Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után. Szerkesztő: Varga Zoltán
0:07
vallási műsorok
Josef Holzner könyvéből Juhász Judit olvas fel
0:15
aktuális és hírműsorok
0:30
szolgáltató és életviteli műsorok
egészségügyi magazin. Szerkesztő: Sályi András
Ismerik azt az érzést, amikor fáj minden hang, fáj a fény, amikor nincs más, csak a lüktető fájdalom a fejben. Sokszor már előre tudja a fejfájós ember, hogy holnapra érkezik a fájdalom, ami ellen alig van enyhülés, sokszor csak a lesötétített szoba teszi elviselhetővé ezeket az órákat. Vagy napokat. Erről szólunk mai műsorunkban, de még szót ejtünk arról is, hogy mit lehet tenni a nemkívánatos anyajegyekkel.
1:00
szolgáltató és életviteli műsorok

Lámpás
(ism.)

Egyházi magazin. Szerkesztő Zimányi Ágnes
Bogner Mária Margit vizitációs nővér halálának évfordulója alkalmából és boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök Érden. Bogner Mária Margit nővérről Spányi Antallal és Bognár Istvánnal, a Délvidéki Pax Romana elnökével beszélgetünk. Hétfőn megkezdődött a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségű könyvkiadók hazai könyvünnepe. És átadták az idei Stephanus díjakat is. Teológia kategóriában Gánóczy Sándornak, irodalmi kategóriában Czakó Gábornak. Műsorunkban Gánóczy Sándort, würzburgi egyetem nyugalmazott dogmatika professzorát hallják. Először pedig arról szólunk, hogy XVI. Benedek pápa szentföldi útja során, kedden délután Jeruzsálemben, a Jozafát völgyében mutatott be szentmisét. A pápát a mise elején Fuad Twal jeruzsálemi latin pátriárka köszöntötte. A két olvasmány és az evangélium is arabul hangzott el. Szentbeszédében XVI. Benedek pápa azt mondta: Jeruzsálem valójában, mindig is olyan város volt, amelynek utcáin különböző nyelvek visszahangoztak, amelynek falai az emberiség egész családja számára az isteni gondviselést jelképezik. Mint globalizált világunk mikrokozmosza, ez a Város, ha egyetemes hivatása szerint él, olyan hely kell legyen, amely egyetemességre, a másik elfogadására, dialógusra, a kölcsönös megértésre tanít. Egy olyan hely, ahol az előítéletet, a tudatlanságot, és a félelmet, amely mindezeket szítja, legyőzi az őszinteség, a tisztesség, és a béke keresése. Jeruzsálem falai között nincs helye szűklátókörűségnek, diszkriminációnak, az erőszaknak és az igazságtalanságnak. Az Isten irgalmában hívőknek, legyenek azok zsidók, keresztények vagy muszlimok, elsőként kell támogatniuk a kiengesztelődés kultúráját és a békét, akkor is, ha a folyamat lassú lehet és nehéz a múlt emlékeinek súlya miatt. XVI. Benedek pápa a következő szavakkal fejezte be homiliáját Jeruzsálemben, a szent Jozafát völgyében bemutatott szentmisén: "Krisztus feltámadt! Alleluja! Valóban feltámadt! Alleluja!
1:30
egyéb közéleti műsorok
Radnóti Sándor: Jó izlés, rossz izlés. A 2003. április 22-én elhangzott előadás rádiós változata.
2:00
egyéb közéleti műsorok
Szerkesztő: Cs. Szabó Dóra
2:30
aktuális és hírműsorok

Lapozó
(ism.)

hetilap- és folyóiratszemle. Szerkesztő: Bánsághy Nóra és Kozák Annamária
3:00
egyéb kulturális műsorok
Dalos mezők, napos tájak. Tóth Sándor műsora
4:00
zenei műsorok
4:30
vallási műsorok
Felolvassa Varga László. Írott változata megtalálható honlapunk liturgikus naptárában.
