1-4. Minden idők legnagyobb hagyománytisztelője. Aligha túlzás, ha így nevezzük a romantika egyik legsokoldalúbb, és a kortársak szerint is minden bizonnyal legvirtuózabb felkészültségű komponistáját, Felix Mendelssohn-Bartholdyt. Haydnnal közös bicentenáriumuk alkalmával műsorra tűzött szerzeményeinek sorában ma egyik remekbe szabott kamarazenei szerzeményét, az 1825-ös keletű, opus 20-as, Esz-dúr Vonósoktettet mutatjuk be a Koppenhágai Kamaraszólisták felvételéről. A kezdőakkordok feszültségteli, elvágyódó, zaklatott atmoszférája vagy az Andante elégikus alaptónusa - mint Mendelssohnnál oly gyakran - hamar feloldódik, átszellemül a magasrendű játék, a klasszikus arányosság kiegyenlítettségében. A Scherzo és a Händel Messiásának egy rejtett idézetét is felvillantó záró Presto épp ezt a fegyelmezettséget, koncentrációt demonstrálja ámulatba ejtően virtuóz kamarajátékával.
5-10. Mendelssohn Vonósoktettje után üssük fel a második füzetét annak a gyűjteménynek, amely Haydn vokális művészetének apró ékköveit rejti. Az Angol Canzonetták 1796-ban kiadott első füzetét követően 1800-ban Haydn újabb, a korábbiaknál is figyelemreméltóbb hat dallal jelentkezik az angol balladák népszerű - egyebek közt a haydni példákra tekintő Beethoven által is ápolt műfajában. A második sorozat jóval kidolgozottabb a zongora és az énekszólam szereposztásának tekintetében a korábbi canzonettáknál. Ezúttal csak a második, A vándor című dal ihletője a csinos londoni sebész-özvegy, Anne Hunter; a további öt dal részben anonim szerzők dalaira, részben Metastasio szövegére keletkezik - a negyedik, "Szerelméről sosem szóla" kezdetű pedig egy Shakespeare-verset vesz alapul. Susanne Rydén előadásában tehát következzen Haydn hat újabb Angol Canzonettája: Matrózdal, A vándor; Vonzódás; Szerelméről sosem szóla; Megbéklyózó szemek; Beteljesedés. A fortepianónál Mark Tatlow.
Lúdas Matyi - Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján írta Schwajda György. A főbb szerepekben: Balkay Géza, Benedek Miklós, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc, Garas Dezső (2/2.)
- 150 éve született Benedek Elek. Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban,
és újabb kötet - ezúttal "Elek apóról" - a Lővey Lilla-Váradi Péter Pál szerzőpárostól
- "Királylányok messze földről" - tárlat a magyar-katalán kapcsolatokról a Nemzeti Múzeumban
- Barcelonai emlékek
Műsorunk a Balassi Intézet és az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatásával készült a Magyar Nyelv Éve alkalmából.
A műsor témái:
Dr. Darja Anyiszimova műfordítót, a moszkvai Szlavisztikai Kutatóintézet munkatársát Tóth Erika felvidéki tudósítónk kérdezi.
Katona Ferenc, a felvidéken tömbmagyarságban élő orvos az új szlovákiai nyelvtörvényről.
H. Tóth Tibor az "aki, ami, amely" névmásokról.
kívánságműsor. Szerkesztő: Bugnyár Zoltán. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen.
szakrális művészet. "„A jó harcot megharcoltam,..."
Radnóti emlékezete. Cs. Varga István irodalomtörténésszel a 100 éve született Radnóti Miklós költőre emlékezik a szerkesztő: Poór Tünde. 2. rész.
„A versírás honfoglalás, és minden vers teremtett haza.” Beszélgetés a 60 éves Tóth László költővel.
"A versírás honfoglalás, és minden vers teremtett haza." Két verssor Tóth László költőtől, akivel 60. születésnapja kapcsán beszélgetünk halálról, hazáról és hontalanságról, anyanyelvről és a könyvek Könyvéről.