Akvarell

zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Penta Essentia - Hamvas Béla: Az öt géniusz című esszéje inspirálta balladisztikus kamaramű ősbemutatója március 21-én Balatonfüreden

Három testvér, két hegedű, egy cselló – interjú a Surján Kamaraegyüttes két tagjával

Minden idők egyik legdrágább magyar produkciója a Hunyadi című sorozat - Az ünnepélyes premier előtti sajtótájékoztatón jártunk


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

29. alkalommal adták át idén a Molnár Pál által alapított művészeti díjat, a Balassi-emlékkardot a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Ez alkalommal Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító vehette át a két szablyát, melyet Martos Levente Balázs segédpüspök, a Papnevelő Intézet rektora és Zellwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. igazgatója nyújtott át. Tóth Erzsébet költőt Zalán Tibor Balassi-kardos poéta laudálta, Farkas Endre György kanadai költő, író, drámaíró, műfordító munkásságát Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára méltatta. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa járt.

Nemes Nagy Ágnes Les Chevaux et les Anges, azaz A lovak és az angyalok című francia antológiáját Tüskés Anna, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa rendezte sajtó alá. A kötethez előszót is írt, valamint megtalálható benne a fordító, Guillaume Métayer és Tóth Krisztina költő tanulmánya is. Négy angol és három német nyelvű Nemes Nagy-antológia után ez az első francia kötet. Most Tüskés Annát kérdezi a könyvről és fogadtatásáról Fazekas Gyöngvér

Műsorunkban továbbá beszélgetőtársunk lesz Katona Éva lakberendező, aki új életre kelti a régi használati tárgyakat, valamint szemezgetünk a közeljövő kulturális híreiből Kultúrmorzsa rovatunkban.

A színház nem a valóság, de a maga eszközeivel képes a világnak és magának az emberi léleknek a megértését segíteni. Herczeg T. Tamás rendező nemrég két színdarabot is bemutatott, egyet a Pesti Vigadóban, egyet pedig a Szegedi Pinceszínházban. Vele beszélgetett Tráser László.
Az Idegenek és ismerősök c. előadás legközelebb március 12-én 19 óra 30 perckor lesz látható a Szépművészeti Múzeumban, míg Molière: Képzelt beteg c. darabját március 30-án viszi ismét színre a Szegedi Pinceszínház.

„Cirkuszherceg - Egy bohóc kalandjai a jövővel” címmel új produkcióval várja a közönséget a Fővárosi Nagycirkusz. Az előadás során a nézők egy különös cirkusziskolát láthatnak, amelyben egy tanárnő arra keresi a választ, hogy a számítógépek által vezérelt világban mit jelent az a szó, hogy cirkusz. Fekete Pétert, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatóját Fülöp Tamás kérdezte.

Hogyan kapcsolható össze egy első világháborúban elhunyt katona és egy közismert mesehős alakja? Ezt a kérdést járja körbe egy még 2023-ban készült olasz filmdráma, amely a JUNO11 forgalmazásában immár a magyar mozikban is látható „PÁN – A belső sziget” címmel. A különleges képi eszközöket felvonultató alkotásról Létássy Villő Lili, a film egyik magyar koproducere beszélt Szentimrei Kristófnak.

Egy templomfelújító építésszel beszélgetünk a Nyergesújfalui Szent Mihály templomról, a divat és a folklór kapcsolatát vizsgáljuk a Hagyományok Háza legújabb időszaki kiállítása kapcsán és az olvasás és a jó történetek fontosságáról kérdezzük a meseírót. Az elmúlt időszak legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

A zene gyógyítja, gazdagítja a lelket, és segít a mindennapi élet nehézségeinek leküzdésében; a művész pedig ennek szolgálatában áll” – ez a hitvallása Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoristának, zenepedagógusnak. Mindezt igyekszik a gyakorlatban is megmutatni, legyen a helyszín Japán, Amerika, Európa; a Zeneakadémia (mostani estje március 17-én lesz, 19 óra 30 perctől a Liszt Ferenc téri épület Nagytermében; közreműködik a Budafoki Dohnányi Zenekar; vezényel Werner Gábor), vagy egy kis vidéki kultúrház. Kovács Éva Rebecca interjúja.

