Házunk táján

Vendégeink: Hajdú Szabolcs Koppány lovasberényi lelkipásztor, esperes és felesége Hajdúné Tóth Lívia lelkipásztor, valamint Makláry Ákos a Budai Görögkatolikus Egyházközség parókusa és hitvese dr. Seszták Tímea radiológus orvos.

Fotó: MKR - Veres Ádám

Mit jelentett az apostoloknak az üressé váló sír, amelyben előtte nap még a halott Krisztus volt és mit jelenthet számunkra, ma ez kétezer éves történet? A húsvéti ünnepekben sokat hallottunk azokról a tanúkról, akik találkoztak a feltámadt Krisztussal. A források beszédesek. Az Újszövetség hat egymástól független beszámolót tartalmaz a feltámadásról, ami a keresztény hit központi tanítása lett. Mégis kétezer éve küzdünk ezzel az igazsággal, hogy Jézus élt, meghalt és feltámadt.
Spányi Antal püspököt arról kérdeztem, mit is tudhatunk valójában a feltámadásról, az örök életről és hogyan tudja átadni az egyház ennek valóságát.

Hazánk legnagyobb arborétumát a szarvasi Pepi-kertet évente több ezer látogató keresi fel. Szervezett programjaik mellett, családi és ünnepekhez kapcsolódó eseményekkel is várják az érkezőket.
Az 5 kertegység tematikus sétányokon járható be, melyek helyenként átfedik, keresztezik egymást.
Áprilisban van a magnólia virágzás, a Húsvét, a Föld hete programsorozat és különleges látványt nyújtanak ekkor a kertben élő pávák.
Sétálnak a látogatók között, felrepülnek a fákra, háztetőkre, tavasszal a díszes tollpompa mellett hangjukkal is felhívják magukra a figyelmet. Jól fotózhatók, időnként egész közel engedik magukhoz a vendégeket.
Műsorunkban Dr Hanyecz Katalinnal a Szarvasi Arborétum igazgatójával beszélgetünk.
Szó lesz az közelmúlt újdonságairól, fejlesztésekről, átadott területegységekről és természetesen meglátogatjuk a kert néhány különleges, valamilyen szempontból ritka faegyedeit.

Vendégeink: Dombóvári Ildikó Szilvia A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató-helyettese és Csathó Valéria pszichológus.

A keresztény családokban is bár sokféle módon készülnek az egyházi év legnagyobb ünnepére, a közösségben megélt együttgondolkodás és az ünnepi szokások gyakorlata maradandó hitélménnyé a teszi a húsvéti szent három napot kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Mai adásunkban a tavaly elhunyt Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanárra emlékezünk, aki már nem él köztünk, de ránk hagyott hatalmas szellemi kincséből ezúttal a húsvéti hagyományokról kapunk ízelítőt egy korábban készült interjúval.

A szarvasi Anna-liget 26 hektáros területén csodálható pl. a Csáky-kastély, a város legépebben megmaradt főúri épülete; parkjában él a 350 éves Lonovics tölgy, melyet még a város török utáni újra telepítése idején ültettek. A holtág mellett modellezhető a fokgazdálkodás, nyitott talajszelvényben megismerhető a földalatti élővilág egy része és hosszú percekre magával ragadja az embert a Kárpát-medencére jellemző állatfajok látványa.
Kenuval bejárható vízi, száraz lábbal barangolható erdei tanösvény és sok-sok játékos természetismereti feladat várja a látogatókat a Körös-Maros Nemzeti Park szarvasi Körösvölgyi Állatparkjában.

Szentmártoni János József Attila-díjas költő és Székelyhidi Zsolt költő, író, fotográfus, zeneszerző, zenész is részt vesz a Versmaratonban. Az év versei 2025 című kötet bemutatója is az április 11-én reggel 9:30 és este 22 óra között zajló program, melyre ezzel a beszélgetéssel is hívjuk Hallgatóinkat.

Prohászka Ottokár, Fehérvár 15. főpásztora, a XX. század fordulóján a magyar kereszténység meghatározó személyisége halálának 98. évfordulóján a Székesfehérvári Egyházmegye és a Központi Papnevelő Intézet tudományos konferenciával emlékezett meg a püspök szellemi-lelki örökségéről a szeminárium dísztermében. Érdekfeszítő előadásokban izgalmas aktualitásokat hallhatunk idén is a Prohászka emlékkonferencián. Mindhárom előadó felvillantott egy-egy gondolatot Prohászka egyházképéről, amely meglepő hasonlóságokat vetett fel korunk egyházának kérdéseivel, amelyet a szinodalitás útján is szeretne körbejárni. Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója, a konferencia elnöke és eladója szerint a 100-125 évvel ezelőtti megoldások, ma is iránymutatóak lehetnek az egyház belső életének alakításában.

Szegvár temploma már az 1500-as évek előtt is állt, ám a török időkben leégett és rommá vált. A falu lakóinak nagy része elmenekült, ám később a község újjáéledt. A régi templom alapjaira 1737-ben kápolnát építettek, amelyet a későbbi idők során kétszer is kibővítettek – így nyerte el mai, impozáns formáját.

Szegvár temploma már az 1500-as évek előtt is állt, ám a török időkben leégett és rommá vált. A falu lakóinak nagy része elmenekült, ám később a község újjáéledt. A régi templom alapjaira 1737-ben kápolnát építettek, amelyet a későbbi idők során kétszer is kibővítettek – így nyerte el mai, impozáns formáját.