Akvarell

A március 15-i ünnepségek sorába szépen illeszkedett a Bálna hadtörténeti játékainak, kiállításainak sokasága, a nagycsaládosok és főleg a gyermekek legnagyobb örömére. A nap egyik különlegessége volt a bajuszmustra, ahol a Magyar Bajusz Társaság hívta maga köré az érdeklődőket. Az eseményen Kövesdy Zsuzsa járt.

Színészlegendák sorozatunk az Magyar Művészeti Akadémia megbízásából és művészeinek közreműködésével készül rádiónkban már sokadik éve. Az első sorozatot útnak indító ötlet gazdája Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész. A szövegeket Gajdó Tamás színháztörténész válogatta. A négy részes különkiadásban többek közt Lukács Sándor, Reviczky Gábor, Horányi László, Mihályi Győző és Rubold Ödön olvasnak fel Szabó Sándor, Nagy Adorján, Kovács György, Lohinszky Lóránd, Nagy Attila és Senkálszky Endre írásaiból. Március 20-án elsőként Somló István emlékezését szólaltatja meg Schnell Ádám.

Papp János Kazinczy- és Aase-díjas színművész Nyári Krisztián író közreműködésével indit a Centrál Színházban előadássorozat. A Lehet egy költővel több? alkalmairól Kovács Éva Rebecca stúdiónkban beszélgetett a színművésszel.
A jövő hétfőn első ízben jelentkező programról itt tájékozódhatnak bővebben: Kattints ide

Múlt csütörtökön nyílt meg a Műcsarnokban Katkó Tamás fotóművésznek az életművéből, színházi kötődésű fényképeiből válogatott kiállítása, melynek címe: Egyszer volt, színház volt…
A tárlat megnyítóján az alkotó mellett beszélgettünk a kiállítást megnyitó Szikora Jánossal, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatójával, valamint Haris Lászlóval, a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagjával.
A fotóliállításról a Műcsarnok honlapján itt találnak több információt:
Kattints ide

Magazinunkban továbbá megszólaltatjuk a Győrben élő népi iparművészt, gyémántkoszorús mestert, Paray Júlia Gyöngyit, aki a budai Orlay utcában, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság kiállítóterében mutatja be az egy-két évszázaddal ezelőtti nemzetiségi és tájegységi népviseletbe öltöztetett textilbabáit.

Kép: MKR/Veres Ádám

.

Dr. Fodor Réka missziós orvos afrikai tevékenységéről, és a nevéhez fűződő Afréka Nemzetközi Humanitárius Alapítvány munkájáról már több kötet is megjelent. A legújabb, Afréka 3. című könyv összetettebb, mint a korábbiak, tartalmát tekintve egyszerre útleírás, interjúkötet és fényképalbum, miközben bemutatja azt a kivételes munkát is, amit Dr. Fodor Réka az Afrikai Katolikus Egyház támogatásával végez Nigériában a mélyszegénységben élők térítésmentes gyógyításával.
A könyv szerzője Németh Lilla újságíró, aki saját személyes tapasztalatait is megosztja a kötetben. Dr. Fodor Rékával Tóth Zsófia először arról beszélgetett, milyen előzmények után kezdődött a missziós tevékenysége.
Az interjú második részét március 25-én hallgathatják meg itt az Akvarellben.

Kétségtelen, hogy az elmúlt két évtized egyik legnépszerűbb hazai gyermek- és ifjúságiregény-sorozatát jelentik Berg Judit Rumini-könyvei, melyek a Szélkirálynő nevű vitorlás matrózainak és utasainak kalandjait mesélik el. A sorozat kilencedik részéből, a Rumini Tükör-szigeten című könyvből rendhagyó családi musical készült a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban, amit március 23-án Budapesten, a Várkert Bazárban láthat a közönség a 11 és 15 órakor kezdődő előadásokon.
A produkció érdekessége, hogy ezúttal a zene nem felvételről, hanem élőben fog szólni a színpadon helyet kapó, a darab zenei betéteit és szövegeit jegyző Firkin zenekar közreműködésével. Az előadás rendezője Garajszki Margit író, műfordító, színházi dramaturg, őt kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia.

Szatmárnémetiből Kolozsváron át Budapestig. Koncz Kriszta jazzénekes ugyan több éve már a fővárosban él, dalai rendre visszaviszik őt Erdélyben töltött gyerekkorának emlékeihez. Ezekből a szerzeményekből született meg a Travel in Time című album, amely egyúttal saját zenekara, a Koncz Kriszta Group első szerzői nagylemeze. Ennek apropóján volt a fiatal énekesnő rádiónk vendége, akit először az általa alapított együttesről kérdezett Szentimrei Kristóf.
A Koncz Kriszta Group lemezbemutató koncertjére március 20-án este 8 órakor kerül sor Budapesten, az Opus Jazz Clubban. Jegyek a bmc.jegy.hu oldalon érhetők el.

zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Penta Essentia - Hamvas Béla: Az öt géniusz című esszéje inspirálta balladisztikus kamaramű ősbemutatója március 21-én Balatonfüreden

Három testvér, két hegedű, egy cselló – interjú a Surján Kamaraegyüttes két tagjával

Minden idők egyik legdrágább magyar produkciója a Hunyadi című sorozat - Az ünnepélyes premier előtti sajtótájékoztatón jártunk


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

29. alkalommal adták át idén a Molnár Pál által alapított művészeti díjat, a Balassi-emlékkardot a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Ez alkalommal Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító vehette át a két szablyát, melyet Martos Levente Balázs segédpüspök, a Papnevelő Intézet rektora és Zellwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. igazgatója nyújtott át. Tóth Erzsébet költőt Zalán Tibor Balassi-kardos poéta laudálta, Farkas Endre György kanadai költő, író, drámaíró, műfordító munkásságát Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára méltatta. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa járt.

