Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után. Szerkesztő: Varga Zoltán
0:07
vallási műsorok
Magyar Erzsébet könyvéből Juhász Judit olvas fel
0:15
aktuális és hírműsorok
0:30
szolgáltató és életviteli műsorok
egészségügyi magazin. Szerkesztő: Sályi András
1:00
szolgáltató és életviteli műsorok

Lámpás
(ism.)

Egyházi magazin. Szerkesztő Zimányi Ágnes. 25 éves a Házashétvége mozgalom. A Házashétvége lelkiségéről Blankenstein Gyögy plébánossal, László Tamással és László Edittel beszélgetünk.
1:30
egyéb közéleti műsorok
Palló Gábor: A magyar tudós-zsenik. A 2003.szeptember 15-én elhangzott előadás rádiós változata.
2:00
egyéb közéleti műsorok
A Templomtérkép ma a felvidéki Fülek ferences templomának különleges küldetését mutatja be Kucharcik Kamil atya és Baucsek Csaba történész. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
2:30
aktuális és hírműsorok

Lapozó
(ism.)

hetilap- és folyóiratszemle. Szerkesztő: Bánsághy Nóra és Kozák Annamária
3:00
egyéb kulturális műsorok
Hangok és képek. Tóth Sándor műsora
4:00
zenei műsorok
4:30
vallási műsorok
Felolvassa Varga László. Írott változata megtalálható honlapunk liturgikus naptárában.
4:50
aktuális és hírműsorok
5:00
vallási műsorok
felolvassa Kékesi Enikő
5:10
vallási műsorok
5:30
aktuális és hírműsorok
5:50
vallási műsorok
Mindenszentek ünnepe és Boldog Romzsa Tódor vértanú emléknapja. Szerkesztő: Katona István püspök
6:00
egyéb műsorok
6:01
vallási műsorok
6:03
zenei műsorok
Szerkesztő: Solymosi János
6:30
aktuális és hírműsorok
6:48
ismeretterjesztő műsorok
a mai nap jeles eseményei
7:00
zenei műsorok
Szerkesztő: Marton Árpád.
1-18. A reprezentáció muzsikusa. A hangok Rubense. A legnagyobb zenei dekoratőr. Bízvást nevezhetjük így a 250 esztendeje, 1759-ben elhunyt szász-angol zeneszerzőt, Georg Friedrich Händelt. A zenei logika transzcendens távlatainak felfedezője, Bach és a romantikus szívsóvárgás hangjainak komponistája, Antonio Vivaldi között csakugyan úgy áll ez az Európa-szerte elismert, üzleti tekintetben is megkerülhetetlen komponista, ahogyan Rubens józan életszeretete tekint ki tanulékony szemmel, ámde egyensúlyérzékéből mit sem veszítve egyszerre Tintoretto vagy El Greco egzaltáltságára és Rembrandt meg Tiziano elmélyültségére. Persze Händel sem vádolható érzelemmentességgel - emlékére szerkesztett sorozatunk a következő vasárnapokon remélhetőleg számos barátot szerez I. György udvari komponistájának. Zenei karakterének aligha találhatnánk hívebb jellemzését az 1743-ban, a Messiás csoda számba menő sikerét követően szerzett kantátájánál, a Dettingeni Te Deumnál, amely az angol seregeknek a franciák fölött aratott diadalát ünnepli. A jellegzetes barokk pompa mellett - amit a kezdőhangok alkalomhoz illő, katonás tónusa vezet föl - érdemes azonban odafigyelnünk az évszázados angol kóruskultúra tanulékony kezelésére is. A szólisták: Stephen Varcoe, Christopher Tipping, Harry Christophers és MIchael Pearce. A Westminsteri Apátság Énekkarát és az Angol Koncert Kamarazenekart Simon Preston dirigálja.