4:50
aktuális és hírműsorok
5:00
vallási műsorok
Thomas Merton könyvéből Kékesi Enikő olvas fel részleteket. Szerkesztő: Poór Tünde
5:10
vallási műsorok
5:30
aktuális és hírműsorok
5:50
vallási műsorok
Bayloni Szent Paszkál hitvalló, ferences szerzetes. Szerkesztő: Katona István püspök
6:00
egyéb műsorok
6:01
vallási műsorok
6:03
zenei műsorok
Szerkesztő: Solymosi János
6:30
aktuális és hírműsorok
6:48
ismeretterjesztő műsorok
a mai nap jeles eseményei
7:00
zenei műsorok
Szerkesztő: Marton Árpád.
1. Lorin Maazel, a csodagyermekből vált legendás karmester felvételeinek sorában ma utolsóként a huszadik század muzsikájában kalandozunk. Elsőként a klasszikus formák bűvöletében élő francia nemzetiségű, ám részben spanyol lelkű komponista, Maurice Ravel melodikus szerzeménye hangzik föl: Pavane egy infánsnő halálára. Eredeti zongoraművének zenekari átiratában Ravel mint a hangszerelés egyik legnagyobb mestere is megmutatkozhat. Lorin Maazel az Új Filharmónia Zenekart dirigálja. 2-4. Ravelhez térben és időben egyaránt közel folytatjuk utunkat, méghozzá a disszidens orosz komponista, Szergej Prokofjev társaságában, akinek első, D-dúr hegedűversenyét 1923-ban éppen Párizsban mutatták be. Az első világháborút követő évek, a dada- és más izmusok forrongó, útkereső és sokszor a cinizmus határát súroló életérzésének Prokofjev egy Szarkazmusok című zongora-szkeccs sorozatban is hangot adott, de névadása egyéb műveit is találóan jellemzi. A hegedűkoncert kaleidoszkóp hatású nyitótétele méltó a színpadi zenék mesteréhez. A némiképp futurista Scherzo-Vivacissimóban az indusztriális világ görbe tükrére lelünk, és ebben a leleplező szerzői szándékban erősít meg a moderato zárótétel groteszk hangvétele is. A szólót Frank Peter Zimmermann játssza, Lorin Maazel ezúttal a Berlini Filharmonikusok élén. 5-7. Modern panorámánk utolsó ormán a XX. század muzsikájának Bartók mellett legnagyobb úttörője, Igor Sztavinszkij áll 1942 és 1945 között komponált úgynevezett Háromtételes szimfóniájával. Picasso, Matisse, Gide és Cocteau barátja és alkotótársa a Szovjetunióba visszatérve sem tagadta meg az avantgárd bölcsőjénél szerzett tapasztalatait. Mi több: a világ újabb, az előzőnél is rettenetesebb fölfordulása éppen a neoklasszicizmusba oltott avantgárd lázadó, kétkedő, olykor perlekedő hangjaiban lelhette meg leginkább adekvát zenei kifejeződését. A mű elkészülte már az Egyesült Államokban találja a komponistát, így az egyidejűleg egy jazz-band számára komponált szerzemények tónusa ugyancsak rajta hagyja nyomát a Háromtételes Szimfónián. Lorin Maazel a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli. LEKONF: A vasárnap muzsikusa. Lorin Maazel vezényletével elhangzott Maurice Ravel: Pavane egy infánsnő halálára; Szergej Prokofjev D-dúr hegedűversenye valamint Igor Sztravinszkij Háromtételes Szimfóniája. Közreműködött Frank Peter Zimmermann, valamint az Új Filharmónia Zenekar, a Berlini Filharmonikusok és a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara. Műsorunkat Marton Árpád szerkesztette.
8:00
gyermek- és ifjúsági műsorok
A répa. Cornwalli népmese. Felolvassa: Berki Mónika. Rendező és szerkesztő: Varga Andrea
8:30
aktuális és hírműsorok
8:34
portré- és riportműsorok
Felelős szerkesztő: Gerbei Anita
9:00
egyéb műsorok
Összeállítás az első magyarországi irgalmasság konferenciáról. Szerkesztő: Zimányi Ágnes.
