A lélek szava

Az ukrán-orosz háborúban a frontra küldött férfiaknak csak a 10 százaléka tér haza. Ezt mindenki tudja, ezért akik ott vannak, egyedül csak Istenben bíznak. Sok nem vallásos katona kéri a fronton az imát, az áldást, az imakönyvet, a rózsafűzért. A háború azonban nem a harctéren kezdődik, hanem azoknál a szülőknél, akik nemet mondanak az életre. Ahol igent mondanak az életre, ott áldás száll az egész népre, ahol nemet, ott magukra mondják ki az átkot. Ahol életpártiak az emberek, ott az Isten mögéjük áll.

Isten arra hív minket, hogy társai legyünk a világ tovább teremtésében. Senkire nem bíz nagyobb feladatot, mint amekkorát valóban el tud végezni. Azt viszont igyekeznie kell maradéktalanul teljesíteni, mert helyette és rajta kívül más azt nem tudja megtenni. Ha pedig úgy tűnik, hogy túl nehéz, akkor valójában nem maga a feladat a nehéz, hanem az a sok fölösleges holmi, amivel telepakoltuk a hátizsákunkat. A ma emberének arra lenne szüksége, hogy radikálisan leegyszerűsítse az életét.

A testi egészségünkért ma sok mindent megteszünk, de mit teszünk a lelki egészségünkért? Ima és böjt mozgósítják a mennyország angyalait, akik harcba szállnak az igazi ellenséggel, a gonosz lelkekkel. De ehhez a harchoz hozzá kell tennünk a magunk áldozatát. Jézus önmegtagadásra hív minket, amit lehet gyakorolni valakiért vagy valamiért – ez a szeretet főparancsa. Az önmegtagadás nem a természetünk, hanem az önző énünk megtagadása. Ugyanis, ha Isten akarata és ez enyém találkozik, akkor ott csoda történik. Istennel mindent meg lehet tenni, Isten nélkül vereség a részünk.

Kemenes Gábor atya neve sokak számára egyet jelent Medjugorjéval. Idén negyven éve, hogy zarándoklatokat kezdett el szervezni az egykori Jugoszlávia, ma Bosznia-Hercegovina területén található kis településre, ahol először 1981. június 24-én jelent meg a Szűzanya hat fiatalnak. A jelenések, amelyek megítélése egyházi berkeken belül is vitatott, más körülmények között, de azóta is tartanak. Gábor atya többször találkozott a látnokokkal, mely találkozások csak megerősítették a meggyőződését, hogy Medjugorje egyházunk nagy kincse. A négy évtized alatt Gábor atya több mint kétszáz zarándoklatot szervezett és előfordult, hogy 13 buszt kellett bérelnie, annyi volt a jelentkező. Ilyen sok év, alkalom és zarándok mellett nem meglepő, hogy szinte minden megtörténik az emberrel, ami lehetséges és ami lehetetlen.

A jó bor mindig a Gondviselés ajándéka, a borász csak együttműködő partner. Mert ahogyan hiába fáradoznak az építők, ha az Úr nem építi a házat, nem jutnak semmire, ugyanúgy hiába fáradozik a borász, ha az Úr nem műveli vele a szőlőt, ő sem jut semmire. Lőrincz György, a St. Andrea szőlőbirtok igazgatója Magyarország egyik legismertebb és legnépszerűbb borásza, számos hazai és külföldi elismerés birtokosa. Termékei nemzetközi szinten is az élvonalba tartoznak, egyik borát beválogatták a világ 50 legjobb bora közé. És bár kiváló szakembernek ismeri mindenki, maga azt mondja, hogy mindent a Gondviselésnek köszönhet, még az életét is, előfordult ugyanis, hogy konkrétan a halál torkából mentette ki az Isten. A bornak nagy jelentősége van katolikus hitünkben. Nem a véletlen műve, hogy Jézus nem a sört vagy a tejet választotta az utolsó vacsorán, hogy saját vérévé változtassa át.

A gonosz ellen folytatott szellemei harcban a csodás Mária érem az egyik legpraktikusabb eszköz. Maksó Péter atya, tarnaleleszi plébániai kormányzó többszázezret osztott már ki belőle és visz mindenhova, ahová csak megy. Péter atyát Szűz Mária hívta le a hegyről papnak, nemcsak a szó átvitt, hanem egészen konkrét értelmében, miután több mint háromévtizeden keresztül síoktató volt az olaszországi Dolomitokban. Egy egészen különleges hivatástörténet az övé.

Az egészségügyi rendszer csak maximum 20 százalékban felelős az átlagember egészségi állapotáért, nem csak Magyarországon, hanem világszerte. Hogy milyen életmódot folytatunk, az ennél jóval nagyobb mértékben meghatározza a fizikai és mentális jóllétünket. Krisztus követőiként, mi az, amit meg kell tennünk a saját egészségünk megóvása érdekében, ugyanakkor hogyan kerülhetjük el, hogy az egészségmegőrzésből bálvány legyen. Beszélgetés Dr. Tulassay Tivadar akadémikussal, a Semmelweis Egyetem korábbi rektorával.

Hogyan válhat képessé valaki arra, hogy teljesen Isten kegyelmére bízza magát? Mit kezdjen a képességeivel és adottságaival, illetve hogyan kerülje el, hogy mindezeket a saját dicsőségére használja? És mit tegyen olyankor, amikor azt érzi, hogy a feladat, amivel szembe került, meghaladja a képességeit? Beszélgetés Szabó Katalin szociális testvérrel, aki 2021-ig, kilenc éven át volt a Társaság elöljárója.

A Katolikus Egyház egyetemes, de nem globalista, azaz nem csak tiszteletben tartja, hanem támogatja, hogy az egyes népek a saját nyelvükön és kultúrájuk szerint imádják az Istent. A katolikus liturgia világszerte ugyanaz, a népi vallásosság viszont folyamatosan változik, bizonyos formák megszűnnek, miközben mások keletkeznek. Noha a népi vallásosság egyes megnyilvánulásai első látásra akár hajmeresztőek lehetnek, ki lehet hámozni belőlük az Istennel való találkozás vágyát, amire aztán építeni lehet. Ferenc pápa szerint a népi vallásosság egyenesen a teológia immunrendszere.

A szexuális nevelés nem azonos a szexuális felvilágosítással; a nevelés a születéstől kezdve tart és magában foglal mindent, ahogy az ember férfiként vagy nőként a másik nemhez viszonyul. De hogyan beszéljen a szülő pornográfiáról, gender-ideológiáról, és egyáltalán a szexualitásról a gyerekének, akinek magának is elrendezetlen kérdései vannak ezzel kapcsolatban? A szexualitás Isten ajándéka – ezt az eszünkkel talán már tudjuk, de hogy mit is jelent a gyakorlatban, az még nem egészen világos.