájárultak Beethoven népszerűségének emelkedéséhez. Következzék a 8., F-dúr szimfónia úgy, ahogyan Liszt hallotta és hallatta. A zongoránál Leslie Howard.