Bizalom az irgalmas Istenben" címmel hazánkban első alkalommal rendeztek konferenciát az Isteni Irgalmasságról a budai ciszterci Szent Imre-templomban. Isten Szolgája II. János Pál pápa papai szolgálatával és halálával nagy erővel hirdette meg az irgalmasság üzenetét. Ezt a hívást követve, Christoph Schönborn bíboros kezdeményezésére, világkongresszusok és konferenciák sorozata ünnepli és hirdeti Isten irgalmasságát. Az első világkongresszus színhelye Róma volt 2008. április 2. és 6. között. A II. világkongresszust 2011. április 27. és május 1. között rendezik meg Krakkóban. A két világkonferencia közötti időben kontinensenként és országonként rendeznek konferenciákat.
10:04
vallási műsorok
közvetítés Százhalombattáról a Szent István templomból. A szentmisét Illéssy Mátyás plébános mutatja be
11:00
zenei műsorok
Szerkesztő: Solymosi János
11:20
publicisztika
Erdő Péter bíboros mondja el gondolatait
11:30
egyéb kulturális műsorok
Szerkesztő-műsorvezető: Andrónyi Kolos
12:00
egyéb műsorok
12:01
12:03
publicisztika
Kipke Tamás olvassa fel írását
12:10
vallási műsorok
12:30
aktuális és hírműsorok
12:34
néprajzi és anyanyelvi műsorok
Török emlékek Siklóson. Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
13:00
zenei műsorok
Szerkesztő: Bögös Henrietta
13:30
aktuális és hírműsorok
13:34
zenei műsorok
az Országos Magyar Cecília Egyesület műsora. Szerkesztő: Cs.Nagy Tamás
A Choralis Constantinus liturgikus énekgyüjtemény összeállítója, Heinrich Isaac élete és egyházi kompozíciói
14:00
egyéb közéleti műsorok
Pusztazámorra látogatunk, ahol a falu fölötti középkori remeteséghez húsvét óta gyermekek által készített keresztút vezet. Szerkesztő-műsorvezető Szerdahelyi Csongor
14:30
aktuális és hírműsorok
14:34
vallási műsorok
Josef Holzner könyvéből Juhász Judit olvas fel
14:45
publicisztika
Jávor Béla jegyzete
A krakkói Mária templomban ülök a vasárnapi nagymisén. Utoljára kilenc éve voltam itt, 2000 májusában, akkor is ugyanezekkel a barátaimmal, akikkel kilenc éve minden május elején 4-5 napot egy közép-európai városban és környékén töltünk, s mert ez a tizedik alkalom, visszajöttünk az első út színhelyére, Krakkóba. Azóta jártunk Ceske Budejovicében és környékén, Cesky Krumlovban, Cerveny Lehotában, Telcsen; a Szepességben, Trogirban, amit még IV: Béla idejében Traunak hívtak és Klis várában, ahol Szent Margit született, finom tengeri halakat ettünk Seget kikötőjében, Pozsonytól Szakolcáig végignéztük a szlovák határvidéket, Juhász Gyulára és Gvadányi Józsefre emlékezve, Kárpátalját bejárva Beregszásztól Vereckéig, Szatmárnémetitől Nagybányán át Máramarosszigetig, zsinagógákat és kastélyokat járva, Koltón a Teleki kúria kertjében a költő szobra előtt ülve, Palicson haltöpörtyűt ettünk és Lódi Icánánál saját termésű borát ittuk Bácsfeketehegyen, Pétervárad erődjét jártuk és az egykor legjobb magyar bortermő vidéken az utolsó szerémségi magyar borász, Mulej József rizlingjét ittuk, aki mint utolsó magyar szirt áll a szerb tengerben. Tavaly Nagyszeben utcáit róttuk, meg Szászhermány erődtemplomában néztük a szép szőnyegeket s most visszatértünk a kiinduló pontra, Lengyelországba. A kanonoki stallumok egyikében ülök, alig tíz méterre a Mária oltártól, ettől a csodától, amit ötszáz éve alkotott Veit Stwosz magyar és nem magyar segítőivel, Lukács mesterrel, Pál mesterrel, aki Lőcsén is dolgozott és semmi mást nem