Nyelvédesanyánk

Kant szerint „…egy nép ellen nem lehet nagyobb bűnt elkövetni, mint elvenni, vagy tönkretenni nyelvét.” Az előbbitől nem tartunk, az utóbbinak viszont - elég csak járkálni az utcán vagy figyelni a médiát - nap, mint nap tanúi vagyunk. Műsorunk olyan magazin, amelyben riportok, nyelvi játékok, irodalmi részletek fölhasználásával igyekszünk feltérképezni nyelvünknek - szerintünk a romlás veszélyének kitett - állapotát. Egyben példát igyekszünk adni arra, hogy a körülöttünk élő „hivatásos nyelvvédők” (színészek, tudósok, más közszereplők) valamint anyanyelvi mozgalmak milyen erőfeszítéseket tesznek saját helyükön a helyes nyelvhasználat ügyében. Adásunkat az teszi egyedivé a nyelvvédelemmel foglalkozó rádióműsorok között, hogy állandó közreműködőink az ország minden sarkából érkező, Kazinczy versenyeken indult és ott jeles eredményt elért diákok.

A műsorral kapcsolatos észrevételeiket szívesen fogadjuk a
nyelvedesanyank [kukac] katradio.hu címen. Ide várjuk a műsorokban elhangzó rejtvények megfejtéseit is.

Adás információk:

Archívum: hallgassa meg!

Elhangzott: 2025.02.22. 14:04

anyanyelvi rovat

A szeretet és a szavak hatalma – interjú a Grétsy-díjas Bagdy Emőkével
Sokkból is megárt a sok – jegyzet
Játékunkban ismét egy szerzőt keresünk

Szerkesztő: Nagy György András

Már megalapításakor beszámoltunk a díjról, amit Grétsy Lászlóról neveztek el. A létrehozó szervezet, az Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány elnöke, Blankó Miklós akkor elmondta tudatosan nem nyelvészeknek szól az elismerés. Azóta, ahogy arról a napi sajtó is hírt adott, a Piros Ildikó Kossuth-díjas színművész vezette kuratórium az ismeretterjesztés kategóriában Bagdy Emőkének ítélte a plakettet. A klinikai szakpszichológus a díjkiosztón egy a „tanár úrnak” címzett verssel mondott köszönetet: „Vajon ki vitte át fogában tartva, csodaszép nyelvünket a túlsó partra? Ha lenézel, majd meglátod, tovább visszük a földi lángot.” Az oktatási kategóriában Kishalmi Edit tanítónő kapta a díjat.

Amikor egy szó erejében, erőnek erejével bíznak, akkor lép színre H.Tóth Tibor.

Kép: A Grétsy-díj (Kósa Klára keramikusművész alkotása)

Kapcsolódó képek:

Legutóbbi adások:

