Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata
(31/2.)
családi magazin. Segélykérő levelek - rászednek vagy rászorulnak? Szerkesztő: Ferenczy Judit
A mai Életrevalóban segélykérő üzenetekről lesz szó: arról, mennyi az igazságtöltetük, hogyan szoktunk és hogyan kellene reagálnunk rájuk, és milyen nyelvi fordulatokból foghatunk gyanút, ha az email hamis. Megszólal Pásztor Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának munkatársa, Fülöp Orsolya angoltanár, nyelvvizsgáztató, Kiss Enikő Hajna klinikai gyermek-szakpszichológus és természetesen az állítólagos feladó, akinek csak félig van köze a szívhez szóló üzenethez.
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora. Vendég: Dr. Szigeti Jenő professzor néprajztudós, hetednapi adventista lelkész. Téma: Ökumené - keresztények az egység útján.
A rák. Már a szó is végzetes. Magyarországon hajlamosak vagyunk így gondolni erre a betegsége. Pedig a megfelelő szűrés, a korai felismerés az élet lehetőségét jelenti a rákbetegség esetén is. Műsorunkban a tüdőrákkal kapcsolatos új eljárások mellett a példamutatás jelentőségéről is szó esik.
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Január 22: A Magyar Kultúra Napja. A Magyar identitás a XXI. században című konferencia kapcsán Granasztói György történésszel
Sallai Éva beszélget.
-Autókereskedelem: harmadásr zsugorodott az újautó eladás. Fel lehetett erre készülni? A kérdés költői, a válasz nagyon is földhözragadt.
-Vállalatösztönzés, gazdaságösztönzés - meddig érdemes különböző engedményekkel idecsalogatni a külföldi cégeket? Ki fizet rá az ilyen üzletekre? A kormányzati háttérintézmény vezetője elégedett az eredményekkel. Talán igaza is van. Csak a gazdaság siralmas állapota keres magyarázatokat.
-Pénzügyi sorozatunk témája: Mit érnek az elemző cégek meglátásai? Mennyire kell örülnünk egy - az államháztartási hiány alacson voltán gazdasági sikert emlegető - elemzésnek?
irodalom gyerekeknek. Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér. Felolvassa: Rudolf Péter. Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendezte: E. Román Kata (22/15.)
1. Régizenei arborétumunk ösvényei ma este a barokk zenei kertművészet igazi különlegességeinek üvegházába vezetnek. E kényes, tenyésztett virágok a szépség iránti eksztatikus rajongás bizarr vadhajtásából hajtottak. A castratók művészetéről van szó, akik emlékének két lemezes, nagyszerű válogatást szentelt az olasz díva, Cecilia Bartoli. A művésznő karácsonyi meglepetését bontogatva egyszerre ámulhatunk el a kasztrált énekesek korszakával együtt letűnt szerzemények bámulatos érzékenységén és a művészet oltárán feláldozott énekesfiúk drámáján. Bartoli művésznő akként tisztelgett a néhány neves és a sok ezer, névtelenségbe süppedt castrato előtt, hogy maga is szembeszállva a fizikai korlátokkal, vállalkozott a kihívásra, amit e férfias tüdővel megáldott énekesek teljesítményének felidézése támaszt egy hölggyel szemben. Az Il Giardino Armonico az énekesnő remek partnereként hálálta meg a beléje vetett bizalmat, az együttműködésből ismét szenzációs anyag született. Első operaszerzőnk a Scarlatti árnyékában jószerével elfeledett, nápolyi Leonardo Leo, akinek szakértelmét olyan növendékei igazolják, mint Pergolesi, Jommelli vagy Piccinni. Hetven körüli operája egytől egyik világslágernek számított a maga idejében. Cecilia Bartoli most a Palmira egyik áriáját szólaltatja meg.
2. Riccardo Broschi Artaxerxész című operája Londonban aratott sikert 1734-ben. A nápolyi születésű mestert a zenetörténet elsősorban fivére, a Farinelli néven elhíresült castrato sztár révén tartja számon.
3. Noha szerzőjének egyik legismertebb alkotása, a Largóként, zenekari átiratban is ismert Ombra mai fú című Händel-ária eredetileg ugyancsak férfiszopránra íródott a Xerxész című vígopera 1738-as londoni premierjére. Cecilia Bartoli soha nem hallott, drámai finomságokat tár fel az áriában.
4. S végül egy Vivaldi-slágerként elhíresült ária, amely a legújabb kutatások szerint a Geminiano Giacomelli nevű, piacenzai születésű pályatárs Merope című, 1734-ben, Velencében bemutatott operájából lopakodott át a Vörös Pap életművébe. A Scarlatti-növendék komponista számára különös elégtételt szolgáltatott a sors: a bécsi udvar szolgálatában érte a halál, egy esztendővel megelőzve a császári állásért hiába folyamodó Vivaldit.
LEKONF: A Zenei Kincsestárban castratoáriákból énekelt Cecilia Bartoli az Il Giardino Armonico együttes kíséretével. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.