faragott életében, mint csodákat. Mint ahogy csoda ez a templom is, a középkor dómja, mert akkor a dóm volt a legnagyobb tett, amit az ember Istennek alkotott. a dóm, amit száz-kétszáz évig épített a középkori ember, s amely dóm, mint minden alkotás építette egyben alkotóját is. A katedrális, amely az ember hódolata Isten előtt, amikor az ember még hódolt. A katedrális az ember tisztelgése Istennek, Uram, íme a legnagyobb építmény, amit létre tudok hozni a tied, mert a középkor embere pontosan tudta, mi a különbség Teremtő és teremtett között. Tudta és hódolt az Istennek. A ma emberének nem kell katedrális, mert a ma embere már nem hódol istennek, hisz a ma emberének önmaga az istene. A ma embere Jumbokat épít, hatalmas sportcsarnokot épít, és a World Trade Center két hatalmas tornyát építette, mert a mai építmények nem az ember hódolatai Isten előtt, hanem a fennhéjázó ember dicsekvései. A ma emberének nincs szüksége Istenre, mert ő önmaga istene. a ma embere - mint Ádám - újra azt hiszi, csak egy almaharapásnyira van az Istentől. Ezek a mai építmények nem katedrálisok, ezek a mai ember fennhéjázó építményei, s persze ne csodálkozzunk, hogy a Budapest sportcsarnok leégett, a jumbók lezuhannak és leomlott a WTC két tornya is. A krakkói Mária templom nem omlik le. Ülök a misén, az olvasmányokból egy szót sem értek, csupa cs és zs, figyelem a mellettem ülő férfit. Olyan hetvenes forma, kitérdesedett, kopott kordnadrágban, viseletes vászon dzsekiben, s amikor a békesség veleteknél kezet fogunk a szemembe néz, olyan igazi lengyel arc, Wojtyla karakter. Erős kézfogása van és tiszta tekintete, mint a legtöbb lengyelnek. Irigykedve nézem őt és néztem e napokban honfitársait, akár Czestochovában a kegyhelyen jártam, akár a krakkói Ryneken, a főtéren ültünk és söröztünk. Állami ünnep volt, boldog boldogtalan sétált a téren, amely Európa talán legszebb főtere, közepén a Posztócsarnokkal, vagy ült a tér kávéházainak ezernyi kitett székén a május eleji hirtelen melegben, s láthattam, ezek a lengyelek nem mi vagyunk. Nem búskomorak, nem depressziósok, tartással élnek, s nem azért, mert jobb gazdasági helyzetben vannak, mint mi, nem azért, mert a zloty jobb valuta, mint a forint, nem azért, mert volt egy Karol Wojtylájuk, hanem mert megmaradt a tartásuk. Ez a nép nem vesztette el önmagát a kommunizmus negyven éve alatt sem, ebben a nemzetben élt a katolikus egyház, s adott támaszt és erőt a nemzetnek. Nézem azt a hatalmas térdelő férfi szobrát a czestochowai kegyhely bejárata előtt, Wyszinski ő, az egykori prímás, akit bezárhatott a hatalom, de mégis hatott szellemisége, és nézem Wojtyla háromszoros emberméretű szobrát is a czestochowai bástyán, ahol családok fényképezkednek a lábainál s tudom, nem azért van tartása a lengyeleknek, mert volt egy Wojtylájuk, hanem azért lett egy Wojtylájuk, mert volt tartásuk. S persze nem volt negyven év alatt hatmillió abortuszuk (mert volt tartásuk). Lengyelországban nem lehetett felszámolni a szerzetesrendeket, mert a nemzet láthatatlan kollektív ereje nem engedte. És volt Popieluszko, aki vértanúja lett az egyháznak, mert oly erős volt az egyház, hogy vértanúja is lehetett. Jobbra tőlem egy hatvanas asszony ül, talán özvegy, mert egyedül van, kis galambszínű kosztümben, szemüveges, próbálom kitalálni, mivel foglalkozhatott. Egyedül jött a nagymisére, láthatólag megszokott helyén ül, tehát minden vasárnap itt van a Mária templom kanonoki stallumában. Miért pont itt, amikor Krakkóban tucatnyi szebbnél szebb templom van, a domonkosoktól, a ferencesekig, a kapucinusoktól Szent Anna barokk csodájáig, a pálosoktól a Wavel székesegyházáig, amelyből persze ők is spektákulumot, látványosságot csináltak, belépődíjat szednek, mint sokfelé Európában az ezredelőn, hömpölyög a turisták vegyes kara, szigorú és udvariatlan őrök terelik a nyájat, hangos zaj és tömegiszony, mint a piacon, persze, miért is lenne másképp, hisz ha belépődíjat szednek, mint nem egy honi templomban, akkor aki fizet, azt hiszi itt már ő dönti el, hogy viselkedjen, persze hiányzik a hely alázata, mert megvette a jegyet, pedig Máté 10.8 megmondja: " A betegeket gyógyítsátok meg, a halottakat támasszátok fel, a leprásokat tisztítsátok meg, a gonosz lelkeket űzzétek ki! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!" Mintha az Úrnak ez a mondata nem lenne kötelező manapság, mily szomorú. Ülök a dómban, s boldogan hallom, hogy a felajánlástól a pap áttér a latin misére, s ezzel minden a helyére kerül, ismét otthon vagyok a világegyház kebelén, minden kimondott szót értek és ami fontosabb, érzek is. Lengyelország immár a hazám, mint ahogy az is volt, amikor még állt a Monarchia és Krakkó egy volt velünk, Nagy Lajos és Báthori István volt a közös királyunk és fejedelmünk, Hedvig, vagy ahogy itt mondják, Jadwiga közös szentünk, s persze ismerjük a mondást polák-wegry dva bratanky, lengyel-magyar egy barát. A kép jut az eszembe, amely itt van a hátam mögött a szobám falán, nagyapámról készült ceruzarajz, s rajta a dátum: 1940. III. 31. Baja. Az egyik lengyel menekült készítette róla, aki a hitleráj és Dzsugasvili Joszif elől menekült át az akkor még létező közös lengyel-magyar határon, s hónapokig nagyapáméknál húzta meg magát másodmagával, ők voltak a dva bratanky, a két barát, pedig Baja Krakkóhoz félezer kilométer, hát még kerülővel a Kárpátok hágóin át. S persze jut eszembe az öreg Antall, az öreg O'sváth, akik menekítették a lengyeleket, amikor a nemzetük életében nem először két diktatúra is rájuk ugrott elpusztítani őket, s az öreg Varga Béla, akinek balatonboglári templomában hány misét hallgattam a hatvanas-hetvenes években vasárnap reggel nyolc órakor Szőllősi plébános úr bemutatásában. A zsidónegyedben tegnap igazi zsidó étteremre leltünk, mint egy családi ebédlő, horgolt terítőkkel terített asztalnál, kényelmes székekben ettük a borscsot, a töltött libanyakat, ittuk hozzá a Zywiec barna porter sörét, hátunk mögött a nagy Monarchia térképpel, amelyből egyet 65 zlotyért meg is vettem, jó lesz Csobáncon a présházban elnézegetni az Európai Únió korábbi változatát. Előtte az érseki palotában voltunk, melynek kertjében fotókiállítás mutatja Wojtyla életútját gyerekkorától az utolsó fényképig. Nézem a hatvanas évek nagy kirándulóját, a dzsekijén - mint nekem is nem egyszer - szétszaladt a zippzár alul majd tíz centit, s lám, ott van rajta az a bokáig érő csehszlovák tornacipő, amely vágyaink netovábbja volt a hatvanas évek elején, hát kérdezed, miért éreztük mindig magunkénak ezt a pápát? Mert egy volt velünk, onnan jött, ahonnan mi és tudta, érezte, amit mi is tudtunk és éreztünk, és ő megtette, amit mi nem tehettünk meg. Ülök a Mária templomban, hallgatom a kórusról áradó kantátát, nézem az áldozók hosszú sorát, látom a lengyelek