2025. április 19. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat A szótáríró szerzetes-költő Mennyire magas? - jegyzet Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... „Akinek csak a ruhája fekete, de a lelke fehér” - így köszöntötte Kazinczy Ferenc egy alkalommal Czuczor Gergelyt, egyszerre utalva ezzel a bencés polihisztor szó szerinti és átvitt értelmű habitusára - azaz szerzetesi viseletére és belső tartására. „Oh kegyelmek fogyhatatlan árja! Isten íme szent fiát leküldte Égi tant hirdetni a világnak.”- írta egy versében az 1800-ban született és 66 évvel később elhunyt szótárszerkesztő tudós. Állandó szakértőnkkel Balázs Géza nyelvésszel, egyetemi tanárral beszélgettem. Ez nekem magas - halljuk oly sokszor. De vajon tényleg az? Kiderül H. Tóth Tibor jegyzetéből. Kép: Czuczor Gergely (Jakobey Károly festménye 1878)
2025. április 05. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat A nyelveken szólás és a szólások nyelve – interjú egy idei Széchenyi-díjassal Képes nyelv, amire a nyelv képes – jegyzet Játékunk most szófejtés Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... „A francia nyelv lexikona”, „Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára”- ha csak ezt a két könyvét említem, akkor már kirajzolódik egy sokszínű tudományos életút két fő vonulata. A „Magyar Érdemrend tisztikeresztje”, a francia „Becsületrend Lovagi Fokozata” - megint csak kiragadott példák. Egy olyan kutatóról, nyelvészről van szó, aki tudományos tevékenysége mellet sokat tett a kulturális kapcsolatok ápolásáért is és akit kollégái, diákjai, tárgyalópartnerei egyaránt úgy jellemeznek, hogy: tökéletes úriember. Bárdosi Vilmos egyetemi tanár, professor emeritus immár a Széchenyi-díjat is átvehette. Arra is emlékezett, mikor járt legutóbb a Katolikus rádió szerkesztőségében. H. Tóth Tibor mindig képben van. Akkor is, ha a vizualitásról beszél a rádióban. Hallassák csak!
2025. március 22. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat Gimnazistaként versenyzett belőle, dékánként kitüntették érte – interjú egy nyelvész-karvezetővel Kihívás felelni a „ráhív” szóra - jegyzet Játékunkban ismét egy költőt keresünk. Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... 2006-ban elsőként Deme László, Fábián Pál és Szathmári István kapta meg az Implom Józsefről elnevezett, és őt ábrázoló plakettet, amellyel a magyar helyesírásért végzett tevékenységet ismerik el. Idén Veszelszki Ágnes írhatta le a mondatot: „A tisztelettel csodált nyelvész elődök után különös öröm e díj birtokosának lenni.” A nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának tavaly nyáron hivatalba lépett dékánjával a Ludovika szárnyépületében beszélgettem. Van olyan nyelvi jelenség, amire az ember a legszívesebben ráhívná a jegyzetírót. De lehet, hogy nem jól tenné. H.Tóth Tibor tisztázza a kérdést.
2025. március 08. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat Mit tanul az, aki majd tanítja – nyelvi képzés a felsőoktatásban - interjú Jegyzetrovatunk szintet lép – vagy épp az ilyen szóhasználattól óv? Mostani játékunk betűkirakós Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... „A legmagasabb szinten a legkisebbekért” ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító– és Óvóképző karának jelmondata. (Lásd a képen!) „A nyelvtannal - ahogyan a helyes érveléssel is - rendet teremtünk a világban.” Egészíti ki a gondolatot Pölcz Ádám a Magyar nyelvi és irodalmi tanszék vezetője, aki állandó szakértőnk. Munkahelyén kerestem fel azért, hogy az oktatásnak erről a nagyon fontos területéről beszélgessünk, bár úgy tűnhet, távolról indulunk el. Minden szinten szinte…- színt vall a szintről H. Tóth Tibor. (Jegyzet)
2025. február 22. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat A szeretet és a szavak hatalma – interjú a Grétsy-díjas Bagdy Emőkével Sokkból is megárt a sok – jegyzet Játékunkban ismét egy szerzőt keresünk Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... Már megalapításakor beszámoltunk a díjról, amit Grétsy Lászlóról neveztek el. A létrehozó szervezet, az Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány elnöke, Blankó Miklós akkor elmondta tudatosan nem nyelvészeknek szól az elismerés. Azóta, ahogy arról a napi sajtó is hírt adott, a Piros Ildikó Kossuth-díjas színművész vezette kuratórium az ismeretterjesztés kategóriában Bagdy Emőkének ítélte a plakettet. A klinikai szakpszichológus a díjkiosztón egy a „tanár úrnak” címzett verssel mondott köszönetet: „Vajon ki vitte át fogában tartva, csodaszép nyelvünket a túlsó partra? Ha lenézel, majd meglátod, tovább visszük a földi lángot.” Az oktatási kategóriában Kishalmi Edit tanítónő kapta a díjat. Amikor egy szó erejében, erőnek erejével bíznak, akkor lép színre H.Tóth Tibor. Kép: A Grétsy-díj (Kósa Klára keramikusművész alkotása)