„Az alkotás folyamata az első, minden azután következő másodlagos. Szeretni a fát. Ez a munkám.” Sprok Antal ars poeticájából hallottak egy részletet. A képző- és iparművész számos korábbi munkája tudatosan nyitva hagyja a kérdést: hogy ez most szobor, vagy bútor, vagy mind a kettő? De mivel szeret új ösvényeken járni mostani kiállításán - ragaszkodva ugyan stílusához, de - egy kicsit más arcát mutatja meg. A tárlat (látogatható március 7-től április 4-ig) helyszínén a Klebelsberg Kúriában Nagy György András járt.

„Ki ne kételkedne, ha valaki nem kevesebbet állít, mint hogy egy teljes hétvégét Istennel töltött” – így kezdődik a Viskó című regény. A kanadai szerző, William Paul Young alkotása, a modern kor egyik legismertebb, és igen nagy hatású keresztény írásműve. Éppen ezért lesz ez a Buda Bible közösségi térben rövidesen induló felolvasószínházi sorozat első témája. A három alkalom (kezdés március 13-én este 6-kor, a XII. kerületi Németvölgyi út 6. szám alatt) ugyanennyi kérdést jár körbe: istenképünkről, a szenvedésről és a megbocsátásról. Zsoldos Szilvia az ötletgazda házaspárt: Győri Virágot az Immánuel Kiadó főszerkesztőjét, az estek moderátorát, valamint Győri Tamás József evangélikus lelkészt, a Budapesti Kortárs Keresztény Intézet igazgatóját kérdezte.

Kép: Sprok Antal a kiállítás rendezése közben

A Magyar Művészeti Akadémia 8. alkalommal hirdet hároméves ösztöndíj pályázatot művészeti és művészetelméleti alkotómunkát végzők számára. A száz Magyar Művészeti Akadémiakedvezményezett havi bruttó 200 000 Ft támogatást és mentorálási lehetőséget is kaphat. A benyújtási határidő 2025. április 7-e. A program szakmai lebonyolítója az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. A pályázatról Kiss János akadémikust, az MMA alelnökét, Kossuth-díjas balettművészt Tóth Zsófia kérdezi.

Megszoktuk manapság, hogy bárki büntetlenül kiléphet hétköznapi életéből, magát megújítva átléphet egy másik szférába, művésszé vagy kommunikátorrá válva. Nem von le, hanem hozzátesz az életéhez, személyiségéhez, népszerűvé válik, egyszerre közszeretetnek örvend. Ez történt, történik Ujvárosi Veronika esetében is, aki ügyvédi irodája mellett elkalandozott a világot jelentő deszkákra, Jogosan című estjével, amelyet a budapesti közönség is láthatott. Most újabb kalandra készül, egy bécsi irodalmi estre invitál bennünket. Hogy mire is, az kiderül Kövesdy Zsuzsa interjújából, amelyet Ujvárosi Veronikával készített.

Fotó:Hagyományok Háza

Február 26-án este hunyt el méltósággal viselt, hosszan tartó súlyos betegség után, életének kilencvenedik évében Mécs Károly.
A Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja rádiónk számos hangjátékában és irodalmi felolvasásában is részt vett, valamint több riportot is készíthettünk vele. 2016. januárjában Mécs Károly 80. születésnapja alkalmából Liptay Katalin beszélgetett a művésszel a pályafutásáról. Ennek a hosszabb beszélgetésnek egy részletével emlékezünk a mindannyiunk által szeretve tisztelt színművészre.

A tavalyi évben lett 50 éves az Erdély szívében található, Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett Gyergyószárhegyi Művésztelep. A különleges évfordulót a művészeti szcéna egy kiállítássorozattal ünnepli, melynek megkoronázása a március 7. és április 27. között látható „Szárhegy 50 – Kortárs anzix” című tárlat a Műcsarnokban. Erős Istvánt, a kiállítás egyik szervezőjét, a Szárhegyi Művésztelep régi vezetőjét Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.

A mítosz: világmagyarázat. Történeteiben és hőseiben minden kor magára ismer, megteremtve a maga értelmezését. Ezeket az értelmezéseket a képzőművészet feldolgozásában ismerhetjük meg azon a szabadegyetemi előadássorozaton, melyet az ELTE BTK Művészettörténeti Intézete indít Mítosz és művészet címmel. A március 4-én induló programról Révész Emese művészettörténészt, a Modern és Jelenkori Tanszék vezetőjét Tóth Zsófia kérdezte.
A szabadegyetemi előadások ingyenesek, de a szervezők köszönettel fogadnak adományokat a Tizedik Múzsa Alapítvány számára. További információkat az ELTE Művészettörténeti Intézetének Facebook-oldalán találnak.


Kép: Mécs Károly (MTI/Filmarchívum)