8:00
gyermek- és ifjúsági műsorok
Balázs Béla: Kis gyerekeknek kell ezt mesélni. Felolvassa: Soleczki Janka. Rendező: Sáropatatki Zsuzsanna. Szerkesztő: Varga Andrea
8:30
aktuális és hírműsorok
8:34
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Gerbei Anita
9:00
egyéb kulturális műsorok
Lev Tolsztoj. Péter Ferenc műsora
10:04
vallási műsorok
közvetítés Pannonhalmáról a Szent Márton Bazilikából. A szentmisét Várszegi Asztrik OSB főapát-püspök mutatja be
11:00
zenei műsorok
Szerkesztő: Solymosi János
11:20
publicisztika
Erdő Péter bíboros mondja el gondolatait
11:30
egyéb kulturális műsorok
Szerkesztő-műsorvezető: Andrónyi Kolos
12:00
egyéb műsorok
12:01
vallási műsorok
12:03
publicisztika
Kipke Tamás olvassa fel írását
12:10
vallási műsorok
12:30
aktuális és hírműsorok
12:34
néprajzi és anyanyelvi műsorok
Máté Erzsébet 74 éves pusztinai asszony még őrzi a moldvai csángók sirató szokásait, siratóénekeit és a háztól temetés mozzanatait. Az archaikus szokásokat énekelve idézi fel. Riporter: Szabó Csilla
13:00
zenei műsorok
Szerkesztő: Bögös Henrietta
13:30
aktuális és hírműsorok
13:34
zenei műsorok
az Országos Magyar Cecília Egyesület műsora. Szerkesztő: Cs.Nagy Tamás
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ferences lelkiségi napjai
14:00
egyéb közéleti műsorok
Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
14:30
aktuális és hírműsorok
14:34
vallási műsorok
Magyar Erzsébet könyvéből Juhász Judit olvas fel
14:45
publicisztika
1956-ról. Jávor Béla jegyzete
A Margit körút sarkán megállt egy T 34-es orosz tank, egy pillanatig gondolkodott, majd jobbra befordult a Szász Károly utcába. Én és szüleim, meg a bátyám ekkor érkeztünk fel a pincéből, ahol már több napja időztünk nem teljesen jószántunkból, hanem mert a városban lőttek, s ezért a négyemeletes bérház valamennyi lakója leköltözött a fáspincékbe. Aznapra a hangulat lenyugodott, apám úgy döntött feljövünk. Anyám főzni kezdett, apám borotválkozni, bátyám pedig beült a lakás legkisebb helyiségébe, ahol azokban a napokban ideje nagy részét töltötte. A T 34-es lassan haladt az úttesten, ahol az időben még nem álltak sem parkoló személygépkocsik, sem kukás edények, sem motorkerékpárok. Olyan üres volt az utca, amilyen 1956 október utolsó napjaiban Budapesten lenni szokott. Két utcai szobánk volt, én a kisebbiknek az ablakához léptem, amelyen egy klöpl függöny lógott. Délelőtt volt, borús idő. Akkor ért az ablak alá a tank és megállt, akár csak én. Néztük egymást, én láttam őt, ő nem látott engem, mert a függöny eltakart. Még sosem láttam ilyen közelről tankot, hát megnéztem. Imponálóan nagy volt, ahogy hosszú csövét dél felé, a házakkal párhuzamosan tartotta. Elhalt a csörömpölés, a tank állt. Ekkor lassan megmozdította a tornyát. Kilencven fokot fordult és így a cső benézett az ablakon. Lakásunk a magasföldszinten volt, egy magasságban a tank csövével. A cső vége talán két méterre volt tőlem. Megállt a forgás, s én éppen beleláttam a cső fekete mélységébe. Hat éves voltam, nyolc hete már iskolás. Tudtam, mi a tank, s azt is tudtam, hogy lőnek vele. Apám a fürdőszobában, anyám a konyhában, bátyám… ezt már mondtam. Én meg a klöpl függöny mögött a cső feneketlen mélységébe néztem. A cső engem nézett. Meddig álltunk így, nem tudom, mint a kígyó és bűvölője, s persze nem tudtam, hogy a hindu bűvöli-e a kígyót vagy a kígyó a hindut. Nem tudom miért tette, amit tett