Újpogányság és a pálosok. A KKA mai vendége Bátor Botond pálos tartományfőnök Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
A legmagyarabb szerzetesrend tagjai, a pálosok nehéz helyzetben vannak. Egyesek ugyanis a pálos hagyományokat félremagyarázva és a rend mai tagjait negligálva beszélnek pálosságról, amin valamiféle újsütetű magyar ősvallást értenek. Az újpogányság jelenségével állunk szemben. A műsor vendége Bátor Botond, a magyarországi pálosok tartományfőnöke.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata
(31/1.)
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Mai magyar zeneszerzők pódiuma
Válogatás Hollós Máté műveiből.
A sokaságban, Kodály ravatalánál - Tóth Eszter versére
Előadja a Magyar Nemzeti Énekkar, vezényel: Antal Mátyás
Ének, hajolj ki ajkamon (Invokáció, Sirató, Novellette)
Előadja: Rivka Golani - brácsa
Tündérálom - Petőfi Sándor versére
Sáfár Orsolya, Meláth Andrea - ének, Virág Emese - zongora
kulturális paletta. Szabó Orsolya zongoraművész koncertje a Magyar Kultúra Napján, Mesterek címmel tárlat nyílt Kecskeméten és Ferenczi György és a Rackajam a Müpában.Szerkesztő: Nagy Rita
családi magazin. Segélykérő levelek - rászednek vagy rászorulnak? Szerkesztő: Ferenczy Judit
A mai Életrevalóban segélykérő üzenetekről lesz szó: arról, mennyi az igazságtöltetük, hogyan szoktunk és hogyan kellene reagálnunk rájuk, és milyen nyelvi fordulatokból foghatunk gyanút, ha az email hamis. Megszólal Pásztor Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának munkatársa, Fülöp Orsolya angoltanár, nyelvvizsgáztató, Kiss Enikő Hajna klinikai gyermek-szakpszichológus és természetesen az állítólagos feladó, akinek csak félig van köze a szívhez szóló üzenethez.
A legszebb hangú veréb... - Edith Piaf énekel
Szerkesztő: Ruff Béla
Van, aki piramist építtet, van aki palotát, és van, aki "csak" a hangját hagyja ránk, hogy évtizedek múltán is belekapaszkodhassunk, és erőt meríthessünk szépségéből, a belőle áradó örömből vagy fájdalomból. Következő összeállításunkkal a 95 esztendeje született Edith Piafra emlékezünk, akinek személyét ugyan elhomályosította időnként a pletyka, de akinek géniusza örökké él az emberekben.
Legismertebb sanzonjai csendülnek most fel, melyeket a világ minden pontján énekelnek mind a mai napig.
Műsorunk tartalmából:
- Lovász Gyuláné, Lotti néni, 90 éves
- Karay Zsófia természetvédő új kiállításának megnyitójáról beszél
- A II. Rákócz Ferenc Közgazdasági Technikum diákjai 50 éves érettségi találkozójukra készülnek
-Kovács Attila Zoltán a Kráter Kiadó munkatársa Vasas Samu: Népi gyógyászat c. könyvét mutatja be
kívánságműsor, Ungváry Ildikó és Varga Ramona műsora. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen
családi magazin. Segélykérő levelek - rászednek vagy rászorulnak? Szerkesztő: Ferenczy Judit
A mai Életrevalóban segélykérő üzenetekről lesz szó: arról, mennyi az igazságtöltetük, hogyan szoktunk és hogyan kellene reagálnunk rájuk, és milyen nyelvi fordulatokból foghatunk gyanút, ha az email hamis. Megszólal Pásztor Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának munkatársa, Fülöp Orsolya angoltanár, nyelvvizsgáztató, Kiss Enikő Hajna klinikai gyermek-szakpszichológus és természetesen az állítólagos feladó, akinek csak félig van köze a szívhez szóló üzenethez.
irodalom gyerekeknek. Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér. Felolvassa: Rudolf Péter. Hangmérnök: Biksza Levente és Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendezte: E. Román Kata (22/14.)
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből. Mezgár Lajos élete II/1. Vendég: Bácsfainé Hévizi Józsa, a Szent Margit Gimnázium tanára. Szerkesztő Soós Viktor.
1. Kedves Hallgatóink! Az idei, meglehetősen kurta farsangi szezon is alkalmat kínál, hogy átadjuk magunkat a báli muzsikák szédületének, és jöhetnek divatok, múlhatnak módik, a báli szórakozás muzsikája mégiscsak a keringő marad. A kedélyes osztrák ländler világpolgárrá sarjadt unokája éppúgy elnyerte helyét a romantika utáni komolyzenében, amint az a menüettel történt a rokokóban - de az is igaz: az olyan komponistáknak is becsületet szerzett, akik nem is vágytak egyébre, mint hogy friss tánczenével kedveskedjenek a farsangi bálak publikumának. Következzék most egy hamisítatlan bécsi komponista, akinek szerzeményeire ellenben ez a jelző nem minden esetben alkalmazható. Fritz Kreislerről van szó, az 1875-ben született osztrák hegedűvirtuózról, aki a legkülönfélébb korszakok stílusában volt képes zenét szerezni - teljes tanácstalanságba kergetve az elemzőket. Most bécsi jelmezt ölt: dalkeringőjét a Capriccio Kvintett játssza.
2. A keringőkirály, ifjabb Johann Strauss következik most egy császári táncmuzsikával: a Császár-keringő ütemeire 1888-ban szédültek először a bécsi előkelőségek.
3. Johann Strauss, aki az atyai tilalommal dacolva vált Brahms és Liszt ámulatának tárgyává, lélegzetelállító könnyedséggel szórta a pazarnál pazarabb melódiákat. Az operista Massenet igen találóan állapította meg, hogy ha Brahms Bécs lelkét muzsikálja meg, akkor Strauss muzsikája a parfőm. Bor, asszony, dal! a következő Strauss-keringő címe, és a Capriccio Kvintett előadásában felhangzó kamarafeldolgozás a zenekari változatnál is jobban kiemeli a keringőkirály melodikus tehetségét.
4. Ha Strauss a parfőm, Brahms pedig Bécs lelke, Bécs szíve akkor ki lehetne más, mint Franz Schubert? A Rallstab versére írott, 957-es jegyzékszámú Schubert-szerenáddal búcsúzunk Bécstől és a farsangi ábrándoktól.
LEKONF: A Zenei Kincsestárban a Capriccio Kvintett játszott Fritz Kreisler, ifj. Johann Strauss és Franz Schubert szerzeményeiből. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.