1-4. Minden idők legnagyobb hagyománytisztelője. Aligha túlzás, ha így nevezzük a romantika egyik legsokoldalúbb, és a kortársak szerint is minden bizonnyal legvirtuózabb felkészültségű komponistáját, Felix Mendelssohn-Bartholdyt. Haydnnal közös bicentenáriumuk alkalmával műsorra tűzött szerzeményeinek sorában ma egyik remekbe szabott kamarazenei szerzeményét, az 1825-ös keletű, opus 20-as, Esz-dúr Vonósoktettet mutatjuk be a Koppenhágai Kamaraszólisták felvételéről. A kezdőakkordok feszültségteli, elvágyódó, zaklatott atmoszférája vagy az Andante elégikus alaptónusa - mint Mendelssohnnál oly gyakran - hamar feloldódik, átszellemül a magasrendű játék, a klasszikus arányosság kiegyenlítettségében. A Scherzo és a Händel Messiásának egy rejtett idézetét is felvillantó záró Presto épp ezt a fegyelmezettséget, koncentrációt demonstrálja ámulatba ejtően virtuóz kamarajátékával.
5-10. Mendelssohn Vonósoktettje után üssük fel a második füzetét annak a gyűjteménynek, amely Haydn vokális művészetének apró ékköveit rejti. Az Angol Canzonetták 1796-ban kiadott első füzetét követően 1800-ban Haydn újabb, a korábbiaknál is figyelemreméltóbb hat dallal jelentkezik az angol balladák népszerű - egyebek közt a haydni példákra tekintő Beethoven által is ápolt műfajában. A második sorozat jóval kidolgozottabb a zongora és az énekszólam szereposztásának tekintetében a korábbi canzonettáknál. Ezúttal csak a második, A vándor című dal ihletője a csinos londoni sebész-özvegy, Anne Hunter; a további öt dal részben anonim szerzők dalaira, részben Metastasio szövegére keletkezik - a negyedik, "Szerelméről sosem szóla" kezdetű pedig egy Shakespeare-verset vesz alapul. Susanne Rydén előadásában tehát következzen Haydn hat újabb Angol Canzonettája: Matrózdal, A vándor; Vonzódás; Szerelméről sosem szóla; Megbéklyózó szemek; Beteljesedés. A fortepianónál Mark Tatlow.
Sütő András: Édes Néném, ne hagyj el! - Pusztakamarási tűnődés anyanyelvünkről. Felolvassa: Schnell Ádám. Készítette: Dévény Mária, Cornides Tamás és E. Román Kata
kulturális paletta. A vendégek : Erdélyi Erzsébet, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese és Kármán Sándor, a ceglédi Dobmúzeum gyűjteményének tulajdonosa.Szerkesztő: Zanati Zsófia
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/26.)
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Az Újbudai Kopaszi-gát sorsáról, a két éve folyó ügyészségi nyomozásról beszélgetünk Schneller Domonkos önkormányzati képviselővel.
Itt van az influenza időszak. Itt van a H1N1 nevű vírus - ki ne hallotta volna?
És a sajtóban újra és újra fölmerülnek kérdések: szabade-e oltani a várandós anyákat? Egy olltást kérjünk az orvostól, vagy mindjárt kettőt? Mikor érdemes antibiotkumot szedni? Meg lehet-e egy egyszerű teszttel állapítani, hogy bújkál-e az embernen influenza vírus, vagy sem.? Válaszok, dr. Molnár Kornéliától, az Országos Tiszti Főorvos helyettesétől
a segítő szeretet műsora. Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate Szeretet az Igazságban kezdetű új szociális enciklikájáról hallhatnak dr. Berán ferenc, a katolikus egyház társadalmi tanítása egyetemi docensével beszélget a műsor szerkesztője. (6/3. dejezet)
Meszlényi Zoltán vértanú esztergomi segédpüspök boldoggá avatása október 31-én Esztergomban lesz. Az ordináriust a kommunista államhatalom emberei 1950-ben elhurcolták és megölték. Meszlényi Zoltán életpéldájáról Juliusz Janusz apostoli nunciussal beszélgetünk.
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány sajtóirodát állított fel. Mi tette ezt szükségessé? Kérdezzük Szerdahelyi Csongort, a sajtóiroda vezetőjét és Dobszay Benedek tartományi titkárt, aki a ferences jubileumi évről is beszél.
"Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (19). Milyen sajátosságai vannak Jézus csodatetteinek? - kérdezzük.
irodalom gyerekeknek. Tarbay Ede: Varjúdombi mesék. Mesélő: Bánffy György. Közreműködik: Kristán Attila. A műsort Horváth János, Laczó Zoltán Vince és Tar Éva készítette (7/1.)
151 évvel ezelőtt született Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök. Az évfordulón Székesfehérváron emlékkonferenciát rendeztek és Spányi Antal megyéspüspök mutatott be szentmisét. Porhászka Ottokárról és a Prohászka Imaszövetségről Spányi Antal püspökkel beszélgetünk.
Majd Frenyó Zoltán filozófus emlékezik Pohászka Ottokárra.
Október 1-én volt Lisieux-i Kis Szent Teréz liturgikus emléknapja. A missziók védőszentjéről Jakubinyi György gyulafehérvári érseket hallják.
Azután Meszlényi Zoltán vértanú esztergomi segédpüspök Kis Szent Terézről mondott szentbeszédének részletét hallják (5.).
Végül, Meszlényi Zoltánról, a XX. Század szentjéről, Beke Margit történésszel beszélgetünk.
Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis. Fordította: Mészáros István. Felolvassa: Seress Zoltán. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (31/26.)
kulturális paletta. A vendégek : Erdélyi Erzsébet, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese és Kármán Sándor, a ceglédi Dobmúzeum gyűjteményének tulajdonosa.Szerkesztő: Zanati Zsófia