és azt sem tudom, miért nem lőtt. Az utcában egy lélek sem járt, egy Molotov koktélt ugyan kidobtak egyszer innen a Margit körútra egy tank felé, de az később történt. Miért jött be a T 34-es? Mit akart az utcában, s mit akart épp a mi ablakunktól. S ha akart valamit, miért nem lőtt? Egy tank csöve arra való, hogy célozzon és lőjön. A tank célzott, de nem lőtt. Ha lő, akkor én ezeket a sorokat most nem tudom felolvasni, nevem ott szerepelne a bajai családi sírbolt márványkövén. J.B. élt hat évet. Ma már tudom, hogy 1956 volt életem legfontosabb tizenkét napja, s azt is, hogy az a délelőtt a legfontosabb délelőttje. Ma már azt is tudom, hogy az egész nemzetnek az a tizenkét nap volt a legfontosabb, nemcsak a XX. században, de ahogy elnézem, még a XXI-ikben is. Most volt ennek ötvenhárom éve. Nem tehetem meg, hogy ötvenhárom évvel öregebben, egy fél (?)élettel bölcsebben ne nézzek bele abban az ágyúcsőbe még egyszer. Mit látok ott benne? Mit látok a XX századi magyar történelemben? Két fontos eseményt. Trianont és 1956-ot. Mindkettő meghatározó a magyarságra, de amíg Trianon csak velünk történt, addig '56 általunk, s bár nem tagadható, hogy Trianon megtörténtéhez kellett a magyarság korábbi saját ötven éves hozzájárulása, (mert, ahogy Aquinoi Szent Tamás mondja: semmi sincs ok nélkül), azért mégis fontosabb, amit a nemzet maga tesz, mint, amit vele tesznek. 1956 azért olyan fontos, mert mindannak, amely előtte történt '56 a következménye és mindannak, amely utána történt az oka. Következménye Trianonnak, következménye 1945-nek, következménye 1949-nek is. Mert ha másként alakul a nemzet sorsa ezekben az években, akkor bizonyára nincs '56. S ne feledjük, hogy mindaz, ami '56 után történt, a Kádár korszak megtorlással induló, majd egyre lanyhultabb diktatúrája, a rendszerváltozás reményekkel teli évei, majd maga a rendszerváltozás és az azóta máig eltelt időszak is, mind '56 következménye, politikai megosztottságunk máig tartó oka is '56, még ha ezt nem is vesszük észre, vagy nem tudatosítjuk magunkban. 1956 a XX-ik századi magyar történelem gyújtópontja, de gyújtópontja kultúránknak, művészetünknek, demográfiai mutatóinknak, labdarúgásunk mai csődjének is. Oka a kereskedelmi tévék műsorainak, a forint árfolyamának, egyházaink helyzetének, folytassam? 1956 a sine qua non, a megkerülhetetlen, amely húsz éve csillogott a legfényesebben, de mára elvesztette nimbuszát, lejáratták alkalmatlan emberek pro és contra, mint egy leégett öreg Széna téri harcos úgy néz ki, amellyel már nem törődik senki, akin túllépett a századforduló konzumélete, elporladt, mint Pongrácz Gergely bajusza, ki figyel már rá. S mégis, leplezetten, lecsúszva, mint akiről már senki nem tud, és akivel már senki nem törődik 1956 elrejtve maga a XX. századi magyar történelem középpontja. Egyszer még a hetvenes években busszal mentem át az Erzsébet hídon a jogi kar felé, s lenézve láttam, hogy a Petőfi szobornál nagy gyülekezet áll. Március 15-ike volt, ifjúgárdisták adták a sorfalat, pártunk és kormányunk vezetői szónokoltak 48-ról, a szabadságról, a forradalomról. Este azt írtam a naplómba: - Borzongató, amikor a farkasok ünneplik a bárányokat. Mi a baj ötvenhattal? Hogy nincs a helyén. 1848-at 19 évvel a szabadságharc elitprása után, 1867-től már meg lehetett ünnepelni. Jókai megírhatta a szabadságharc regényét, A kőszívű ember fiait, kiöregedett honvédek masíroztak március 15-én, az Aradi tizenháromnak szobrokat emeltek s a nemzet felemelt fejjel emlékezhetett a nagyszerű forradalomra és az eltiport szabadságra. Tizenkilenc év, még egy nemzedéknyi idő sem telt el. Még éltek a honvédek, még fényesek voltak a vitézségi rendjelek és az emlékek, még unoka a nagypapától hallhatta mi történt az alatt a csodálatos másfél év alatt, a nemzet passzív rezisztenciával ellenállt a hódítóknak. Volt Deák, a haza informális vezetője és volt Arany János, aki a felkérésre, hogy írjanak a költők Ferenc József első magyarországi látogatása alkalmából dícshimnuszokat, megírta A walesi bárdokat. A nemzet nem vesztette el a tartását e 19 év alatt. 1956-tal ez nem így történt. Az elnyomás nem 19, de 33 évig tartott. Elvették tőlünk '56-ot, még a nevét is elvették, nem volt szabad forradalomnak nevezni, csak ellenforradalomnak, mert az őt leverő kormányt nevezték Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak. Tabu lett, még a nevétől is féltek, mint ahogy tabu volt Nagy Imre neve, s amikor egy költő harminc év múlva a főnévi igenevek utolsó két betűjét nagy betűvel leírta, hogy NI, a helytartótanács remegni méltóztatott. Nem mondhattuk, hogy forradalom, hisz, ha 56 forradalom volt, akkor a kádári országlás ellenforradalom. Nem mondhattuk, hogy felszabadító harc volt, mert akkor a szovjet offenzíva megszállás lett volna, s oda a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság hamis mítosza. 33 éven át hazugságra épült egy rendszer, a megszállók féltek ötvenhattól, még a hetvenes-nyolcvanas években is titkosrendőrök cirkáltak a forradalom helyszínein. Én kisgyerekeimmel minden október 23-án lesétáltam a Bem térre, kézenfogva elmeséltem nekik, mi történt itt húsz-harminc éve. Körbejártuk a teret, figyeltem a sötét őszi estében gyanúsan mozgó, tétlen férfiakat, ennyit tehettem, de tudtam, ha ezt nem teszem meg, gyerekeimben nem tudom tartani a parazsat, mert ezekben az években csak erről lehetett szó, a parázsról, hogy ki húnyjék a forradalom tüze. Sajnos országos mértekben ez nem így sikerült. Kádár, miután akasztott, börtönbe zárt és tönkre tett életeket, családokat és egy egész nemzetet, az ajtó mögé tette a korbácsot és nekiállt a cukorkák osztogatásának. Savanyú cukorkák voltak ezek, de cukorkák, egy ára volt a megszerzésüknek, meg kellett tagadni, el kellett felejteni '56-ot. S a magyar nemzet úgy járt, mintha Dániel könyvéből lépett volna elő. -Mene, tekel, ufarszin - írja a láthatatlan ujj - megmérettél, megszámláltattál és könnyűnek találtattál. Persze Haynau és Ferenc Jóska kismiska volt Kádárhoz és Hruscsovhoz képest. És nem volt egy Deák Ferencünk sem, és a költőink-íróink nem hogy A walesi bárdokat nem írták meg, de elhallgatni sem tudtak, s lassan mindenki megtanult együtt élni a Vésszel. Túl hosszú volt a 33 év? Nem, mert már 5-10 év után is feledtük a forradalmat. Azt mondták az 1963-as amnesztiával börtönből kiengedettek, hogy senki sem mert a szemükbe nézni, mert egykor volt barátaik '56 fényét látták a börtönből jöttek szemében, azt a fényt, amely bennük már rég kihunyt, akik már elfelejtették ötvenhatot. Ezért nincs ma becsülete '56-nak, mert egy ország lelkiismerete rossz. Most, amikor húsz éve nyiltan ünnepelhető a forradalom, letudjuk, mint egy leckét, mert szívünkből már kiveszett '56, mert elfeledtük a forradalom tüzét, amikor az ország együtt mozdult és szégyelljük magunkat, mert tudjuk, hogy hűtlenek lettünk. Kényelmetlenek nekünk az egykori meghurcolt ötvenhatosok, egy elvesztett élettel a hátuk mögött, rossz ruhákban és kopottan, nem merünk a szemükbe nézni, mert ég az arcunk. És e húsz évben nem egyszer, nem kétszer újra bekövetkezett a hetvenes évek élménye, amikor a pufajkás és elvtársai koszorúzták a meggyilkoltak emlékét, s a farkasok ülték a bárányok ünnepét. Észvesztő mértékben csökkennek forradalmaink és szabadságharcaink időtartamai. Rákóczi még nyolc évig harcolt és tartotta a nemzetet, Görgeyék már csak másfél évig tudták megtenni ezt, és '56 forradalma csak 12 napig tartott. Mégis ez a legrövidebb forradalom adta nekünk, ma élőknek a legtöbbet, s adná ma is, ha ismét értenénk, bűneinket megbánva ismét tiszta szívvel ünnepelnénk és átélnénk mindennapos üzenetét. Amíg beteg a nemzet lelke, sosem fogunk újra ötvenhatosok lenni! Tegyük rendbe előbb magunkat, vegyük ki a gerendát saját szemünkből, hogy végre tisztán lássunk. Adjuk vissza a nemzetnek ötvenhatot s találjunk rá mi is a forradalom útjára. Mikor e sorokat írom, október utolsó vasárnapján, Csobánci szőlőmben, a hirtelen jött őszben, már látom, hogy '56-ot, ezt a megvetett, megpofozott, lecsúszott öreg hontalant, az idén is miként húzták elő politikai bűvészinasok a kalapból, miként forgatták körülötte magukat, illegve és billegve, tülekedve, hogy megérinthessék, mint egy csodahozó talizmánt, tizenkét napra kipúderezték és megfésülték, hogy fényében sütkérezhessenek, s miként fogják november 4-ike után visszaejteni régi állapotába újra, letudva a kötelező gyakorlatokat, a hátsó polcra visszatéve a kincstári gumimosolyt. Ezt a levelet azoknak a keveseknek írom, akik még tudják, és gyermekének is elmondták, mi volt 1956, mert - mint tudjuk - "lesz még egyszer ünnep a világon". Az a nyitott ágyúcső még mindig farkasszemet néz velem, s mert néma maradt, kötelez.
15:00
néprajzi és anyanyelvi műsorok
anyanyelvi műsor
15:30
aktuális és hírműsorok
15:34
zenei műsorok
kórusmuzsika. Szerkesztő: Cs. Nagy Tamás
16:00
irodalmi és versműsorok
vasárnapi versműsor Versek Mindenszentek és halottak napjára. Szerkesztő Varga Zoltán.
16:30
aktuális és hírműsorok
16:34
zenei műsorok
kívánságműsor. Felelős szerkesztő: Hegyesi Andrea. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen.
18:30
aktuális és hírműsorok
18:34
szolgáltató és életviteli műsorok
portrék, hírek a fotográfia világából. Egy frissítő esőcsepp - Mészáros Gábor a világhírű hangyáról.Kötet az elfelejtett fotográfiákról. Molnár Edit retrospektív tárlata .Szerkesztő: Zanati Zsófia
19:00
egyéb műsorok
19:01
vallási műsorok
19:30
aktuális és hírműsorok
19:34
aktuális és hírműsorok
19:45
gyermek- és ifjúsági műsorok
Móra Ferenc: Felhőországban. Felolvassa: Schnell Ádám. Szerkesztő: Varga Andrea
20:00
egyéb műsorok
Hazánk legrégebbi katolikus sajtótermékével ismerkedünk meg Neumayer Katalin, a Magyar Kurír katolikus hírügynökség főszerkesztője segítségével. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
20:30
aktuális és hírműsorok
20:34
zenei műsorok
Műsorvezető: Rohonyi Anikó, szerkesztő: Bögös Henrietta
21:30
aktuális és hírműsorok
napi hírösszefoglaló
21:52
publicisztika
Erdő Péter bíboros mondja el gondolatait
22:00
22:20
vallási műsorok
felolvassa Kékesi Enikő
22:30
aktuális és hírműsorok
22:34
egyéb műsorok
a Szent István Rádió műsora
23:30
zenei műsorok
Szerkesztő: Varga Ramona