2025. február 08. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat Adomázzunk! – Történeteket vár a Jókai-évben a Kazinczy Társaság - interjú Leiternet, avagy félrefordítások a világhálón- jegyzet Játékunk ma hibavadászat Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... Adomázzunk! – Történeteket vár a Jókai-évben a Kazinczy Társaság - interjú Leiternet, avagy félrefordítások a világhálón- jegyzet Játékunk ma hibavadászat – „Bizony uram nagyon bővérű fickó ez a mi Tiszánk, ugyan jól cselekszi, ha eret vágat rajta „– így kommentálta a folyószabályozást, ki másnak, mint magának Széchenyi Istvánnak egy falusi kocsmáros, mikor a legnagyobb magyar betért hozzá. Miért mesélem el azt a történetet? Mert ehhez hasonlókat vár adomagyűjtő pályázatán a Kazinczy Ferenc Társaság. Igazából mindegy, hogy az eset megesett vagy sem - és hogy ki, vagy mi a főszereplő. A meghirdetés időpontja azonban nem véletlen, hiszen Jókai Mór születésének 200-dik évfordulóját ünnepeljük rövidesen, s nagy mesélő írta le, hogy „adomákban él a nemzet kedélye”. Kizárólag eredeti, másutt még nem közölt, más helyen nem elérhető szövegeket lehet beküldeni. A határidő: március 31. A kiíró szervezet vezetőjét, Nyíri Pétert Széphalmon értem el telefonon. Nyelvi gyorsétterem – alig sült mondatokkal. A kóstoló H. Tóth Tibor.
2025. január 25. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat „Édes Anyanyelvünk” új köntösben – interjú Aki fényt vet, az mit arat, ha vetít – jegyzet Játékunkban ismét egy szerzőt keresünk Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... Megújult az „Édes Anyanyelvünk”. természetesen nem arról van szó amin beszélünk, hanem amiről beszámolunk vagyis az Anyanyelvápolók Szövetségének folyóiratáról, pontosabban annak átalakulásáról. Beszélgetőtársam Pomozi Péter főszerkesztő, nyelvész, kutatóintézet igazgató, tanszékvezető docens. A nyúl tudjuk miért nyúl…De olykor jobb a nyúlik. A magyarázatot H. Tóth Tibortól hallják.
2025. január 11. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat Gazdasági semlegesség, zöldrefestés, tipik, élőszavas mesemondás – interjú Mi történik, ha beragad a ragad - jegyzet Játékunk most közmondáskibogozás Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... Nem mondhatja, hogy szóhoz sem jut a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, hiszen jó ideje már minden esztendőben megválasztja az év szavát. Valójában nem egyetlen első helyezettről van szó, hiszen 4 kategóriában hirdetnek győztest. Az első a hagyományos, amire talán azt lehetne mondani, hogy egy adott időszak legjellemzőbb kifejezése, a másodiknál, az úgymond „anti”-nál a negatív él a fontos – ha úgy tetszik, akkor ez a fény mellett az árnyék. A harmadik az, ami az ifjúság szóbeli, illetve írásos kommunikációjában terjed, a negyedik pedig az irodalmi-költői. Az egyik döntnökkel, Pölcz Ádám nyelvésszel, az ELTE Tanító – és Óvóképző Karának tanszékvezető docensével beszélgettem. Ha azt, hogy reked, fennmarad, vagy belefeledkezik megpróbáljuk egyetlen divatszóval helyettesíteni, akkor - tapasztalataim szerint - H. Tóth Tibornak lesz észrevétele.
2024. december 28. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat Lehetséges-e az érthető hivatali nyelv - interjú Markáns vélemény a markánsról - jegyzet Játékunkban most ismét egy szerzőt keresünk Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... Grétsy László programként indult - Anyanyelvi füveskönyv lett belőle. A kötet szerzője egy teljesen más szakma képviselője. Ezt nem is rejti véka alá az alcímben: „Egy nem nyelvésztől, nem nyelvészeknek”. Baksai Zoltánt régebben talán személyzetisnek mondták volna, de foglalkozik ügyfélkapcsolatokkal és adatvédelemmel is. Félig hivatalból, félig hobbiként pedig "bikkfát"magyarít. Határozott, kiemelkedő, szembeötlő, figyelemfelkeltő – egyszóval… de vajon kell egy szóval? H. Tóth Tibor mondja el karakteres véleményét. Kép: Blankó Miklós és Baksai Zoltán kötetbemutatón
2024. december 14. szombat 14:04		Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat Magyaróra szakképzőben és tévében - avagy egy pedagógus munkájának elismerése Külső és belső viszonyok, valamint a ragozás - jegyzet Játékunk ma szórejtvény Szerkesztő: Nagy György András » bővebben... A Magyartanár-díj átvételekor stílusosan középiskolai magyartanárának mondatát idézte: „Magyartanárnak lenni az emberi létezés legmagasabb szintje, mintegy csúcsformája”. De nemcsak mondja, teszi is. Terdikné Takács Szilvia 1999 óta tanít a Semmelweis Egyetem Bókay János Többcélú Szakképző Intézményében, tudományos konferenciákra jár, publikál, blogja olvasható az irodalomora.hu címen, és tulajdonképpen az egyik főszereplője volt az élő magyaróra televíziós műsornak. Mitől más az, hogy előadásomon vagy előadásomban? Előadja: H. Tóth Tibor.

Következő adások: