Kerengő

"Bármilyen meglepőnek hangzik, mindmáig nem született olyan mű, amely azt tűzte volna ki célul, hogy Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét a korabeli társadalmi változások fényében vizsgálja. Így ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy kapcsolatuk esszenciáját, gondolkodásmódjuk újdonságát, döntéseik súlyát és bátorságát az őket körülvevő társadalmi közeg sajátosságain keresztül mutassa be."- írja Szendrey Júlia és Pefőfi Sándor szerelmi szabadságharca című, legújabb könyvének bevezetőjében a szerző.
Dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, a HUN-REN Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa 2009 óta kutatja Szendrey Júlia életének és irodalmi pályájának különböző kontextusait. Legújabb könyve nemcsak tartalmi, hanem formai szempontból is eltér a hagyományos életrajzi kötetektől, miközben bemutatja a reformkor leghíresebb szerelmespárjának egymásra találását. Műsorunkban dr. Gyimesi Emesét kutatási eredményeiről, alkotói módszeréről, most megjelent könyvének titkairól kérdeztük. Beszélgetésünket március 14-én folytatjuk a Kerengőben.
(Könyvbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban február 12-én, fotó: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum, Gál Csaba. Fotók: http://gyimesiemese.hu)

Egyes állítások szerint, aki uralja a negyedik ipari forradalom kapcsán kifejlesztett technológiákat, az fogja uralni a világot. A műsor vendége Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Védelmi Innovációs Kutató Intézet főtanácsadója.

A Genezáreti tótól nyugatra eső Galilea neve ismerős a Bibliából. Azt gondolhatnánk, hogy ott a kereszténység kezdettől fogva mély gyökereket eresztett. De ez nem egészen így történt.
Magyar régészek ásatásai nyomán lehetőség nyílt arra, hogy közel fél évezredes idő intervallumban nyomon kövessék a különböző népek vallási és kulturális szokásait, az egykor Fönícia késő ókori tartományába eső Nyugat-Galileában és Caesarea Philippi tágabb környezetében.
Vendégem Bollók Ádám régész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.

fotó: mandiner.hu

Egy új törvény teszi majd mindezt lehetővé.
Igen, de az ördög a részletekben rejtőzik. Régi tapasztalat, hogy egy ingatlanfejlesztő befektetőnek előbb, vagy utóbb sikerül elérnie a célját. Egy pénzhiánnyal küzdő kis falu - élhető környezet ide, vagy oda - a lehetőségek és a kényszerek között lavírozva, tud-e majd élni az új törvény adta lehetőségekkel?

"Mi a kultúra? Minden, ami "bennünk" van és körülvesz minket. A szívünkben és fejünkben élő jó, amelynek gyökere a hagyomány, alapja a tudás, irányítója az erkölcs, felemelője az istenhit."- kezdte Kultúratámogatás, kultúraalkotás és kultúra-megtermékenyítés - A Béres-kultúraút 35 éve című előadását dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár korábbi elnöke, a Béres csoport tulajdonosa, a Százak Tanácsa legutóbbi, február 6-án tartott ülésén.
Előadása kapcsán dr. Béres Józseffel az apai örökség erkölcsi jelentőségéről, a Béres család kulturális és társadalmi felelősségvállalásáról, az értékteremtésről, az értékek őrzésének és továbbadásának fontosságáról beszélgetünk. Beszélgetésünket március 21-én folytatjuk a Kerengőben.
(fotó: www.beres.hu)

Az elmúlt adás alkalmával elkezdtük a Ptk. első könyvével való ismerkedést, amelynek során a polgári jog szabályozási körével és a Ptk. szerkezetével ismerkedtünk meg. A mai adásban a Ptk. alapelveinek egy részéről és azoknak a joggyakorlatra való hatásáról beszélgetünk állandó jogi szakértőnkkel, Dr. Szalay Kornél Géza Gézával.

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb lendülettel rendezi át a geopolitikai viszonyokat is. Februárban csúcstalálkozót is rendeztek Párizsban, ahol a technológia szabályozását szerették volna kidolgozni, ám nyilvánvaló, hogy a vezető nemzetközi szereplők taktikáznak és próbálják megszerezni az MI innováció feletti irányítást. Európa fél és szabályozna, míg az Egyesült Államok pedig itt is lehetőséget lát? Mit szól ehhez India és Kína?
Mitől olyan érzékeny kérdés az MI?
Mit is jelent a szabályozása?
Kik és miért versenyeznek a technológia feletti irányítás megszerzéséért? Milyen lehetőségei vannak Magyarország ezen a területen?

Történészek sokszor foglalkoznak a forradalom szó jelentésével, történelmi sajátosságaival. Erről beszélgetünk Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával.

Mi áll a fenti adatok mögött?
Mit jelent a személyre szabott gyógyszer? Hiszen az egészségüggyel kapcsolatos kutatások mindig a nagy számokra alapozódnak. Hiszen végsősoron nagy vonalakban mégiscsak (majdnem) egyformák vagyunk.

Vendégem Keserű György Miklós vegyészmérnök, akadémikus.

1. Ukrajna európai uniós tagágáról szavaztak a tagországok a múlt csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország egyedül vétózott. Miért és kinek lett ez most ennyire fontos kérdés, van-e realitása az ukrajnai csatlakozásnak és ha megtörténik, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek Európára nézve?
Vendégünk Siklósi Péter korábbi védelempolitikai helyettes államtitkár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. A francia elnök múlt héten szózatot intézett népéhez, amelyben leszögezte, hogy támogatni kell a békét, de támogatni kell Ukrajnát, és az Ororszország felől érkező, és nemcsak Franciaországot, hanem egész Európát fenyegető veszéllyel érvelt. Félelemkeltés? Elterelés a valós, súlyos francia gazdasági és társadalmi gondokról? Vagy azért van benne igazság?
Fejérdy Gergely Franciaország szakértővel, a PPKE oktatójával, az MKI vezető kutatójával beszélgetünk.

1. Ukrajna európai uniós tagágáról szavaztak a tagországok a múlt csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország egyedül vétózott. Miért és kinek lett ez most ennyire fontos kérdés, van-e realitása az ukrajnai csatlakozásnak és ha megtörténik, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek Európára nézve?
Vendégünk Siklósi Péter korábbi védelempolitikai helyettes államtitkár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. A francia elnök múlt héten szózatot intézett népéhez, amelyben leszögezte, hogy támogatni kell a békét, de támogatni kell Ukrajnát, és az Ororszország felől érkező, és nemcsak Franciaországot, hanem egész Európát fenyegető veszéllyel érvelt. Félelemkeltés? Elterelés a valós, súlyos francia gazdasági és társadalmi gondokról? Vagy azért van benne igazság?
Fejérdy Gergely Franciaország szakértővel, a PPKE oktatójával, az MKI vezető kutatójával beszélgetünk.

Az udvarral szembeni ellenállás már az 1832-1836-os országgyűlésen, illetve azt követően erőteljesen megjelent. A kormányzati válasz nem maradt el! Kölcseyt már 1835-ben visszavonulásra késztették, többeket viszont börtönbüntetésre ítéltek a következő években, így Lovassy Lászlót, az Országgyűlési Ifjak vezetőjét, Wesselényi Miklóst és Kossuth Lajost is. Szabadulásukat 1840-ben annak köszönhették, hogy az 1839-1840-es országgyűlésen a magyarok „cserébe” megszavazták az újoncállítást. A rendi országgyűlések működéséről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Vendégünk dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézeténe tudományos munkatársa, 2009-től kutatja Szendrey Júlia életútját, irodalmi pályáját, és tárja fel korábban publikálatlan verskéziratait, írásait. Kutatása eredményeiről számos tanulmánya és több könyve jelent meg (Szendrey Júlia összes verse, Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában, Szendrey Júlia irodalmi pályafutása, Szendrey Júlia elbeszélései és meséi). Szendrey Júlia és Pefőfi Sándor szerelmi szabadságharca című, legújabb könyve kapcsán folytatjuk a Kerengőben március 12-én elhangzott beszélgetésünket. Mai műsorunkban a rendi társadalom polgári társadalommá alakulásának folyamatáról, Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének győzelméről, a koltói mézeshetek irodalmi jelentőségéről, a koltói Teleki kastély 2023-ban megnyílt állandó kiállításáról, valamint 1848 március 15-e eseményeiről Szendrey Júlia és Petőfi Sándor írásai és naplófeltárása alapján beszélgetünk.
(fotók: https://gyimesiemese.hu)

Az udvarral szembeni ellenállás már az 1832-1836-os országgyűlésen, illetve azt követően erőteljesen megjelent. A kormányzati válasz nem maradt el! Kölcseyt már 1835-ben visszavonulásra késztették, többeket viszont börtönbüntetésre ítéltek a következő években, így Lovassy Lászlót, az Országgyűlési Ifjak vezetőjét, Wesselényi Miklóst és Kossuth Lajost is. Szabadulásukat 1840-ben annak köszönhették, hogy az 1839-1840-es országgyűlésen a magyarok „cserébe” megszavazták az újoncállítást. A rendi országgyűlések működéséről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.