Nemes Nagy Ágnes Les Chevaux et les Anges, azaz A lovak és az angyalok című francia antológiáját Tüskés Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa rendezte sajtó alá. A kötethez előszót is írt, valamint megtalálható benne a fordító, Guillaume Métayer és Tóth Krisztina költő tanulmánya is. Négy angol és három német nyelvű Nemes Nagy-antológia után ez az első francia kötet. Most Tüskés Annát kérdezi a könyvről és fogadtatásáról Fazekas Gyöngvér

Műsorunkban továbbá beszélgetőtársunk lesz Katona Éva lakberendező, aki új életre kelti a régi használati tárgyakat, valamint szemezgetünk a közeljövő kulturális híreiből Kultúrmorzsa rovatunkban.

A színház nem a valóság, de a maga eszközeivel képes a világnak és magának az emberi léleknek a megértését segíteni. Herczeg T. Tamás rendező nemrég két színdarabot is bemutatott, egyet a Pesti Vigadóban, egyet pedig a Szegedi Pinceszínházban. Vele beszélgetett Tráser László.
Az Idegenek és ismerősök c. előadás legközelebb március 12-én 19 óra 30 perckor lesz látható a Szépművészeti Múzeumban, míg Molière: Képzelt beteg c. darabját március 30-án viszi ismét színre a Szegedi Pinceszínház.

„Cirkuszherceg - Egy bohóc kalandjai a jövővel” címmel új produkcióval várja a közönséget a Fővárosi Nagycirkusz. Az előadás során a nézők egy különös cirkusziskolát láthatnak, amelyben egy tanárnő arra keresi a választ, hogy a számítógépek által vezérelt világban mit jelent az a szó, hogy cirkusz. Fekete Pétert, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatóját Fülöp Tamás kérdezte.

Hogyan kapcsolható össze egy első világháborúban elhunyt katona és egy közismert mesehős alakja? Ezt a kérdést járja körbe egy még 2023-ban készült olasz filmdráma, amely a JUNO11 forgalmazásában immár a magyar mozikban is látható „PÁN – A belső sziget” címmel. A különleges képi eszközöket felvonultató alkotásról Létássy Villő Lili, a film egyik magyar koproducere beszélt Szentimrei Kristófnak.

Egy templomfelújító építésszel beszélgetünk a Nyergesújfalui Szent Mihály templomról, a divat és a folklór kapcsolatát vizsgáljuk a Hagyományok Háza legújabb időszaki kiállítása kapcsán és az olvasás és a jó történetek fontosságáról kérdezzük a meseírót. Az elmúlt időszak legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

A zene gyógyítja, gazdagítja a lelket, és segít a mindennapi élet nehézségeinek leküzdésében; a művész pedig ennek szolgálatában áll” – ez a hitvallása Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoristának, zenepedagógusnak. Mindezt igyekszik a gyakorlatban is megmutatni, legyen a helyszín Japán, Amerika, Európa; a Zeneakadémia (mostani estje március 17-én lesz, 19 óra 30 perctől a Liszt Ferenc téri épület Nagytermében; közreműködik a Budafoki Dohnányi Zenekar; vezényel Werner Gábor), vagy egy kis vidéki kultúrház. Kovács Éva Rebecca interjúja.

„Az alkotás folyamata az első, minden azután következő másodlagos. Szeretni a fát. Ez a munkám.” Sprok Antal ars poeticájából hallottak egy részletet. A képző- és iparművész számos korábbi munkája tudatosan nyitva hagyja a kérdést: hogy ez most szobor, vagy bútor, vagy mind a kettő? De mivel szeret új ösvényeken járni mostani kiállításán - ragaszkodva ugyan stílusához, de - egy kicsit más arcát mutatja meg. A tárlat (látogatható március 7-től április 4-ig) helyszínén a Klebelsberg Kúriában Nagy György András járt.

„Ki ne kételkedne, ha valaki nem kevesebbet állít, mint hogy egy teljes hétvégét Istennel töltött” – így kezdődik a Viskó című regény. A kanadai szerző, William Paul Young alkotása, a modern kor egyik legismertebb, és igen nagy hatású keresztény írásműve. Éppen ezért lesz ez a Buda Bible közösségi térben rövidesen induló felolvasószínházi sorozat első témája. A három alkalom (kezdés március 13-én este 6-kor, a XII. kerületi Németvölgyi út 6. szám alatt) ugyanennyi kérdést jár körbe: istenképünkről, a szenvedésről és a megbocsátásról. Zsoldos Szilvia az ötletgazda házaspárt: Győri Virágot az Immánuel Kiadó főszerkesztőjét, az estek moderátorát, valamint Győri Tamás József evangélikus lelkészt, a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet igazgatóját kérdezte.

Kép: Sprok Antal a kiállítás rendezése közben

A március 15-i ünnepségek sorába szépen illeszkedett a Bálna hadtörténeti játékainak, kiállításainak sokasága, a nagycsaládosok és főleg a gyermekek legnagyobb örömére. A nap egyik különlegessége volt a bajuszmustra, ahol a Magyar Bajusz Társaság hívta maga köré az érdeklődőket. Az eseményen Kövesdy Zsuzsa járt.

Színészlegendák sorozatunk az Magyar Művészeti Akadémia megbízásából és művészeinek közreműködésével készül rádiónkban már sokadik éve. Az első sorozatot útnak indító ötlet gazdája Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész. A szövegeket Gajdó Tamás színháztörténész válogatta. A négy részes különkiadásban többek közt Lukács Sándor, Reviczky Gábor, Horányi László, Mihályi Győző és Rubold Ödön olvasnak fel Szabó Sándor, Nagy Adorján, Kovács György, Lohinszky Lóránd, Nagy Attila és Senkálszky Endre írásaiból. Március 20-án elsőként Somló István emlékezését szólaltatja meg Schnell Ádám.

„Ha meghaltam, ne haljon gyászotok.” William Shakespeare legvitatottabb, legvéresebb és talán legritkábban játszott darabjából való ez az idézet. A „Titus Andronicus”-t azonban nem a legek miatt választotta az RS9 Színház, hanem azért mert az életet: a teátrum 35. születésnapját ünnepelte a bemutatóval. (Legközelebb április 24-én tekinthető meg.) Annak idején az intézmény a nevét a befogadó épület címe alapján kapta, vagyis a Rumbach Sebestyén utca 9. szám után. A most következő interjúban az igazgatónő, Lábán Katalin a kezdetekről is mesél. Az őt kérdező Kovács Éva Rebecca a beszélgetést egy személyes történettel kezdi.

„A zene bármilyen helyzetben, lelkiállapotban tökéletes társunk lehet.”- vallja az a művész, aki 1981-ben született. Kiskorában zongorázni tanult, az esztergomi Szent István gimnáziumban az énekkart erősítette, majd a Liszt Ferenc Egyetemen Marton Éva tanítványa lett. Aztán tulajdonképpen egyszerre igazolt az operához és az operetthez. Erdős Attilát Ungvári Judit kérdezte.


Magyarra fordítva úgy hangozna a programsorozat elnevezése, hogy „A világháló népünnepélye”. Az Internet Fiestát már több mint két évtizede rendezik meg, úgy, hogy a digitális lét nagy kérdésire mindenütt helyben, kisebb közösségeket megcélozva adják meg a választ, mérlegelve a lehetőségeket és a veszélyeket is.(Március 20. és 27. között számos helyszínen, részletek: https://fiesta.ikszkonyvtarak.hu/) Tőzsér Istvánné Géczi Andreát az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökét Nagy György András hívta meg a Katolikus rádió stúdiójába.

„Ha meghaltam, ne haljon gyászotok.” William Shakespeare legvitatottabb, legvéresebb és talán legritkábban játszott darabjából való ez az idézet. A „Titus Andronicus”-t azonban nem a legek miatt választotta az RS9 Színház, hanem azért mert az életet: a teátrum 35. születésnapját ünnepelte a bemutatóval. (Legközelebb április 24-én tekinthető meg.) Annak idején az intézmény a nevét a befogadó épület címe alapján kapta, vagyis a Rumbach Sebestyén utca 9. szám után. A most következő interjúban az igazgatónő, Lábán Katalin a kezdetekről is mesél. Az őt kérdező Kovács Éva Rebecca a beszélgetést egy személyes történettel kezdi.

„A zene bármilyen helyzetben, lelkiállapotban tökéletes társunk lehet.”- vallja az a művész, aki 1981-ben született. Kiskorában zongorázni tanult, az esztergomi Szent István gimnáziumban az énekkart erősítette, majd a Liszt Ferenc Egyetemen Marton Éva tanítványa lett. Aztán tulajdonképpen egyszerre igazolt az operához és az operetthez. Erdős Attilát Ungvári Judit kérdezte.


Magyarra fordítva úgy hangozna a programsorozat elnevezése, hogy „A világháló népünnepélye”. Az Internet Fiestát már több mint két évtizede rendezik meg, úgy, hogy a digitális lét nagy kérdésire mindenütt helyben, kisebb közösségeket megcélozva adják meg a választ, mérlegelve a lehetőségeket és a veszélyeket is.(Március 20. és 27. között számos helyszínen, részletek: https://fiesta.ikszkonyvtarak.hu/) Tőzsér Istvánné Géczi Andreát az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnökét Nagy György András hívta meg a Katolikus rádió stúdiójába.