erős hitét és tartását. Kilenc éve hétköznap, Chestochovában iskoláscsoportok járták a keresztutat, nem egy, nem kettő, tegnap délelőtt 11-kor a domonkosoknál tömve volt a templom fiatalokkal, az érseki palota bejárata fölött embernagyságú kép János Pálról, amint kitárt kézzel hív mindenkit. Első nap elkezdtük, ki tud több híres lengyelt mondani. Persze Chopin-nel indultunk, Bem apóval és Curie-Sklodowskával folytattuk, de lassan bukkantak fel a rejtett csemegék, Grotowski, Stokowski, Mrozek, Gombrowicz, az X-ek legendás Boguslawskija, Arthur Rubinstein, Wajda, Dembinszky, Czartorisky, amikor csodás múzeumát jártuk, ahol még egy Leonardo is megbúvik a Hölgy menyéttel, Jerzy Andrzejewski, Czybulski, Pilsudski, Czeslaw Milosz, Reymont s ki tudja még mind előhívni az emlékezet filmjéről. Ülök a Mária templomban, - Ite missa est! - mondja az öreg pap, - Deo gratias! - válaszolom Európa egykori közös nyelvén, miközben a templom tornyában a kürtös fújja már a Hejnal-t, mint nyolcszáz éve minden órában, amíg torkára nem forrasztja a szót a tatár nyila. Ez a nyíl mindannyiunk felé kilövetett, de Krakkóban mégis minden órában újra megszólal a kürtös s ez nagy tanulság mindannyiunknak magyaroknak. Van egy nemzet, amelyik nem adta fel. Bárha megtanulnánk ezt mi is.
15:00
néprajzi és anyanyelvi műsorok
anyanyelvi műsor. Szerkesztő: Szabó Csilla
A műsor témái: Irodalmi pódium műsorok, verstanulás és művészeti tudatformálás a szabadkai fiataloknak - a Csáth Géza Művészetbaráti Kör példamutató munkájáról szól Horváth Emma tanárnő A pár, az arc és a csók - H. Tóth Tibor jegyzetét is meghallgatjuk "Aki eleget teve a maga korának, az minden következőknek élt" - május 18-án indul a Kazinczy-túra: a szervező Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete elnökével, Birck Edittel beszélgetünk
15:30
aktuális és hírműsorok
15:34
zenei műsorok
kórusmuzsika. Szerkesztő: Cs. Nagy Tamás
16:00
irodalmi és versműsorok
vasárnapi versműsor Tóth Árpád versei. Szerkesztő Varga Zoltán.
16:30
aktuális és hírműsorok
16:34
zenei műsorok
kívánságműsor. Műsorvezető: Gerbei Anita. Kéréseiket várjuk a 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen.
18:30
aktuális és hírműsorok
18:34
szolgáltató és életviteli műsorok
portrék, hírek a fotográfia világából. Magyar természetfotósok a világ élvonalában -beszélgetés Radisics Milánnal. Radnóti Miklós 100 vers 100 kép- Tóth József kötete. Szerkesztő: Zanati Zsófia
19:00
egyéb műsorok
19:01
vallási műsorok
19:30
aktuális és hírműsorok
19:34
aktuális és hírműsorok
19:45
gyermek- és ifjúsági műsorok
Móricz Zsigmond: A kismalac és a farkasok. Szereplők: Váradi Hédi, Balajthy Andor, Csákányi László. Szerkesztő: Varga Andrea
20:00
egyéb műsorok
Szekfű Gyula nyomdokain? A Magyar Szemle új folyamának szerkesztőivel, Kodolányi Gyulával és Gróh Gáspárral beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Szerdahelyi Csongor.
20:30
aktuális és hírműsorok
20:34
zenei műsorok
Vendég: Mester Viktória. Műsorvezető: Rohonyi Anikó, szerkesztő: Bögös Henrietta
21:30
aktuális és hírműsorok
napi hírösszefoglaló
21:52
publicisztika
Erdő Péter bíboros mondja el gondolatait
22:00
22:20
vallási műsorok
Thomas Merton könyvéből Kékesi Enikő olvas fel részleteket. Szerkesztő: Poór Tünde
22:30
aktuális és hírműsorok
22:34
egyéb műsorok
a Szent István Rádió műsora
23:30
zenei műsorok
Szerkesztő: Varga Ramona