Kerengő

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán március 20-án tartották az immár hagyományossá vált XIV. Roma Konferenciát, melynek középpontjában idén a cigány és/vagy hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében sajátos módszereket alkalmazó szervezetek álltak. A plenáris ülés keretében előadás hangzott el a csepeli Burattino Általános és Középiskola működéséről, módszereiről, a Zöld Kakas Líceum atipikus fiatalok tehetséggondozásáról, a TaNext Akadémia Szakgimnázium és Szakiskola történetéről, működéséről, a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat munkájáról, a BAGázs Közhasznú Egyesület tevékenységéről. A délutáni interaktív kerekasztal-beszélgetésen a meghívott előadók megvitatták a közös problémákat, majd a kulturális bemutató keretében a művészetek valamely területén autodidakta módon tanuló tehetséges cigány/roma gyerekek mutatkoztak be.
Vendégünkkel, dr. Báder Ivánnal, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docensével, a konferencia szakmai szervezőjével, a XIV. Roma Konferencia céljáról, előadásainak témaköreiről, valamint a főiskolán március 29-én bemutatott "Sírókkal sírni, nevetőkkel nevetni" - Cigány papok növekedéstörténetei című könyv jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: https://avkf.hu)

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politika elemzőkkel. Többek között: Hazánk kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Izraeli miniszterelnök látogatása. Orbán Viktor bejelentette: vége az önkényes hídfoglalásoknak, a nem tüntetők érdekeit is figyelembe kell venni . Zajlik a kábítószer elleni hajtóvadászat. Mivel járna Ukrajna uniós tagsága?

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van.
És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is.
Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót.
Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne?
Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága.
Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának?
Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás?
Ki ismeri a válaszokat?
És milyen legyen Magyarország EU stratégiája?
Vendégeim:
Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója,
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet.

fotó:
wikipedia.org

A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van.
És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is.
Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót.
Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne?
Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága.
Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának?
Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás?
Ki ismeri a válaszokat?
És milyen legyen Magyarország EU stratégiája?
Vendégeim:
Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója,
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet.

fotó:
wikipedia.org

Dr. habil. Kováts-Németh Mária neveléstörténész professzorral, egyetemi magántanárral, a Százak Tanácsának tagjával, a szülőföld megismerésének és szeretetének jelentőségéről, természeti környezetünk bemutatásának módszertani lehetőségeiről, az iskolakertek nevelésben betöltött szerepéről beszélgetünk. Professzor asszony írásaiban hangsúlyozza, hogy a pedagógiai gyakorlatban nagy hagyományai vannak a kertkultúrának, az iskolakertnek. A kert évszázadok óta szimbóluma a nevelésnek, a felelősségteljes magatartásnak. Az iskolakertek kialakításának szükségessége, általánossá válása hazánkban Eötvös József nagyjelentőségű népoktatási törvénye nyomán vált valóra. Felmerül a kérdés: vajon élünk ma ezzel a nevelési lehetőséggel, használjuk az oktatásban?
(fotók: www.szazaktanacsa.hu)

Jogsegély: Az elmúlt adás alkalmával elkezdtük a Ptk. szerkezetével és a bevezető rendelkezéseivel való ismerkedést. A mai adásban ezt a témánkat folytatjuk műsorunk állandó jogi szakértőjével, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

1. Négy év börtönre ítélték Marine le Pent, és már az elsőfokú tárgyaláson öt évre eltiltották attól, hogy választáson induljon, pedig a 2 év múlva esedékes elnökválasztásnak, a jelenlegi felállás szerint, ő lenne a legesélyesebb indulója. Marine Le Pen az ítéletet és a pert politikai indíttatású támadásnak nevezte, amelynek célja, hogy eltávolítsák a politikai életből. Sikerül-e ellehetetleníteni ezzel Franciaország egyik legnépszerűbb pártját? Mi lesz a 11 millió Le Pen szavazóval, szimpatizánssal?
Szakértőnk Fejérdy Gergely a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. A múlt hétvégén négynapos magyarországi látogatáson járt Paul Richard Gallagher érsek, szentszéki államtitkár Mi a feladata a Vatikánban? Mi volt a látogatás célja? Kikkel találkozott és mit mondott?
Érszegi Márk Aurélt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadóját kérdezzük.

(fotó: Magyar Kurír)

Ötévente rendezik meg a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gasztronómiai eseményének számító világkiállításokat. Idén áprilisban Japánban, Osakában rendezik meg az expót, ahová hat hónapon át, mintegy 160 országból 25 millió látogatót várnak Vendégünk az egyik résztvevő, aki nemcsakhogy ott lesz, hanem még előadást is tart majd a magyar pavilonban.
Vendégünk Vihar Judit japanológus, műfordító, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar-Japán baráti társaság tiszteletbeli örökös elnöke.

A Digitális Témahét Magyarország legnagyobb digitális pedagógiai eseménye, amely ezekben a napokban ér véget. A Digitális Témahét célja, hogy a digitális eszközökkel támogatott projektpedagógia és innovatív pedagógiai módszerek terjesztésén keresztül fejlessze a tanulók digitális kompetenciáját, segítse a 21. századi képességek fejlesztését biztosító digitális pedagógiai módszerek terjesztését. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk.

Dr. Tarnai Richárddal, Pest vármegye főispánjával beszélgetünk tevékenysége kapcsán a múltról, jelenről, jövőről.

A magyar költészet napját április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.
Dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjele, írásaiban és az Üzenőfüzet című műsorunkban elhangzó jegyzeteiben is gyakran hívja fel a figyelmünket arra, milyen fontos, hogy tudjunk verseket. "Fontos, hogy éljenek bennünk versek, verssorok, amelyek a legváratlanabb pillanatban tudnak bennünket elgondolkodtatni, sőt segíteni abban, hogy értelmesen éljünk." József Attila költészetéről, verseinek üzenetéről Richárd atyával a Tihanyi Bencés Apátságban a magyar költészet napja alkalmából beszélgettünk.
(fotó: https://tihanyiapatsag.hu)
.

Dr. Tarnai Richárddal, Pest vármegye főispánjával beszélgetünk tevékenysége kapcsán a múltról, jelenről, jövőről.

A magyar költészet napját április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.
Dr. Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság emeritus perjele, írásaiban és az Üzenőfüzet című műsorunkban elhangzó jegyzeteiben is gyakran hívja fel a figyelmünket arra, milyen fontos, hogy tudjunk verseket. "Fontos, hogy éljenek bennünk versek, verssorok, amelyek a legváratlanabb pillanatban tudnak bennünket elgondolkodtatni, sőt segíteni abban, hogy értelmesen éljünk." József Attila költészetéről, verseinek üzenetéről Richárd atyával a Tihanyi Bencés Apátságban a magyar költészet napja alkalmából beszélgettünk.
(fotó: https://tihanyiapatsag.hu)
.